A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)

1992-06-26 / 26. szám

INTERJÚ Két dudás a csárdában — Vajon miért éppen a Kalligram lett az új folyóirat neve? — Ha nagyon leegyszerűsítem a "kal­ligram" kifejezést, azt mondhatnám, hogy szép írást, átvitt értelemben "szép szót" jelent, továbbgondolva: szépiro­dalmat. Azt az irodalmi eszményt, amit már két évvel ezelőtt az irodalmi Szemlében magunkénak vallottunk, majd preferáltunk, a Kalligramban is követni szeretnénk. Folytatni kívánjuk elképzeléseink megvalósítását. Ez azt jelenti, hogy nemzedékektől és ars poeticáktól függetlenül helyet akarunk adni lapunkban mindenkinek, aki "szép szót" ír, tehát jó verset, jó prózát, jó esszét, jó kritikát... — Azt mondod, hogy nemzedékektől függetlenül mindenkinek helyet szeret­nétek adni a Kalligramban, ha színvo­nalas írással jelentkezik, mégis... ismer­ve az ellentéteket, a szerjvedélyes vitákat (legutóbb épp a CSMÍT közgyű­lésén csaptak össze az indulatok, s ott dőlt el végül, hogy az új lapnak a főszerkesztője leszel) ezekből az derül ki, hogy elsősorban az idősebbek és a fiatalok csatája hozta létre az új lapot. Nem érzel ellentmondást e tény között, s aközött, amit az imént mondtál? — Nem érzek ellentmondást, mert (ahogy a csehszlovákiai magyar irodal­mat ismerem) Tőzsór, Zs.Nagy Lajos és Cselényi László (hadd említsem meg az ő nevét is, mert ő egy külön fejezet ebben a "játékban") költészete az irodalomtörténetírásunk által eddig ki nem fejtett latens konfliktusnak az egyik pólusa. Ok voltak azok, akik az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején, bármily mulatságosan hangzik: egy irodalomközpontu, pontosabban egy nem ideologikus irodalmi szemléletet próbáltak meghonosítani, véleményem szerint inkább több, mint kevesebb sikerrel. Ezért a? Irodalmi Szemlét most átvevő Tőzsór Árpádtól nem választ el semmiféle szemléletbeli távolság. — Példaértékű lenne, ha Tőzsér Árpád a Kalligramban is megjelenne írásokkal, versekkel és feltételezem azt is, hogy Grendel Lajos is írni fog majd az Irodalmi Szemlébe. Egyébként kik szer­kesztik a lapot? — A csapat az Irodalmi Szemle jelenlegi szerkesztőiből áll. Ugyanakkor nagyon örülök annak, hogy Tőzsór Arpád vette át az Irodalmi Szemlét. Lehetőségünk nyílik arra, hogy esetleg két színvonalas irodalmi havilapot szerkesszünk. Bizo­nyos értelemben konkurenciát jelentünk majd egymásnak, de valószínűleg az együttműködés is megteremtődik kö­zöttünk. Ezt egyébként Tőzsór Árpáddal megbeszéltük már. Az általa jegyzett első számban nekem is lesz egy írásom, meg talán még más olyan szerzőnek is, aki a "Kalligram-csapatba" tartozik. Persze nagyon szeretném, ha ez Új irodalmi folyóirattal bővült a csehszlovákiai magyar lapok sora. A Magyar írók Társaságának legutóbbi — enyhén szólva — viharos közgyűlésén lemondott az Irodalmi Szemle főszerkesztője, Grendel Lajos és bejelentette, hogy a Kalligram Kiadó gondozásában megjelenő új lap főszerkesztői posztját foglalja el. Az "újszülött" időközben bemutatkozott a budapesti Csehszlovák Kulturális Központban. Ez a beszélgetés a főszerkesztővel még az eseményt megelőzően, s az első szám megjelenése előtt készült. írás. Nem akarjuk műfajok szerint feldarabolni a folyóiratot. Az első szám­ban elég sok szerző szerepel. Talán azért, mert sokan csak egy verssel vanak jelen a lapban, Kiemelném Esterházy Péter ragyogó esszéjét Bu­dapestről, Miroslav Kusý szép írását a kitelepítésről. Egy részletet közlünk Mészáros Andrásnak a,szerelem filo­zófiájáról írt könyvéből. Úgy érzem sok érdekes "anyag" jött össze az első számban. — Ez mindenképpen biztatóan hangzik, viszont sajnos azt is el kell mondani, hogy a csehszlovákiai magyar iroda­lomban 1989 novembere óta egyfajta stagnálás állt be. Több új mű szület­hetne. Az embernek bizony néha az az érzése támadt, hogy az Irodalmi Szemle sem telik meg mindig színvo­nalas írásokkal. Most már két lapunk is lesz, nem tartasz attól, hogy esetleg még kevesebb írás jut majd a Kallig­­ramba, illetve az Irodalmi Szemlébe? — De igen. Ez egy teljesen jogos kérdés. Amikor 1990 elején átvettem az Irodalmi Szemlét, bizony kóziratgon­­dokkal küszködtünk. Ez idővel elmúlt. A Kalligram ugyan elsősorban a cseh­szlovákiai magyar szellemi életre akar építeni, de szélesíteni szeretnénk ma­­gyarorszígi munkatársaink bázisát is és a cseh valamint a szlovák irodalom értékes darabjait is be kívánjuk mutatni olvasóinknak. Hangsúlyozom, elsősor­ban a csehszlovákiai magyar írók rpűveit szeretnénk közölni. Bar Tőzsér Arpád nevében nem nyilatkozhatom, annyit elmondhatok, hogy tudomásom szerint neki is hasonló elképzelései vannak, de talán ő inkább a társada­lomtudományok felé akgr orientálódni az Irodalmi Szemlében. Én azt hiszem, ha lesz elég idő a kibontakozásra, a két folyóirat nagyon jól meg fog férni egymással. fordítva is így lenne. Jó lenne Tőzsértől minél több verset, esszét hozni. — Szeretném, ha beszélnél lapszer­kesztői elképzeléseitekről, szót ejtenél a lap első számának tartalmáról. — Rovatai nem lesznek a Kalligramnak. Mi egy kicsit a régi Mozgó Világhoz igazodunk abban a tekintetben, hogy nem akarjuk elkülöníteni az esszét, a.0 kritikát, a verset, a szépprózát, hanem fi úgy akarunk felépíteni egy számot, hogy <5 az egyes műfajokban született alkotá- a: sok kiegészítsék egymást. Mondjuk egy ^ befogadói szempontból nehezebb írás I után egy könnyedebb vers vagy próza, “■ esetleg kritika következik, aztán megint ° egy igényesebb társadalomtudományi 2 — Igen, ma azért aggódunk, mert két folyóiratunk van, pedig évekkel ezelőtt azért könyörögtünk, hogy legalább kettő legyen. Furcsa paradoxonokat produkál az élet... Végül egy gyakorlati jellegű kérdés: hogyan jut el az olvasókhoz a lap és mennyibe fog kerülni? — Tizenöt koronába kerül a Kalligram. Az óv végéig szeretnénk egy elfogad­ható 1000—1500-as létszámú olvasói bázist kialakítani. Elsősorban az előfi­zetőkre építünk. Persze néhány példány eljut az újságárusokhoz is. Tudatában vagyunk annak, attól függ a Kalligram léte, sorsa, hogy sikerül-e nekünk ezt az előfizetői bázist viszpnylag rövid idő alatt megteremtenünk. Úgy hiszem, van egy olyan olvasótábora a szlovákiai magyar irodalomnak, amely lehet, hogy nem túl népes, de arra elég nagy számú, hogy a már említett nagyságú előfizetői tábort megszervezzük ma­gunknak. -lamér-6 A HÉT

Next

/
Oldalképek
Tartalom