A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)

1992-07-24 / 30. szám

MINERVA 1974-ben Selye. Azóta, sajnos, ismé­telten bebizonyosodott, hogy egy ere­detileg biológiai koncepciót társadalmi szisztémára alkalmazni aligha lehet. Az önzetlen önzésre, mint az emberi magatartás vezérelvére alapozott élet­­filozófia ma még csak álom — de talán a Selye-féle "jgazságcsöppel". Selye Komáromról — Komárom Selyéről S hogy Selye kiérdemelte-e mások szeretetét? Megbecsülését bizonyára, hiszen 18 egyetemnek volt díszdoktora, számos város és állam díszpolgára, 44 tudo­mányos társaság fogadta tiszteletbeli tagjának. Csupán a pontot az i-re, a Nobel-díjat nem sikerült megszereznie. Talán erre is utal, amikor idézi a kiváló római államférfi, az idősebb Catóról szóló anekdotát. Cató, barátja felhábo­rodását, hogy miért nem emeltek még Közismert tény, hogy a Naphoz legközelebbi Merkúr a Naprendszer legforróbb bolygója. A Mariner-10 1973—74-es mérései szerint a nappali hőmérséklet elérheti a 825 kelvint, ami például magasabb az ólom, az ón vagy a cink olvadáspontjánál. Ezért hatott óriási szenzációként, amikor amerikai rádiócsillagá­szok tavaly bejelentették, hogy radarcsillagá­szati módszerrel sarki jégsapkát fedeztek fel a Merkúron. A megfigyeléseket tavaly augusztusban kezdték, amikor a bolygó alsó együttállásban volt, vagyis a Földhöz a lehető legközelebb tartózkodott, ráadásul a Mariner-10 által nem vizsgált oldala fordult a Föld felé. A csaknem félmillió wattos radarjeleket a NASA golds­­tone-i követőantennájával bocsátották ki, a visszaverődő hullámokat pedig a VLA-rend­­szer rádiótávcsöveivel fogták fel. Augusztus neki szobrot, így mérsékelte: "Inkább azt kérdezzék az emberek, hogy miért nincs szobra Catónak Rómában, mint azt, hogy miért vanl" Ismerve Selye kitűnő humorérzékét, bizonyára meg­mosolyogná néhány mai "római" okve­­tetlenkedését, akik Selye komáromi emléktáblájának magyar szövegét kifo­gásolják. Selye ugyan már nem él, de Alomtól a felfedezésig című könyve segítségével — amely egyébként szlo­vákul is megjelenti — mégiscsak az ő szavaival válaszolhatunk: "Apám ma­gyar volt, és komáromi tanáraim inten­­zrv magyar hazafisága erősen hatott rám. Anyám viszont osztrák volt, és születésemnél fogva magam is az, mivel egy bécsi szülészeti klinikán láttam meg a napvilágot. 1918 után városunkat (Komáromot) Csehszlováki­ához csatolták, s így tizenegy éves koromban, anélkül, hogy lakóhelyet változtattam volna, ennek az újonnan alakult államnak a polgára lettem." S 8-án a goldstone-i antenna a 3,5 kilométeres hullámhosszon 8 órán keresztül besugározta a Merkúrt. A visszaverődő jelekből rekonst­ruált kép körülbelül 150 kilométeres felbon­tású volt. Legfőbb jellegzetessége a bolygó északi pólusa vidékéről érkező rendkívül erős visszhang (kis fehér folt). A folt 15 nappal később, amikor a Merkúr 101 fokkal elfordult a Földhöz képest, ugyanott volt látható. így kizárható, hogy az első méréskor egy éppen pontosan a Föld felé forduló sima kráterfalról visszaverődő jelet találtak volna. A fényes foltot közben az Areciboi óriás rádiótávcsővel is megfigyelték. A jelenségnek többféle értelmezése lehet, azonban a visszaverődő jelek tulajdonságai alapján a jég jelenléte tűnik a legvalószínűbb­nek Előfordulhat-e jég a forró bolygó felszí­nén? Tény, hogy a Merkúr forgástengelye ha ehhez még hozzátesszük, hogy atyjának virágzó sebészeti magánklini­kája volt Komáromban, jómaga a komáromi bencések gimnáziumában érettségizett — az elegendőnél több okot találunk egy magyar nyelvű Se­­lye-emlóktábla komáromi létjogosultsá­gának. Örvendetes, hogy Komárom egykori jeles polgárának emlékét nem­csak az élettelen márványra bízza. Július 31-ón és augusztus 1 -jón neves hazai és külföldi tudósok részvételével Selye János Emléknapok zajlanak Ko­máromban. A rendezvénysorozat társ­rendezője a pozsonyi Comenius Egye­temen tanuló magyar anyanyelvű or­vostanhallgatók köre, a Selye János Klub. A huszadik század reneszánsz em­berének környezetét megtermékenyítő, lelkesítő hatása halála után is változat­lan! Dr. Kiss László pontosan merőleges keringési síkjára, így a pólusokról nézve az egész napkorong soha nem is emelkedik a látóhatár fölé. A mélye­dések, kráterfenekek, völgyek stb. a pólus környékén örökké árnyékosak maradnak. A pólus, ha környéke sima és világos színű (és ezért a reá eső fény felét visszaveri), akkor — a számítások szerint — hőmérséklete mindössze 125 kelvin (-148 °C), a mélyedé­sekben pedig még alacsonyabb lehet. Még kedvezőbb a helyzet a jég fennmaradása szempontjából, ha feltételezzük: a jégsapkát laza szerkezetű kőzetréteg (por, törmelék) borítja. Ezen a radarhullámok áthatolnak, a jég párolgását azonban megakadályozza. A megfigyelések szerint az elnyelt jégfolt 100— 400 kilométer átmérőjű. A kutatók érdeklő­déssel várják 1994-et, amikor a déli pólust tudják hasonló módszerrel megvizsgálni. Jég a Merkúron — Négyszobás földszintes családi ház Azok az építkezők, akik képesek a sokrétű fizikai munkára, szakkönyvek segítségével akár falazhatnak is, beépíthetik a mennyezet elemeit, elvégezhetik az alapok kiemelését, a betonozást, a tetőfedést, a mázoló és festési munkákat, s egy-egy szakmailag felkészült építkező villanyt, vízvezetéket és központi fűtést is szerelhet. Rengeteg pénzt takaríthat így meg. A mellékelten közölt terv egyik előnye, hogy egy szinten — tetőbeépítés nélkül — négy lakóhelyiség található, és csak a konyha és a lakószoba alatti rész alápincé­zett. Beépített területe 128,0 itt, tömege 820,0 légköbméter. A nyeregtetővel fedett épület alaprajzi elrendezése: 1. előtér 5,4 m2, 2. pincelépcső 3,6 m2, 3. WC 1,4 m2,4. konyha 8,6 m2,5, éléskamra 5,2 m2, 6. lakószoba 23,0 m2, 7. terasz 6,1 m2, 8. háló 8,9 m2, 9. háló 11,0 m2, 10. közlekedő és TV-sarok 14,6 m2 11. fürdő­szoba 6,9 m2, 12. háló 12,9 m . Az épület főhomlokzata nyugati irányú, északra csak az éléskamra ablaka nyílik. A 10-es számú helyiség közös szórako­zásra is alkalmas, különösen ha a gyerekek az időjárás miatt szobafogságra vannak ítélve. Az energiatakarékosság érdekében a külső főfalak vastagsága 40 cm. Kurucz Nándor n A HÉT 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom