A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-06-26 / 26. szám
GYERMEKEKNEK Ján Číž: HA SAJÁT KÁRÁN TANUL AZ EMBER Kiment a parasztember a határba, hogy megnézze, kasza alá érett-e már a gabona. A rozs szép volt, a kalászok súlyosak, a szemek nagyok, akár az igazgyöngy. — Micsoda kenyér lesz ebből a gyerekeknekl — vélekedett elégedetten a gazda, s már indult is haza a kaszáért. A gabonatábla végében azonban megpillantott egy ürgét, amint éppen szaladt hazafelé, a zacskói meg tele szép sárga rozsszemekkel. — Az árgyélusátl — hördült fel a gazda. — Se nem szánt, se nem vet, mégis elsőként dézsmálja a termést. Az én keserves munkámból él. Hát rendjén van ez? Kergetni kezdte a parasztember az ürgét. Az jól látta, hogy ennek a fele se tréfa. Meg is ijedt annyira, hogy még azt is elfelejtette, merre van a menedéke. Visszaszaladt hát a rozsba. A parasztember meg utána, hogy agyonüti. Cikázott az ürge, akár a nyúl, a gazda meg töretett utána. Több nyalábnyi érett gabonát tört le útjában. A szemek gyöngyként potyogtak a száraz földre. Még jó, hogy az ürge időben meglelte a vackát, különben tán az egész gabonatáblát letarolta volna az ember. A megizzadt gazda átkozódva nézett körül a tábla végében. Dühös is volt, meg aztán a szíve majd megszakadt, amikor látta, milyen kárt csinált magának. Százszorosán elátkozta a kis tolvajt. Ahogy kissé megnyugodott, így morfondírozott magában: — Hát igen, nem akartam juttatni keveset a sokból, s most több lett a károm. A kihullott szemekből nincs haszna sem az ürgének, sem nekem. Amint úgy tűnődik, látja ám, hogy a rozstáblát ellepik a galambok, és csipegetik a kipergett szemet. Előbb kővel akarta megdobálni, elzavarni őket, de aztán mást gondolt: — Legalább nekik legyen hasznuk a káromból. Hja, nagy ára van annak, ha saját kárán tanul az ember! Aztán hazament és megkalapálta a kaszáját. Vércse Miklós fordítása Feketísd be! Ha minden ponttal jelölt mezöt befeketítesz, érdekes rajz bújik elő. Mit ábrázol? Tóth Elemér Cseresznyefák A cseresznyefa piros fülbevalókat érlel. Odamegyek, és megrakom magam cseresznyével. Amulnak majd a népek ha látják hogy a cseresznyefának szeme, szája, füle orra van, és hogy lépdel. \_________________________________z-----------------------------------------------Miértek és hogyanok Miért hasznosak a katicabogarak? Mert a lárvák és a kifejlett pettyes bogarak egyaránt szorgalmasan tizedelik a levéltetveket, pajzstetveket és a növényeinken élő más kártevőket. Magyarországon körülbelül 70 katicabogárfaj él, van közöttük hétpettyes, de öt- és kétpettyes is. Persze azért a katicabogarak sem élnek csupán levéltetvekkel, megfigyelhetitek őket a gyümölcsfák virágain is, amint a nektárból torkoskodnak. Néha apró hernyókat is fogyasztanak. Ügyesen repülnek, de ha fúj a szél, gyakran a vízre nyomja a tó felett szálló bogarakat. XXX Miért van lompos farka a mókusnak? Nem is gondolnátok mi mindenre használja! Amikor az ágak között szaladgál, kinyújtja maga mögött, és egyensúlyoz vele. Ha megijed valamitől, és nagyot ugrik egy alacsonyabb ág felé, a bozontos farok mint egy ejtőernyő fékezi az esés sebességét. Hideg téli éjszakákon a mókus paplannak használja a farkát, a hátára hajtja, és jól betakarózik vele. Kora tavasszal pedig a hím és a nőstény meglobogtatott farkával üzen egymásnak. Olyan ez, mintha zászlóval integetnének: erre gyere! Itt vagyok. V_____________________________________z A HÉT 27
