A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-09-11 / 37. szám
TANÁCSADÓ AZ ORVOS VÁLASZOL Reformtáplálkozás "Egyre gyakrabban hallunk különféle táplálkozási módokról, amelyek többnyire kifogásolják a mai, civilizációs étkezési hagyományainkat Igazuk van ezeknek a divatos elképzeléseknek? Milyen a helyes táplálkozás? " A táplálkozással kapcsolatos szokásaink nem mindig helyesek, de a velük kapcsolatos újabb elképzeléseknek is vannak támadható pontjai. A helyes táplálkozás alapelve, hogy a szervezetünkbe bevitt élelem minden szempontból elégítse ki valós élettani szükségleteinket. Csodaszereket, elixíreket tartalmazó étrend nincs, csak ésszerű táplálkozás. Köztudomású, hogy a fehérjék, zsírok és szénhidrátok mellett az emberi szervezetnek ásványi sókra és vitaminokra is szüksége van. Nem vitás azonban az sem, hogy a mai élelmiszerek nagyrészt mesterségesek, kifinomítottak, tehát egye nagyobb szükségünk van az ún. élettanilag egész tápanyagokra, a megfelelő idényben beért kerti zöld veteményekre, gyümölcsökre, teljes őrlésű gabonatermékekre a fehérliszt, a finomított cukor, az 'édes tejszín és a nagy kalóriatartalmú vaj helyett. Csak a természet éléskamrájából vett táplálék a biológiailag teljes értékű élelem. Csupán a vegyszer nélkül termesztett zöldségfélék, gyümölcsök tartalmazzák az életfolyamatainkhoz szükséges anyagokat. Megvan bennük az összes alapvető tápösszetétel: kellő arányban tartalmaznak fehérjéket, szénhidrátokat, zsírokat, ásványi anyagokat, vitaminokat, fermentumokat és enzimeket. Ilyen tápegész anyagokat azonban megtalálhatunk egyes állati eredetű élelmiszerekben is, például a tejben, a tojásban. A helyes táplálkozás szempontjából az is fontos, hogy megfelelő arányban vigyünk be a szervezetünkbe nyers és termikusán előkészített (párolt, főzött, sütött) élelmet. Azonban tartsuk szem előtt azt is, hogy a magas hőmérséklet tönkretesz bizonyos anyagokat, ugyanakkor a hámozás, az áztatás, a hántolás is eltávolíthat életfontosságú tápszereket. Az említett eljárásokkal az élelmekből eltávolítjuk a szervezetünknek olyannyira szükséges védőanyagokat, s így lehetetlenné tesszük küzdelmét az esetleges betegségekkel szemben. Jó tudni azt is, hogy a fehérjéknek, zsíroknak, szénhidrátoknak a napi szükségleten felüli szervezetbe juttatása ugyancsak káros, mivel elhízáshoz, anyagcserezavarokhoz és más rendellenességekhez vezethet. A reformtáplálkozás valójában ezekre a buktatókra figyelmeztet csupán, vagyis felfedi a hagyományos élelmezési szokások fogyatékosságait, hibáit. Most kezdődött el az iskola, és mind a két gyerekem halálosan fáradt, kimerült Nem tudom, mi lesz a télen, amikor se napfény, se vitamin, vagy legalábbis kevesebb, mint még most? Olvasónk kérdésére további kérdésekkel próbálunk válaszolni: Jó lenne tudni, mennyi időt töltenek a gyerekek az iskolában. Mert ha reggeltől mondjuk délután 4-ig, 5-ig ott vannak, akkor nem csoda, ha fáradtak. Alszanak-e eleget? Időben kerülnek vajon ágyba? S reggel maguktól ébrednek, vagy kelteni kell őket? Eleget vannak-e a levegőn? Legalább 3-4 órát kellene friss levegőn mozogni az óvodás és az iskolás gyerekeknek. Esznek-e elég zöldséget, gyümölcsöt, egészséges, frissítő-e a család étrendje? Lehet, hogy sokat ülnek a tévé vagy a video előtt, ami bizony — ezt egy gyerek sem ismeri el — alaposan elfáraszt Az iskola után vajon mennyit tanulnak otthon? Gyorsan elkészülnek, vagy órákat nyűglődnek? Megannyi kérdés, amelyekre csak otthon, a szülők tudnak válaszolni. S a változtatás — ha szükséges — megint csak rajtuk múlik. (Ha a napirendjükben minden optimális, s a gyerekek mégis tartósan fáradtak, nyúzottak, akkor orvoshoz kell menni.) JOGI TANÁCSOK A mezőgazdasági földek (erdők) örökrészének kiegyenlítése, illetve az 1991. évi 330. számú törvény 40. paragrafusában szabályozott eljárás új rendezése. — Ez az ismertetés szól Jevdjeničová Katarína, komáromi, Kovácsnó Borbély Margit és Borbély József csallóközi olvasónknak is. A törvénytár ez óv június 11 -én kiadott 61. számában jelent meg az SzNT-nek az ingatlanokhoz fűződő egyes tulajdonjogi viszonyok szabályozásáról szoló 293/92. sz. törvénye, amelynek 13—17. paragrafusai rendelkeznek a mezőgazdasagi földek (vagy erdők) örökrészének kiegyenlítéséről is, s a törvény egyúttal hatályon kívül helyezi az SzNT 330/1991. számú törvényének 40. paragrafusát. Az új törvényes rendelkezések szerint azokban az esetekben, amikor a korábbi törvények alapján a hagyaték megosztása során az örökhagyó mezőgazdasági földjeit vagy erdejét csak az egyik örökös vagy csak egyes örökösök szerezték meg azért, mert az akkor érvényes előírások értelmében tilos volt a mezőgazdasági földek elaprózása (megosztása), s így a többi örökös örökrésze az ilyen földek megszerzőjével (örökösével) történt összehasonlításban csökkent, vagy ezeket az örökösöket figyelmen kívül hagyták, a jogosult személyek (a többi örökösök) 1993. június 30-ig követelhetik a kötelezett személyektől az örökrészük kiadását vagy kiegészítését. (Tehát nem dec. 31-ig!) Ha az ily módon örökrészében megrövidített jogosult személy már nem el, akkor helyebe az ő örököse lép, s ő jogosult ezt az igényt érvényesíteni. Az igényt az ellen az örökös ellen kell érvényesíteni, akinek az örökrésze megnagyobbodott, s ha ez már nem ól, akkor a helyébe mint kötelezett személy, az ő örököse lép. Az örökrészek kiegyenlítése a jogosult és a kötelezett személy írásbeli megállapodásával történik, amelyről az állami közjegyzőség a törvény 2. paragrafusának 1. bekezdése alapján hivatalos bizonylatot állít ki, amely a tulajdonjognak az ingatlannyilvántartásban való bejegyzés alapjául szolgál. Ha a jogosult és a kötelezett személy között nem kerül önkéntes megállapodásra sor, akkor a jogosult személy indítványára a rendes bíróság dönt (tehát már nem a közjegyző!). Az eljárásra az a járásbíróság illetékes, amelynek területén annak idején (az eredeti hagyatékot) az állami közjegyző letárgyalta. Fontos új rendelkezés, hogy az 1991. évi 330. sz. törvény 40. paragrafusában meghatározott határidő, vagyis 1992. február 19-e letelte után a közjegyzőhöz beadott indítványokat is az új törvény szerint előterjesztett indítványnak kell tekinteni, vagyis ezek is idejében (jogórvónyesen) beadott igényléseket képeznek, ugyanúgy, mint az e határidő előtt (a régi törvényben megszabott időben) beadott igénylések. Abban az esetben, ha az állami közjegyző a már előzőleg beadott indítvány alapján e törvény hatályba lépte előtt jogerős határozatot hozott, akkor az ilyen ügyet a jelen törvény értelmében már eldöntöttnek kell tekinteni. Dr.B.G. A HÉT 23
