A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-08-14 / 33. szám
Bárhonnan is közelítünk a bodrogközi síkságon fekvő Lelesz nagyközséghez, már messziről szembetűnik az egykori premontrei rendház hatalmas tömbje. Az 1847 júliusában erre járt Petőfi Sándor is ügy jegyzi fel "Úti leveleiben", hogy "van itt egy roppant barátid astrom". Lelesz múltja a kora középkorba nyúlik vissza. Az írásos nyomokat ugyan csak 1214-től találjuk, ezt is csak másolat formájában, de a leleszi birtok (Praedium Lclez) már létezett a XIII. század közepén, sőt, Szirmay Antal zempléni historikus szerint a birtokot már 1180 körül megkapja Boleszló váci püspök. Egy kis viszály kodás után 1214-bcti A leleszi i W) kánál apátsági templom a híres alapítólevélben (ami valójában inkább birtokmegerősítő volt, széles jogokkal ruházza fel az itteni rendházat. A hagyomány szerint ezt azért teszi, mert állítólag ide temettette kedves feleségének, a drámairodalomból és operatörténetből is jól ismert, merániai Gerlrudnak a szívét. A rendház egészen 1241-ig szépen gyarapodott, akkor a tatárok elpusztították, és számos birtokát is elveszítette. 1250 után azonban újraépül, és mint hiteles hely kezd újból működni. Itt helyezték el és hitelesítették a környék birtokos nemesei a vagyonuk iratait. Ezáltal a kolostor anyagiakban gyarapodik, és nem mindig előnyére. Birtokainak jogait megkérdőjelezik, így például 1347-ben a rendház megbízott bajnoka párbajban vesz részt az agárdi nemesekkel, amelyet a lelesziek elveszítenek . 1355-ben gyanúba keveredik a hiteleshely állítólagosán hamis okiratok kiadásában, és ezért III. Péter prépost hogy mentesítse magát a vádak alól, egy budai kőfaragó mesterrel 50 rőf magas tornyot építtet a templomhoz 200 arany költségen. íme az első írott nyom a templom létéről! Valószínűleg ugyanekkor épülhetett, a ma sajnos, leromlott állagú kápolna, amelyben jól láthatók az egykori olasz festők freskóinak maradványai, de megfigyelhetők az alatta levő régebbi, bizonyára a XIV. század második feléből származó régebbi templom maradványai. Az említett kápolna a nagytemplomtól távolabb, a kolostor tömbjének északi oldalán van. A rendház gazdasága vonzotta a rablóhajlamú környékbeli urakat. így például a Csicseriek és Pálócziak 1403-ban, rokonuk Palőcsi Domokos prépost halálát kihasználva, megtámadják és kirabolják Leleszt. A gyalázatos tettel a Csicseri-család Mikós tagja, alkanccllár azzal igyekszik jóvátenni, hogy a rendházban kórházat alapít. 1451 után Balázs pápai megbízott faragott kövekkel felújíttatja a nagytemplomot. Tehát az apátsági templom, amely kívülről-belülről impozáns és Bodrogköz, legnagyobb egyházi jellegű építménye, eredetileg a génikát kedvelő korban épült. Természetesen mai formáját a többszöri felújítás után nyerte cl. A Ticce egykori kanyarulata által körülölelt enyhe magaslaton áll, hozzáépítve a kolostor déli falához. Merészen ívelő gótikus falai a szentély környékén bizonyítják régi eredetét, a torony történetét pedig immár ismerjük. A templombelső már ugyancsak a gótikus stílus jegyeit mutatja, már a barokk uralmát is szemlélteti, hisz a szemet elsősorban a hatalmas fából faragott oltár vonzza. Legtetején ott van annak a keresztnek egy darabja, amelyet a hagyomány szerint még II. Endre hozott a Szentföldről, és innen kapta a rendház. a "Szent Kereszt" elnevezést. A falakon több új képet is láthatunk, de baloldalt az. oltárral szembenézve, egy kisebb, olasz stílusú középkori táblakép is díszeleg. A szentélyben, annak a falán, több befalazott sírkövet láthatunk. Neves egyházi személyek, elsősorban az. egykori prépostok, de világiak is, például egy Sennyei-generális, vannak itt eltemetve. BOGOLY JÁNOS
