A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-07-24 / 30. szám
INTERJÚ ELLENZÉKBEN BUGÁR BÉLA az MKDM jövőjéről és a parlamenti politizálásról 0 Ön, amikor a Szlovák Nemzeti Tanács Elnökségének számáról, összetételéről tárgyaltak elmondta, hogy a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom az erő pozíciójából tárgyalt a kisebb pártok képviselőivel. Erre egy szlovákiai magyar honatya megjegyezte: a magyar képviselők a jelenlegi szlovák parlamentben hasonlóan érzik magukat, mint annak idején Esterházy János. — Valami hasonlóság biztosan van. Az elmúlt két év alatt sokkal jobb politikai klímában, jobb politikai környezetben működhettünk, mint most. Elég csak megnézni a szlovák parlament összetételét. Sem a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom, sem a Szlovák Nemzeti Párt képviselőiről nem mondhatjuk el, hogy demokratikus gondolkodásúak. A mi feladatunk, hogy a választók — tudom ez most elég közhelyszerűen hangzik — szócsöve legyünk. Minden olyan kérdésben, ami érzékenyen érint bennünket felszólaljunk, elmondjuk, hogy ól itt egy hatszázezres magyar kisebbség, amely máshogyan gondolkodik, mást akar. Ezenkívül, sajnos, koalíciónk tizennégy tagja a százötven tagú törvényhozói testületben még az alkotmánytörvónyeknól — amelyek elfogadásához háromötödös többség szükséges — sem tud, "labdába rúgni", feltéve, ha nem bomlik meg valamelyik mozgalom belső egyensúlya. • A szlovák parlamentben demokratikus ellenzékként a magyar koalíción kívül számításba jöhet még a Kereszténydemokrata Mozgalom. Nem gondoltak a velük való szorosabb együttműködésre? — Pár nappal ezelőtt volt egy megbeszélésünk a KDM-mel, amelyen azt bizonygattuk, hogy mivel a két mozgalom ideológiailag is közel áll egymáshoz, s ebben a választási időszakban mindketten ellenzékben vagyunk, próbáljuk megtalálni azokat az együttműködési területeket, melyeket a demokrácia érdekében kamatoztatni tudunk. S itt nemcsak arra gondoltunk, hogy a keresztény vonatkozású törvények megalkotásában működnénk együtt, hanem például a kisebbségi törvényeknél is elvárnánk, hogy a Kereszténydemokrata Mozgalom képviselői támogassanak bennünket. S ekkor a mozgalom titkárának a szájából elhangzott egy olyan mondat, amelyből arra lehetett következtetni, hogy most megint az a helyzet állt elő, amely az elmúlt két év során tapasztalható volt. Miszerint: ők először szlovákok, azután keresztények. Attól félnek ugyanis, hogyha mellénk állnak akkor, amikor erre kimondottan szükség van, az ő választóik, szimpatizánsaik elpártolnak tőlük. Azt hiszem, további tárgyalásokra lesz szükségünk, hogy a Kereszténydemokrata Mozgalommal egyeztessük álláspontjainkat, és valamilyen formában közeledjünk egymáshoz. • Állítólag a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomnak sokkal szélesebb körű külföldi kapcsolatai vannak, mint a Kereszténydemokrata Mozgalomnak, s ez is némi feszültséget okoz a két mozgalom együttműködésében. — Ez nem így van. A Kereszténydemokrata Mozgalomnak is megvannak a saját kapcsolatai Európa keresztény szellemiségű mozgalmaival, pártjaival. Egyébként mi ezektől a külföldi pártoktól nem anyagi támogatást kapunk. Kapcsolatainkat inkább arra használjuk fel, hogy a bennünket érintő kérdésekre jobban felhívjuk a figyelmet. Hála az Osztrák Néppárttal való jó kapcsolatunknak, sikerült elérnünk, hogy Androsch úr a négy legnagyobb osztrák banktól ne kapjon kölcsönt a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer finanszírozására. • Ön bejelentette; amennyiben megalakul az önálló Szlovákia, a magyar kisebbség jogainak garantálása érdekében szorgalmazni fogják a területi önigazgatást. Hozzátette: ennek fokozatosan alulról, tehát regionális szintektől kezdve kellene kialakulnia, s ezt a folyamatot az önálló Szlovákia csak meggyorsítaná. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom ebben az évben immár harmadszor szervezte meg a komáromi imanapot — egyebek között — a magyar püspökség létrehozásáért. Ezt mennyire befolyásolja, ha egyáltalán befolyásolja a köztársaság szétesése, vagy ez teljesen a Vatikán hatáskörébe tartozik? — Ez teljesen a Vatikán ügye. Mi efölött csak védnökséget vállaltunk. Elküldtük a kérvényt a Vatikánba, magához VI. János Pál pápához is. Kizárólag rajtuk múlik, mikor hoznak létre egy újabb egyházmegyét. Egyébként, beindult egy olyan folyamat, hogy a nagy egyházmegyék fokozatosan osztódnak. Tehát idővel valószínűleg sor kerül egy komáromi központú egyházmegye létrejöttére is. • Az MKDM oktatási programjában egyebek között az egyházi iskolák létrehozása is szerepel. Mi a helyzet ezen a téren? — Van egy irányelv, melyet az előző kormány iskolaügyi minisztere, Pišút úr adott ki arra vonatkozólag, hogy mikor lehet egyházi iskolákat alapítani. Az első feltétel, ha az egyház vesz, vagy bérel, vagy már rendelkezik iskolának alkalmas épülettel. Másodszor, ha ugyanabban a városban, faluban két azonos tanítási nyelvű iskola működik. Ezzel tulajdonképpen a nagyvárosokon kívül minden magyar tanítási nyelvű egyházi iskola létrehozását megakadályozta. Természetesen mi rögtön tárgyalásokat folytattunk az akkori szlovák kormányfővel, Čamogurský úrral és az iskolaügyi miniszterrel, és kértük változtassák meg az említett irányelveket. Meg is ígérték, azonban a megváltoztatásra nem került sor. Mi tíz helyen szorgalmaztuk a magyar egyházi iskola megalakulását. Tudunk olyan esetről, amikor az iskolaügyi miniszterhelyettes — aki szintén a Kereszténydemokrata Mozgalom tagja volt 6 A HÉT
