A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)

1992-03-14 / 11. szám

Borsi, ahol II. Rákóczi Ferenc 1676. március 27-én született, a csendesen hömpölgyő Bodrog jobb partján terül el. Északról és nyugatról a kitűnő-bort adó Tokaj-hegység övezi, keletről Szőlőskével határos. Délről Magyarországgal érintkezik.

Ásatások bizonyítják, hogy az említett terület, Zemplén megye már az ősidők óta lakott vidék. A falu nevét Bors vezértől származtatják. 1221 -ben Borsit (Terra Borsu) mint a sárospataki vár tartozékát említi a Váradi regisztrum, és 1264-ben IV. Béla eladományozza. 1400 táján Borsinak 350 lakosa van. Ez azt jelentette, hogy az idő tájt nagy településnek számított.

1431-ben a Perényi családé Borsi és a környék. Ugyanebben az évben még Sátoraljaújhelyhez kerül (a történelem során már másodszor), és így lesz a Pálócziaké.

1615-ben Lórántffi Mihály szerzi meg Borsit és a vízivárat. Ezen a réven örökli azt a Rákóczi-család, Lórántffi Zsuzsanna és Rákóczi György házassága által. Ekkor éli fénykorát a várkastély. Reneszánsz stílusban átépítik a vízivárat, és ráépítenek két emeletet. A második emelet falai valószínűleg fából készültek, vagy pedig az aranyosmegyesi várhoz hasonlóan lövésablakos emelet volt. A kastély északnyugati emeleti bástyájának szobájában született 1676.

II. RÁKÓCZI FERENC SZÜLŐHELYÉN

március 27-én a "Nagyságos Fejedelem".

Midőn Rákóczi Ferenc a Zrínyi Péterféle összeesküvésbe keveredett, az édesanyja, Báthory Zsófia csak nagy üggyel-bajjal — jelentős anyagi áldozatok árán — tudta megmenteni. Ezért a sárospataki várból a szerényebb Borsi várkastélyába vonult vissza. Ott laktak tehát a "Nagy Fejedelem" születése idején is. Ez valószínűtlenné teszi azt az állítást, hogy az anyai örömöket váró Zrínyi Ilona Munkács várába utazván a hirtelen jött szülési fájdalmak miatt

szakította meg útját. Valószínűbb, hogy az anya várandóságának utolsó szakaszában anyósa kényelmes és nyugodt otthonában és az ő felügyelete mellett várta az újszülött világra jöttét.

Nem tudjuk hány éves koráig tartózkodott Rákóczi a Borsi várban. Tudomásunk van viszont arról, hogy politikai és vagyoni okokból a bécsi udvar és bizonyos hazai erők a kis Rákóczi életére törtek. Ezért látszik valószínűnek, hogy a Bodrog árterületén lévő, jól elrejtett Borsi várkastélyában töltötte életének első néhány évét a későbbi fejedelem.

Azt már elmondtuk, hogy a Rákócziak idejére tehető a várkastély fénykora, a Szatmári béke után viszont hanyatlásnak indul. A birtok a Rákócziak női ágán az Aszpremont grófi családé lett. Ezután volt Begányi László birtokában, a Mikes báróké, majd Ottlík György zálogbirtoka lett.

1829-ben Windíschrátz Lajos herceg vásárolta meg 1000 aranyért. Szerette volna helyreállítani, de ebben halála megakadályozta. Örököse, jogutódja a világháborút követő zavaros időkben nem tudta a család tervét kivitelezni. Trianon után egyre távolabbra került a kastély felújításának terve, amely már a következő generációk feladata lesz.

Mi, a Rákóczi Alapítvány létrehozásával szeretnénk ehhez hozzájárulni.

Ezért megismételjük felhívásunkat. Reméljük, hogy a harmincas évek sátoraljaújhelyi kezdeményezéséhez hasonlóan, amikor egy maroknyi polgár összefogása mentette meg a végső pusztulástól a kastélyt, a mi igyekezetünket is siker koronázza. Folyószámlánk: SŠS okresná pobočka Trebišov č.ú. 51355-629. Devizaszámla: VÚB Košice-mesto, Strojárska 11, 34833- 1432152-512. HAJDÚ JENŐ