A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)

1992-09-25 / 39. szám

A szlovák alkotmány és az intoleráns viselkedés

1992 szeptemberének első napja jelentős nap Szlovákia történetében. A szlovák parlament ezen a napon 114 igennel, 16 nem és 4 tartózkodás ellenében elfogadta a Szlovák Köztársaság alkotmányát. Mint ismeretes, a magyar koalíció tagjai a szavazási ceremónia előtt testületileg kivonultak a tanácsteremből, így fejezve ki tiltakozásukat az alkotmánytervezet ellen.

CSÁKY PÁLTÓL, a Kereszténydemokrata Mozgalom képviselőjétől kérdezem: nem lett volna célratörőbb, ha a Kereszténydemokrata Mozgalommal egyetemben az alkotmánytervezet ellen szavaznak, és nem vonulnak ki a teremből?

— Mi teljesen egyértelműen a tudomására akartuk hozni mindenkinek, hogy ilyen módszerekkel, ilyen intoleráns hangnemmel nem tudunk egyetérteni. Úgy gondoljuk, hogy a nemzetállam gondolkodási sémája, az erőszakos politizálás, az intoleráns viselkedés, a kioktató hangnem, az állandó félrecsúsztatások, az, ahogy a szlovák kormányfő elolvasta a koppenhágai dokumentumot, ahogyan azt evidensen félremagyarázta, ahogy váltig a tudós atya szerepében tetszelgett, ez egy olyan momentum volt, amikor azt mondtuk: egyszerű sima szavazással, egyszerű dialógussal itt már nem tudunk semmit sem elérni, ezért kellett határozottabban kifejezésre juttatnunk egyet nem értésünket az alkotmánytervezettel.

— Ezek szerint Ön is egyetért Bugár Bélának azzal a kijelentésével, hogy Szlovákia jobb alkotmányt érdemelne?

— Nagyon sajnáljuk, hogy egy ilyen alkotmányt fogadott el a szlovák parlament. Ennek az alkotmánynak a módosító javaslatok után is számos kritikus pontja van. Problémás a viszonya a szövetségi alkotmányhoz, konkrétan a 143-as alkotmánytörvényhez. Nem tisztázza az alkotmánytörvónyek és az egyéb szövetségi törvények továbbélésének formáját Szlovákiában, egy csomó belső ellentmondást tartalmaz. Néhány módosító javaslatot olyan intoleráns módon szavaztak meg a szlovák parlamentben, hogy az már szinte a nevetségesség határát súrolja, és egészében véve nem hiszem, hogy Szlovákia erre az alkotmányra és az elfogadás módjára büszke lehet.

— Milyen következményei lehetnek ennek az alkotmánynak?

— Várható fejlemény szerintem, hogy ennek az alkotmánynak több részét — remélem nemzetközi hatásra is — a közeljövőben meg kell majd változtatni.

KAMONCZA MÁRTA (Fotó: Prikler)

A már megszokott, de az utóbbi két évben elmaradt nyitrai színházi fesztivál újbóli megrendezésének igazán örvendhetünk. A fesztivált az eddigi évek során tradicionálisan májusban rendezték, ám mivel az új színházépület nem készült el időben, az eseménysorozatot az idén őszre kellett halasztani. Reméljük, hogy az új időpontban (szeptember 25— 30.) új ötletekkel is előrukkol a fesztivál igazgatója, Darina Kárová és a rendezők: a nyitrai Andrej Bagar Színház, a Szlovákiai Színházművészek Egyesülése, a pozsonyi Nemzeti Színháztudományi Központ és a nyitrai városi hivatal.

Az idén nem csupán prózai társulatok lépnek a közönség elé. A fesztiválon operaelőadásokat, bábszínházát, mozgásszínházat, pantomimet, posztmodern színházi előadásokat is láthatunk. A rendezők hivatásos színházi együtteseken kívül amatőr és félhivatásos társulatokat, főiskolai színjátszókat is meghívtak.

Az eseménysorozat egész Nyitra városára kiterjed. Az utcákon színházi vásárt rendeznek, ahol nemcsak könyveket, lemezeket, iparművészeti tárgyakat, régiségeket kínálnak az eladók. Kínálják majd "magukat" a színészek, klaunok, zenészek — egy-egy rögtönzött előadással, koncerttel vagy zeneszámmal.

Színházi szakemberek bevonásával szemináriumot rendeznek az elmúlt húsz év szlovák színházáról, vitaesteket tartanak, a koncerteken

dzsesszt, komolyzenét, akusztikus zenét hallgathat, és kiállításokat látogathat a közönség. A folklórról a Ponitran és a Zobor népi együttes gondoskodik.

Az ilyen mindenre kiterjedő rendezvényről még a sport sem hiányozhat. A nyitrai közönség kétnapos tenisztornán szurkolhat kedvenc színészeinek, rendezőinek. A filmklubban híres rendezők világhírű filmjei várják az érdeklődőket.

S végül a fellépő együttesek: a volt Szovjetunióból Prágába "áttelepült" Gyerevo zsidó színház, a prágai Divadlo na zábradlí, a pozsonyi GUnaGU, a Radoiíni Naiv Színház, a Szlovák Nemzeti Színház operatársulata, a pozsonyi Kis Színpad, a pozsonyi Állami Bábszínház, a Štúdio S, az Aréna mozgásszínház, a prágai és a pozsonyi színművészeti főiskola hallgatói, a nyitrai Andrej Bagar Színház, a nyitrai bábszínház, a brünni Divadlo húsa na provázku, a mártoni SZNF Színház, a zsolnai Maják, a Nagyszombati Színház, az eperjesi Jonái Záhorský Színház, a pezinoki kísérletező együttes. A fesztivál külföldi résztvevői: a jugoszláviai VHV Stara Pazovából, a Slovinsko mladinsko Gedališče Szlovéniából, a kanadai Sun Ergos kéttagú kísérleti színház, valamint a budapesti Mulatság Színház három tagja — Bán János, Dőrner György és Gáspár Sándor.