A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-07-17 / 29. szám
liZABAÖJDÖ Becsapta az automatát a hamiskártyás Hyen még nem volt! Magyarországon eddig példa nélkül álló bűnügyben nyomoznak a BRFK gazdaságrendészetének munkatársai. Az illető, akit keresnek, egyetlen márciusi hétvégén kiürítette az OTP éjjel-nappali bankjegykiadó automatáit E nem mindennapi tranzakció mérlege harminckétmillió forint. Hogy pontosan hogyan hajtották végre az év csalásának bízvást nevezhető bűncselekményt, erről csupán feltételezések állnak rendelkezésre, annyi azonban biztosnak látszik, hogy hozzáértő számítástechnikai szakembert kell keresni. Az illető egy lopott, talált vagy feketepiacon vásárolt személyi igazolványt felhasználva folyószámlát nyitott magának az OTP-nél, s erre befizetett annyi pénzt, amely a hitelkártya kiváltásához szükséges. Ezáltal nem csupán a kártyához (és annak azonosítószámához) jutott hozzá, hanem a kártya mágnesszalagján kódolt adatokhoz is... A nyomozók által jelenleg a legvalószínűbbnek tartott variáció szerint a keresett személy olyan számítógéppel rendelkezik, amellyel kiolvasni és felülírni is tudja a mágneszszalag adatállományát. Köztudott, hogy az OTP által vásárolt automaták, illetve maga a számítástechnikai rendszer külföldi eredetű. Amennyiben kizárható, hogy a tettest az OTP munkatársai között kell keresni, azok a külföldiek vagy külföldre került magyarok jöhetnek számításba, akik a rendszert forgalmazó céggel kapcsolatban állhatták. Magáról az ügyről az alábbi vélekedés tűnik helytállónak: a tettes — aki tökéletesen tisztában volt a rendszer működésével — nagy mennyiségű kitöltetlen mágneskártyával rendelkezett. Ezeket — vagy az OTP gépén, vagy otthon a lakásán, vagy külföldön — a saját, hivatalosan kapott kártyája alapján kitöltötte. Megadta a gépnek az eredeti folyószámlaszámát, s valamennyi kártyához ugyanannak a kártyának az azonosítószámát. Ezek után már valamennyi kártyára kivehetett húszezer forintot. Tekintve hogy az automata a pénzkivétel után egy úgynevezett blokkolójelet üt a mágnesszalagra, hogy egy hétig még egyszer ne lehessen vele pénzt fölvenni, két további feltételezés adódik. Az egyik az, hogy a tettesnek olyan nagy menynyiségű kártya állt a rendelkezésére, hogy húszezer forintonként fölvehette velük a harminckétmilliót, a másik szerint kevesebb kártyája volt, viszont "akció" közben el-elvitte a már használt kártyákat, a számítógéppel felülírta rajtuk a blokkolójelet. Az automata pedig fizetett, amíg csak pénz volt a belsejében, hisz az azonosítószám stimmelt, a kártya nem volt blokkolva, s a tiltólistán sem szerepelt. Harminckétmillió forintos ötlet volt. Azért "csak" ennyi, mert a trükk nyilvánvalóan megismételhetetlen. Az OTP vezetése új biztonsági intézkedésekre készül, az automaták a közeljövőben várhatóan egyéb szempontokat is figyelembe vesznek, mielőtt a hitelkártyára kiadnák a pénzt. " Nagyasszony "-e a Szfinsz? Mielőtt még téveszmévé válna egy nagyméretű reklámdömping nyomán az az elképzelés, hogy az egyiptomi nagy Szfinx — a gizai fennsík völgyében álló — netán nő, tovább "nagyasszony” volt, miként azt a hirdetések szájunkba rágják, sietek kijelenteni, hogy a Szfinx férfi, sőt, férfi istenség volt, illetve maradt Minden eddig előkerült bizonyíték arra utal, hogy a második nagy piramis, Kephrén fáraó monumentális síremlékének építése idején faragták ki egy sziklából, melyből követ bányásztak a völgyből a fennsíkra vezető fedett feljáró út elkészítéséhez. Érdemes megjegyezni, hogy a piramis csak egyik, jóllehet a legfontosabb eleme volt annak a szent kerületnek, amely a fáraó halotti kultuszának építményeit foglalta magában. A gúla keleti oldalán halotti templom emelkedett, a feljáró út ide vezetett, míg az út másik végén a völgytemplom állt, ahová a fáraó múmiáját szállították, és szobrai előtt a szertartásokat elvégezték. Kephrén fáraó völgytemploma ma is áll, és fennmaradt egy életnagyságú, gyönyörű, gránit üiőszobra is, mely ma a kairói Egyiptomi Múzeumban látható. A völgytemplom mellett emelkedik a híres gizai Szfinx, mely oroszlántesten a fáraó vonásait őrző fejet visel — immár négy és fél évezrede. Ez az alak egyrészt magát az istenként tisztelt fáraót, másrészt a sírokkal benépesített vidéket: a halottak birodalmát őrző Napistent örökítette meg, miként arról az egyiptomi források beszámolnak. Az egyiptomi nagy Szfinx, melynek makettjét hordozzák Aidáról Aidára, semmilyen közös vonást nem őriz a görög szfinx alakjával, mely szárnyas, női fejet viselő nőstény oroszlánként szerepel a görög szövegekben és számtalan vázaképen. Maga Hérodotosz, a nagy görög történetíró is androsphynxnek (férfi szfinxnek) nevezte az egyiptomit, megkülönböztetvén a kegyetlen görög női oroszlántól. Mivel az Aida egyiptomi tájon játszódik, a híres szfinxet is a nagy egyiptomi sziklaszoborról mintázták. Azt már csak halkan jegyzem meg, hogy nem az "igazi" Szfinx kelt útra, miként arról több hazai olvasó telefonon kérdezett, hanem annak makettje. De az sem "Nagyasszony"! A HÉT 31
