A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)

1992-08-14 / 33. szám

NYÁRI TOTÓ CO - IMPEX megíratta a riport fele terjedelmű válto­zatát is. Egyetlen feltételként szabva, hogy a rövidített szöveg is tartalmazza az összes adatot. Olyannyira bevált ez a módszer, hogy napjainkig alkalmazzák az amerikai egyetemeken az újságíró növendékek felkészítésénél. A tömörítés e filozófiájának esszenciáját két ember­öltővel később Kosztolányi Dezső adja meg, miszerint egy mondat nem akkor tökéletes, ha nem lehet semmit sem hozzáadni, hanem akkor, ha már nem lehet elvenni belőle. Az újsághírre ez fokozottan érvényes. Magazinszerű, kevés, de annál érdeke­sebb szöveget tartalmazó újságjai nagy példányszámban fogytak, az olvasók kedvvel forgatták, a bevándorlók jelentős része általuk sajátította el az angol nyelv alapjait. A vidéki magyar fiúból amerikai saj­tómágnássá nőtt Pulitzer egyike volt azoknak, akik megalapozták az amerikai újságírás hírnevét, nagyhatalommá téve a demokratikus sajtót. Mivel tökéletesen tisztában volt a sajtó tömegbefolyásával, azt is tudta, milyen nagy felelősség nehezedik az újságíróra, amikor milliós példányszámban teszi közzé véleményét. A szakmai és erkölcsi felkészítés fontos állomásának tekintette a tevékenység nagykorúsítását az egyetemi újságírókép­zés bevezetésével. Ennek keretében 1903- van vagyonának egy részét a New York-i Columbia Egyetemnek adományozta, hogy megalapíthassák belőle az újságíró iskolát (Scool of Journalism). E gesztu­sának köszönhetően napjainkig az ame­rikai újságírás atyjának tartják. Azt is tudta, hogy olykor az igaz szó leírásához nem kis erkölcsi bátorság szükségeltetik, hiszen még a polgárinak nevezett demokráciában is kellemetlen­ségeknek, üldöztetéseknek lehetnek kité­ve az írott szó emberei. A bátor, jó tollú újságírók erkölcsi támogatására és anyagi megsegítésére alapítja meg a Pulitzer-dí­­jat, amelyet a Nobel-díjhoz hasonlóan évente adnak ki a végrendeletében rög­zített elvek alapján az erre a célra létesített alapítvány kamataiból. A Pulitzer-díjat a vagyoni kérdések rendezése után —1917- lől — évente kiadják. Napjainkra legalább akkora becsülete van az Egyesült Álla­mokban, mint a Nobel-díjnak. Pulitzer József hatvannégy éves korá­ban, 1911. október 28-án hunyt el a világ legnagyobb — akkor hatmilliós — váro­sában, amelynek partraszállása idején csak huszadannyi lakosa volt. E szuper­­tempóban növekvő metropolis szellemi arculatának kialakításában kevesen ját­szottak nála nagyobb szerepet. OZOGÁNY ERNŐ Az A Hét szerkesztősége és a CO-IMPEX Kft. nyári versenyt indított, mely öt héten át tartja izgalomban az olvasókat. Minden héten egy-egy érdekes témáról közlünk anyagot és ezzel kapcsolatos a kérdés is. Mai számunkban a sportról, az olimpiai játékokról lesz szó. Azok között, akik helyesen tippeltek a feltett kérdésre, minden héten három értékes dijat sorsolunk ki. A díjakat a komáromi CO-IMPEX Kft. ajánlotta fel. Akik mind az öt szelvényt beküldik és legalább három jó találatot érnek el, azok között a verseny végén további öt értékes tárgyat sorsolunk ki. Várjuk a helyes tippeket a kivágott szelvénnyel együtt. Jó szórakozást kívánunk! CO-IMPEX Kft. és az A Hét szerkesztősége A CSILLOGÓ KIS ÉKSZERDOBOZ Szokatlan és rendhagyó utazásra invitáljuk kedves olvasóinkat. Nem áruljuk ei ugyanis úti célunkat, mivel azt — a közreadott információk alapján — önöknek kellene kitalálni. Bizonyára nem lesz nehéz a megfejtés! Ez a kis ország (területe csupán 2568 négyzetkilo­méter) Európa nyugati felé­ben található, és vonattal, autóval, repülőgéppel egya­ránt jól megközelíthető. Va­laki egykoron csillogó kis ékszerdobozhoz hasonlítot­ta, s nyilván nem alaptala­nul, hiszen bővelkedik ter­mészeti szépségekben, és lakói — a nagyherceg alatt­valói — nyugalomban és jólétben élnek. Az ország fővárosát ugyanúgy hívják mint magát a nagyherceg­séget, és itt él a lakosság közel 22 százaléka — kb. 80 ezer ember. Pénznemét franknak hívják, de egy szomszédos ország fizető­­eszköze is ugyanúgy hiva­talosan használható. Az ország területe dim­­bes-dombos, a Mosel és a Sauer vize helyenként szé­les völgyeket vájt ki az évmilliók során. Az ország legmagasabb pontja a Mont de Holdingen (565 m). Ég­hajlata kellemes. A nyár általában mérsékelten me­leg, a tél hűvös és szeles. Gazdasága fejlett, különö­sen acélipara jelentős. Jól terem itt az árpa, a búza és a szőlő. Mivel viszonylag kis országról van szó, nem meglepő, hogy a vasútvonal hossza mindössze 270 km (60 százaléka villamosított), a közutak hossza pedig alig 5200 km. Nemcsak az au­tósokra gondoltak, hanem a kerékpározókra is; két keré­ken szinte az egész országot kényelmesen be lehet járni. Aki viszont gyalogolni sze­ret, ez az országutak melletti ösvényeken, speciális utacs­­kákon közlekedhet egyik helységből a másikba. A benzin itt átlagosan 30 százalékkal olcsóbb, mint a környező országokban, de szálláshoz is olcsóbban le­het hozzájutni. A konyha jellege franciás. Az ország hivatalos nyel­ve a francia, de németül is jól megértethetjük magun­kat. Ez végeredményben nem is meglepő, hiszen az évszázadok során a francia és a német befolyás válta­kozva érvényesült errefelé. Nos, sikerült kitalálnia, hogy melyik országról van szó? Ml mindenesetre fel­sorolunk három lehetősé­get: 1) Liechtenstein X) Svájc 2) Luxemburg ČO - IMPEX_ 3. A HÉT 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom