A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)

1992-07-31 / 31. szám

HÍRMONDÓ CSAK NŐKNEK! Kozmetikai tanácsok r nyárrá A jó megjelenéshez elengedhetetlenül hozzátartozik a szép, ápolt bőr. Főleg ilyenkor, a nyári melegben kell fokozot­tabban ügyelnünk bőrünkre, hiszen a jótékony napsugarak, ha nem vigyázunk eléggé, az egyenletes bámulás helyett kellemetlen leégéseket is okozhatnak. Ulmer Zsuzsanna kozmetikusmester Ezenkívül persze az elhanyagolt, ápolat­lan arcbői is nagyon rossz benyomást kelt. Ulmer Zsuzsanna budapesti kozme­tikusmester húsz éve dolgozik a szakmá­ban, jól ismeri valamennyi bőrtípus titkát, "érzékeny pontját". Ót kérdeztem meg, mondja el olvasóinknak, milyen az ideális bőrápolás nyáron. — Nyáron fokozottabban kell ügyelni a bőr tisztaságára. Nagyon fontos, hogy tiszta bőrrel, smink nélkül napozzunk. Azt már valószínűleg mindenki tudja, milyen veszélyes most a napozás. Ezért nagyon fontos a magas védőfaktorú napozókré­mek, -olajak használata. Mivel nyáron sok a gyümölcs, zöldség, nagyon hasznosak a bőrtápláló pakolá­sok. Főleg a zsíros bőrűeknek ajánlom a gyümölcspakolásokat, az arc ásványvíz­zel történő lemosását. A szárazabb bő­rűeknek főleg a gyógyteás (hársfatea) pakolásokat ajánlom. Az esti arcápolásba mindenképpen be kell iktatni a tonikok használatát. Ezek nagyon jól tisztítják a bőrt, utána pedig mindenkinek ajánlom az éjjeli krémet, természetesen saját bőrtípusának megfelelően. A fiatalabb korosztálynak (19—20 éves korig) azt ajánlom, éjjelre ne használjanak semmi­lyen krémet, legjobb ha alaposan letisz­tított arcbőrrel fekszenek le. így a bőr az éjszaka folyamán jobban tud lélegezni, és reggelre teljesen felfrissül. • Szó esett a napozásról. Mi a véleménye a napozás nélküli bamHókról, például a nálunk is forgalomban lévő Silanus bamítóról? — Ezek már nagyon korszerű alapanya­gokból készülnek, úgyhogy mindenki nyu­godtan használhatja őket. A Silanus barnítót főleg az érzékeny bőrűeknek ajánlom, akik e termék használásával fokozatosan felkészíthetik bőrüket a na­pozásra. Természetesen, ha valaki a barnító használata után a bőrén piros foltokat észlel, minél előbb mellőzze a szer használatát. K. M. Kell a dialógus Az idei Ünnepi Könyvhat egyik ese­ményeként a budapesti csehszlovák kulturális központban nagyszabású könyvkiállítást rendeztek a magyar szerzők szlovák és cseh nyelvre fordított műveiből. Ezen a rendezvé­nyen is részt vettek a magyar irodalom fordításával foglalkozó pozsonyi írók­­forditók: Milá Haugová, Vojtech Kon­­drót és Marta Lesná, de több cseh literátus is meghívást kapott a könyv­hét eseményeire. Beszámolónkat Mila Haugová elmondása alapján készítet­tük. A Csehszlovákiából érkezett vendé­gek részt vettek egy irószövetségi fogadáson, majd a csehszlovák nagy­követség által rendezett fogadáson, amelyen többek között Mészöly Miklós és Esterházy Péter kiváló magyar irók is megjelentek, majd a Milan Kundera cseh író munkásságáról rendezett szemináriumon, és találkoztak a ma­gyar írók érdekeit külföldön képviselő Artisjus munkatársaival, akikkel a könyvkiadás problémáiról beszéltek. A csehszlovák kulturális központban rendezett kiállítást maga a köztár­sasági elnök, Göncz Arpád nyitotta meg. A megnyitót követő beszélgeté­sen Göncz Arpád melegen és barátian szóit Václav Haveltó\. A kiállításon kb. kétszáz műfordítás — próza, versek, gyermekversek — szerepelt. A vendégek a Műcsarnokban meg­nézték a csehszlovák szürrealista festők tárlatát. A szlovák szürrealista festészetet Karol Baron és Albert Marenčin festményei képviselték. A zsúfolt program egyik legérdeke­sebb eseménye volt a budapesti Francia Intézet, a csehszlovák kultu­rális központ és a Lettre Internationale folyóirat által rendezett kerekasztal­­beszélgetés Közép-Európa gondjairól. Csehszlovákiát Antonín Liehm és Grendel Lajos képviseltek. Magyar részről Hanák Péter professzor, Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész és Kon­­rád György író szólalt fel. A beszél­getésen kárpátaljai vendégek és a volt Jugoszláviát képviselő írók is részt vettek. A vitává fejlődött beszélgetést sok érdeklődő — főleg diák — hallgatta figyelmesen és türelemmel, bár az időben túlságosan elhúzódott. Mila Haugová kiemelte, hogy egyik találkozón sem lehetett érezni azt a feszültséget, amelyet a médiák mes­terségesen "felfújnak", s az ilyen találkozók nemcsak kellemesek, ha­nem fontosak is, s ha akármilyen probléma merül fel, a dialógusnak mindig helyet kell adni. (-bet)

Next

/
Oldalképek
Tartalom