A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-07-03 / 27. szám
ELŐ MÚLT TelepüléslexiHon A MAGYAROK NYOMÁBAN — LOSONCI JÁRÁS Béna (Belina) A Fülek-Salgótarján országút és vasút mellett, a Béna-patak partján, a 466 m magas Bénái tető alatt fekszik. Gömör megyéhez tartozott. Első említése 1240. A XV. sz.-ban "Kis- és Nagy-belna" néven említik. A flato/d-nemzetség, majd a Derencsényi és Lórántffy-család birtoka, az ajnácskői vár tartozéka volt. Lakosai katolikusok, templomuk 1896-ban épült. Egyosztályos magyar óvodája és 1—4 évfolyamos magyar iskolája van. A kéttanerős iskola igazgatója Csornák Judit. Bejegyzett pol. mozgalom az Együttélés. A polgármester Csaba Albin, a Csemadok a. sz. elnöke Csulák Péter. Népszámlálási adatok: 1980- ban 597 lakosból 556 magyar (93 %) 1991-ben 572 lakosból 534 magyar (93,36 %). Bolgárom (Bulhary) Fülektől 4 km-re északkeletre az 514 m magas Bucsony hegy alatt fekszik. Közigazgatásilag még Fülekhez tartozik, önállósulása folyamatban van. A település neve a IX. sz-i bolgár—török dukátus, részfejedelemség emlékét őrzi. Első említése 1435, de korábbi. Fülek várának tartozéka volt. Birtokosai voltak a Bebek, Balassa, Vécsey, Török, Révay, Berchtold, Mednyánszky, Cebrián, Koháry, Alitisz családok valamint Coburg herceg. Lakosai katolikusok, templomuk 1849-ben épült, többször javították. Egyosztályos magyar óvoda van. Az 1986- ban bezárt magyar iskola 1991 szeptemberében 1—3 évfolyammal újraindult. Igazgató-tanító Bodon Margit. Bejegyzett pol. mozgalom az Együttélés. Polgármester — egyelőre a füleki önkormányzat tagjaként — Telek László. A Csemadok a. sz. elnöke Fazekas István. A falu határában a bazalt-kőbánya már száz éve működik. Jegyzet Somorja határában a csehszlovák földreform (1926) során gr. Pálffy Blanka 2670 hektáros birtokát foglalták le; ebből nála maradt 313 ha, a maradékbirtokosoknak jutott 500 ha, 1037 ha-ra telepesek érkeztek, fölparcelláztak 616 ha-t, államosítottak 2 ha-t, s a Sarlósok tanulmányújakor még tartalékban volt 226 ha terület 1941-re ilyen adatokról van tudomásunk: a város határa 4126 kh (2190 szántó, 523 legelő, 795 erdő, 572 egyéb), lakosainak száma 3586, ebből kát 2765, ref. 227, ev. 266, izr. 325, s volt r. kát, ref. és ev. papja, valamint rabbija Singer Jakab személyében, állami, r. kát. és izr. elemi népiskolája és községi tanonciskolája, ill. polgárija. Főbb birtokosai 1942-ben az úrbéres közbirtokosság (1736 k. holdon), Somorja község 738, Steiner Náthán 54, Tetzl Károly 48, özv. Plutzer Mátyásné 38, Plutzer Béla 36 kát. holdon. Népszámlálási adatok: 1980-ban 345 lakosból 320 magyar (92 %) 1991-ben 349 lakosból 337 magyar (97 %) Bolyk, Ipolybolyk (Boľkovce) Losonctól 10 km-re keletre az Ipoly jobb partján található. Első említése 1320, de korábbinak tartják. A Kacsics nembeli Simon bán, majd Zách Felicián, az Ákos nembeli Cselenfiek, a Lossonczy, Balassa, Petheö, Forgách, Koháry, Gellén, Zmeskál, Orczy és Szilassy családok birtoka volt. Lakosai katolikusok, egyházáról 1397-ből van adat. Anyaegyház, plébánosa Tóth József Zoltán. Filiája Pinc. Templomát a XVIII. sz. végén Katona István építtette klasszicista stílusban. Magyar óvodája megszűnt, csakúgy mint a magyar elemi iskola 1978-ban, utolsó igazgató-tanítója Illés Jolán volt. Polgármester Sedliaková Margita. A Csemadoknak jelenleg nincs elnöke. Bejegyzett pol. mozgalom az Együttélés. A falu jeles szülötte Katona István (1732— 1811) jezsuita szerzetes, nagyszombati, budai egyetemi tanár, történetíró. Szülőháza helyét 1910-ben emlékoszloppal jelölte meg a losonci gimnázium Kármán-köre. A falu határában sportrepülőtér van, ahol 1983-ban és 1991 -ben ejtőernyős világbajnokság volt. Népszámlálási adatok: 1980 — 675 lakosból 247 magyar (37 %) 1991 — 617 lakosból 202 magyar (32,74 %> A szlovák lakosság többnyire a faluhoz tartozó pusztán él, 1945 után telepítették őket oda. Bozita (Buzitka) Fülektől északra, Perse tőszomszédságában található. Eredetileg önálló település — első említése 1350 —, a XVII. sz.-ban elpusztult. A XVIII. sz.-ban, mint Perséhez tartozó puszta települt újra. Fülekvár tartozéka, majd Serényi Miklós birtoka. Újratelepülése idején az Almássy családé, később a Coburg uradalom része. 1919 után cseh légionáriusok, ill. szlovák telepesek népesítették be. A lakosság felekezetileg vegyes. Temploma nincs. Az itteni Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintézetnek magyar tannyelvű párhuzamos osztályai vannak. A polgármester Jaömenik Stanislav. Népszámlálási adatok: 1980-ban 587 lakos, ebből 65 magyar (11 %) 1991-ben 550 lakos, ebből 51 magyar (9,27 %) Csákányháza (Čakanovce) Fülektől délre, Ragyolc tőszomszédságában található. Első említése 1439. Birtokosa volt Bosnyák Tamás füleki várkapitány, Koháry Istvánná Balassa Judit, továbbá a Berchtold, Révay, Mednyánszky, Koháry, Cebrián családok, a XX. sz.-ban pedig a Coburg herceg, Stephani Ervin, Wohl Aladár. Lakosai katolikusok. Temploma egy korábbi helyén, a XVIII. sz. végén épült. Klasszicista kápolnája is van. Magyar óvodája kétosztályos. 1—3 évfolyamos magyar iskolája 3 tanerős, az ig. tanító Cziprusz Ágnes. A polgármester Kovács Pál. Bejegyzett pol. mozgalom az Együttélés. A Csemadok a. sz. elnöke Pósa Zsuzsa. A falu határában működött 1938-ig Szlovákia területének egyetlen kőszénbányája. A közeli magyar határ a 725 m magas Karancs gerincén húzódik. A Csemadok folklórcsoportja többször szerepelt a Tavaszi szél versenyeken. Népszámlálási adatok: 1980-ban 1030 lakosból 912 magyar (89 %) 1991-ben 927 lakosból 835 magyar (90 %) Csorna, Csomatelke (Čamovce) Fülektől 6 km-re délkeletre, a történelmi Gömör-Kishont megye területén fekszik. Első említése — 1240 — az akkori birtokosától, Bánk bántól való elkobzással kapcsolatos. Királyi birtokként a bolondóci, majd ajnácskői vár tartozéka volt. Birtokosai voltak a Ratold nemzetség tagjai, a Feledi, Lórántffy, Rákóczi, Vécsey, Kemény és Vay családok. Lakosai katolikusok, az 1846-ben épült templomot 1910-ben átépítették. Magyar óvoda és 1—2 évfolyamos elemi iskolája van. Az utóbbi igazgató-tanítója Fibi Attila. Bejegyzett pol. mozgalom az Együttélés. Polgármester Mihály József, a Csemadok a. sz. elnöke Szabó Ilona. Itt kezdte pedagógusi pályáját dr. Lóska Lajos, tanár, író, Csemadokszervező (1912—1987). A falu határában régi, de még működő bazaltkőbánya van. Népszámlálási adatok: 1980-ban 598 lakosból 508 magyar (85 %) 1991-ben 522 lakosból 358 magyar (68,58 %) 89 roma (17 %) Összeállította: Böszörményi István (folytatjuk) A HÉT 13
