A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-06-26 / 26. szám
gens, gáláns, lehetőleg diplomás "úrral", 55 éves korig. Jelige: Eurüdiké A Hét 92/404 Két barátnő, 20/162, szőke, kék szemű és 22/168. barna hajú, kék szemű, csinosnak mondott lányok, szeretnének megismerkedni korban JOGI TANÁCSOK S. nagymegyeri olvasónk írja: "Volt egy élettársam, aki nős volt, de a felesége már 20 éve elhagyta. Mi együtt éltünk s van tőle egy 18 éves lányom. Élettársam meghalt s most felesége meg sem várta a hagyatéki tárgyalást és minden holmiját eladta, még azt a bútort is, amit közösen szereztünk. Milyen jogai vannak a lányunknak és az élettársam megelőző (első) házasságából származó két gyermekének? (Az első felesége ugyanis meghalt.) Van-e a feleségének özvegyi nyugdíjra igénye?" A Polgári Törvénykönyv 473. paragrafusa szerint a törvényes örökösök első csoportjába az elhunyt házastársa és gyermekei tartoznak, akik egymás közt egyenlő arányban örökölnek. Egy olvasónk elhunyt házastársa után a felesége (minthogy nem voltak elválva) és az első házasságból származó két gyermeke és olvasónk lánya örökölnek. Olvasónknak az élettársával az együttélés alatt szerzett vagyona (bútor) az ő közös tulajdonukat képezi, amelynek tulajdoni részarányait a megszerzésükre fordított összegek arányában, vagy a megállapodásuk szerinti arányban kell megállapítani. Ezt a hagyatéki eljárásban kell érvényesítenie, mert csak az élettársát megillető rész képezi a hagyatéka és öröksége tárgyát, amit az örökösök közt kell felosztani (de semmi esetre sem illeti meg teljes egészében a feleségéti). Az elhunyt feleségének csak a társadalombiztosítási törvény 46. paragrafusának 5. bekezdése szerint volna özvegyi nyugdíjra igénye. Eszerint annak az özvegynek, aki hoszszabb ideig nem élt a férjével közös háztartásban és a házassága nem teljesítette társadalmi célját, csak akkor van özvegyi nyugdíjra igénye, ha a férjével szemben ennek elhalálozása idején tartásdíjra volt igénye. "Örökség" jeligével olvasónk ezt írja: "1985-ben meghalt édesanyánk. Az hozzájuk illő, jó megjelenésű, vidám természetű és komoly gondolkodású fiúkkal, akiknek már elegük van a felszínes kalandokból. Minden levélre válaszolunk. Jelige: Szeretni valakit valamiért A Hét 92/406 őt illető családi ház felét nyolc felé osztották, mert heten voltunk testvérek. 1989-ben meghalt az egyik bátyám, az ő részét a felesége és árvái örökölték. Most 1992 februárjában meghalt a másik bátyám, akinek nincsenek leszármazottai. A közjegyző felszólított, hogy becsültessük meg újra a házat. Kötelesek vagyunk-e ezt megtenni s leszámíthatjuk-e a költségeket az örökségből? Továbbá követelheti-e az 1989-ben elhunyt bátyánk felesége az árvák örökrészének a kifizetését, amikor még édesapánk is él és ő a házat (illetve tulajdoni részét) nem akarja eladni?" A törvényes örökösök csoportjait a Polgáii Törvénykönyv 1992. január 1 -je óta érvényes szövegezése szabályozza. Az első csoportba tartóznák az örökhagyó gyermekei és házastársa. — A második csoportba tartozik az elhunyt házastársa és a vele legalább egy évig közös háztartásban élő személyek, valamint az elhunyt szülei. Ha nem örököl a házastárs és a szülők sem, akkor a törvényes örökösök harmadik csoportjában az elhunyt testvérei örökölnek, valamint a vele legalább egy évig közös háztartásban élő személyek. Ha nem örököl valamelyik testvér, akkor ennek az örökrészét a gyermekei öröklik egymás közt, egyenlő arányban. Uj rendelkezés a törvényes örökösök negyedik csoportja, ahol — a 3. csoportba tartozó örökösök nem létében — az örökhagyó nagyszülei örökölnek, s ha ezek sem örökölnek, akkor ezek gyermekei az örökösök. Ezek szerint az 1992 februárjában elhunyt gyermektelen testvér törvényes örököse az örökösök II. csoportjában az édesapja; a testvérei, illetve az előbb elhunyt testvér gyermekei csak az örökösök III. csoportjában örökölhetnek. 1989 óta az ingatlanok értékelési szabályai megváltoztak, ezért a hagyatéki illeték (az örökösödési adó) kivetéséhez szükséges az ingatlannak újbóli felbecsülése az örökhagyó elhalálozása idején fennálló érték megállapítására. A szakértői becsű költségei az egész hagyatékot (az TANÁCSADÓ 33/170/70, barna, karcsú fiatalember, szeretne megismerkedni korban hozzáillő, független nővel a Csallóközből. Kölcsönös szimpátia esetén házasság is lehetséges. Jelige: Remény A Hét 92/407 Fotó: Könözsi összes örököst) terhelik, így ennek arányos megtérítését követelhetik a többi örököstől. A családi ház társtulajdonosai a saját házrészüket ugyan eladhatják, de ebben az esetben a többi társtulajdonost a Polgári Törvénykönyv 140. paragrafusa szerint elővételi jog illeti meg. Az elhunyt bátyja árváitól megvehetik a tulajdoni részeiket, ha a vételárban meg tudnak egyezni. Más "kifizetés" nem lehetséges. Kovácsnénak "vagyonjogi kérdés" ügyében már adtunk választ lapunk "Jogi tanácsok" rovatában. Ezt kiegészítve azt ajánljuk, hogy ismételten kérjék a közjegyzőt, hogy a már idejében beadott kérvényük alapján járjon el és foglalja okiratba az örökösök megegyezését. Az SZNT által elfogadott törvény szerint 1993. január 1 -je után, amikor is megszűnnek az állami közjegyzőségek és a közjegyzők is magán- illetve szabadfoglalkozásúak lesznek, az 1991. évi 330. számú törvény 40. paragrafusa alapján beadott kérvényekről illetve indítványokról — az érdekeltek megegyezése híján — a rendes bíróságok fognak dönteni. Az idézett 40. paragrafus alapján az igényeket a jogosultak az eredeti határidő (1992. február 19.) letelte után is 1992. december 31-ig beadott kérvénnyel érvényesíthetik. Ha nem egyeznének meg, illetve a közjegyző 1992. december 31-ig nem döntene az eredeti kérvényükről, akkor ezt a bírósághoz fogja áttenni, amely hivatva lesz dönteni. Dr. B.G. A HÉT 23
