A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-08-07 / 32. szám
NYÁRI TOTO CO - IMPEX / y' szavait; a szlovák politikai gondolkodásmódot máig meghatározó alaptételek lelhctőck fel bennük. Akár a mai szlovák emigráció egy részének szájából is elhangozhatnának Tiso 1944 áprilisában kimondott szavai: "Ezért fogok, fogunk dolgozni, ti otthon és mi külföldön, míg a világ közvéleménye ismét támogatólag fordul a szlovák nemzet természetes igyekezete felé." Demokratikus mézcsmázzal ígérgetni már akkor is tudtak: "Azt akarjuk, hogy a Csehszlovák Köztársaság békés otthona legyen minden nemzeti kisebbségünknek, hogy otthon érezzék magukat és a mi állami politikánk az állam integritásának megvédése és szuverenitásának tiszteletben tartása mellett mindent megtegyen a kisebbségek nemzeti, kulturális és gazdasági fejlődéséért. A kisebbségeket bevonni a konstruktív és konszolidációs tevékenységbe a köztársaság elemi érdeke." (Jozef Tiso 1938. március 29-i parlamenti beszédéből) A szalámitaktika már akkor is jól működött. Ha a bősi vízierőművcl kapcsolatos mai vitákat szemügyre vesszük, talán nem is hangzik olyan idegenül az 1938-as panasz: a magyarok a komáromi tárgyalásokon úgymond nem voltak hajlandóak a kompromisszumokra. (Ezzel kapcsolatban csak úgy az eszembe villan: ha 45-ben nem lettek volna hajlamosak rá, s nem járultak volna hozzá a határmódosításhoz, ma nem lehetne C-variánst építeni.) S az önálló állammal kapcsolatos csúsztatások! A mai vezérek mintha szintén mondanának hasonlókat. Tiso beszéde 1938. november 30-án, amelyet elsősorban a radikálisoknak címzett: "Az állam minden attribútuma a rendelkezésünkre áll, van kormányunk, parlamentünk, állam vagyunk, amelynek alapjai a végrehajtó-, kormányzó- és törvényhozó hatalom, a választásokkal épp a nemzetállam alapjait rakjuk le. A szlovákok külföldön is szuverén nemzetként fognak fellépni." Nem rímel ez véletlenül az 1990-ben történt illetékességi viták utáni állapotra? S Tiso 1939 márciusában Machnak elmondott sóhaja nem ismerős véletlenül? "Könnyű kinyilvánítani a függetlenséget, csakhát a következményei!" (166. o.) Egy állam szétverése minden jogállam alkotmánya szerint büntetendő. Nem csoda tehát, hogy akik ezen gőzerővel munkálkodnak, általában "bele vannak kényszerítve". Csoda-e hát, ha az önálló Szlovákiák létrehozói maguk soha nem akartak ilyeneket tenni? "Igen, mikor Tiso 1939. március 14-e után bármely alkalommal beszélt ezekről a dolgokról (a szlovák állam kikiáltásáról, a szerk. megjegyz..) nem mondhatta cl nyilvánosan és teljes hangerővel, hogy a mi igyekezetünk nem az állami önállóságot célozta, hanem bele voltunk kényszerítve." (Védőbeszéd, 172. o.) Végezetül: csoda, hogy nem vagyunk nyugodtak a mai fejlődés és a minta párhuzamait látván? Az A Hét szerkesztősége és a CO-IMPEX Kft. nyári versenyt indított, mely öt héten át tartja izgalomban az olvasókat. Minden héten egy-egy érdekes témáról közlünk anyagot és ezzel kapcsolatos a kérdés is. Mai számunkban a sportról, az olimpiai játékokról lesz szó. Azok között, akik helyesen tippeltek a feltett kérdésre, minden héten három értékes díjat sorsolunk ki. A díjakat a komáromi CO-IMPEX Kft. ajánlotta fel. Akik mind az öt szelvényt beküldik és legalább három jó találatot érnek el, azok között a verseny végén további öt értékes tárgyat sorsolunk ki. Várjuk a helyes tippeket a kivágott szelvénnyel együtt. Jó szórakozást kívánunk! CO-IMPEX Kft. és az A Hét szerkesztősége Az olimpiai játékokról PIERRE DE COUBERTIN w Oda a sporthoz Istenek ajándéka, Sport! élet éltető vize! A nehéz munka idejébe kiszórod boldog fényedet, követe vagy te a régen letűnt napoknak, mikor ifjú örömben mosolygott még az Ember, S fölfelé hágott a Napisten s kigyúltak a hegyormok, és távoztakor fénybe merültek a magasságos erdők. XXX A béke vagy te, Sport! a népeket egymáshoz fűző szép szalag: és testvérré lesznek mind általad, önuralomban, rendben és erőben. Mert önbecsülést tanulnak az ifjak, tőled, és más népek jellemét is éppúgy megértik, s nagyra tartják, hogyha te tanítod őket túlszárnyalni egymást: mert versenyed a béke versenye. Az olimpiai játékokat ünnepi játékoknak is nevezték. Az ókori Görögországban, illetve a görögök által lakott területeken ilyenkor fegyvernyugvást hirdettek ki. így történt meg például, hogy Olümpia területét semlegessé nyilvánítva, sérthetetlennek tekintve, a játékok idejének közeledtével a görögök meghirdették az Istenbékét. Ennek következtében nem volt szabad fegyverrel Élisz területére lépni. Mai nyelven azt mondanánk, tűzszünetet kötöttek. Az olimpiai játékok a legátfogóbb és a legnagyobb múltra visszatekintő, négy évenként megismétlődő versenysorozata. Eredete a görög hitregék és mondák világába nyúlik vissza. Zeusz, a legfőbb görög isten tiszteletére rendezték. Kezdetben csak a stadionfutás szerepelt a műsorán, később birkózással, hosszabb távú futással, valamint ökölvívással és kocsiversenyekkel is bővült a vetélkedés. A győztesek homlokára illesztették az olajfáról levágott ágakból font koszorút. A győztest hazájában nagy pompával fogadták és élete végéig mentes volt minden közösségi adótól, szobrát a város egyik terén állították fel. A hellének földjén egyébként egyidőben több helyszínen is voltak olimpiai versenyek. A görög gazdasági és szellemi élet hanyatlásával párhuzamosan az ókori olimpiai játékok is megszűntek. Nagy Theodosius római császár i.u. 395-ben kibocsátott rendelete véget vetett az olimpiai játékoknak. Több mint másfélezer év múlva a francia Pierre de Coubertin báró áldozatos szervező munkája nyomán megszületett az újkori olimpia. Az első olimpiát az antik hagyományokat követve, a görögök nagy lelkesedése közepette Athén rendezte meg 1896- ban, a másodikat pedig Párizs, mert a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ezzel Coubertin báró érdemeit akarta elismerni. Nem soroljuk fel az összes városokat, amelyek olimpiai játékokat rendeztek, de megemlítjük, hogy 1912- ben Stockholmban volt az első olyan olimpia, amelyen már mind az öt világrész sportolói elindultak. Mind a két világháború ideje alatt szüneteltek a játékok, de a számozásuk megmaradt, annak ellenére, hogy nem tartották (Dc\‘ecseri Gábor fordítása) meg! Az utóbbi évtizedekben az olimpiai játékok egyre gigantikusabb formát öltenek és szervezésük sok száz milliót emészt el, így már egy-egy város képtelen maga megrendezni és az országa, a kormánya támogatására szorul. Reméljük, hogy a jövő olimpiai játékokon már az igazi sportszellem érvényesül. Kérdés: Melyik város rendezte meg az emlékezetes XX. nyári olimpiai játékokat? 1. Tokió x. London 2. München CO - IMPEX^ SZELVÉNY: A HÉT 5
