A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-06-26 / 26. szám
OTT JÁRTUNK TÖRETLENÜL Az előző évek gazdag műsorához képest megcsappant az idei Mikszáth Kálmán Irodalmi és Kulturális Napok rendezvénysorozata s ennek több oka van, ezek taglalása most nem feladatom. A három fő rendezvény arra kötelez, hogy a szélesebb nyilvánosság is megismerkedjék vele. Vidékünk nagy alkotója, Mikszáth Kálmán születésének 145. évfordulójára irodalmi emlékesttel emlékeztünk. Ezen Pozsonyi Anna (Balassagyarmatról) az író és szülőföldje kapcsolatát villantotta fel olvasmányélményeire hagyatkozva. Ekkor mutatkozott be a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya által létrehozott Mikszáth Kálmán Alapítvány kuratóriuma, melynek tagjai: Urbán Aladár elnök, Lestyánszky Artúr ügyvezető igazgató (mérnök, vállalkozó), ló és Kotoráné Belák Rózsa a vers- és prózamondó versenyek többszörös helyezettjei, valamint az a Szabó Anna, aki hosszú kihagyás (betegség) után ismét pódiumra lépett. Urbán Szabina, V. Galamb Gabriella, Hrubík Béla és Gyebnár Ildikó voltak a további közreműködők. Járásunk magyar oktatásügye sok gonddal küszködik. Sok kisiskola megszűnt, a megmaradtak (összesen hét) közül négynek a helyzete veszélyes, egyé halvány reményre jogosít fel, kettőé szilárdnak látszik — ami a tanulók létszámát illeti. Pedagógus-ellátottság szempontjából még szomorúbb a helyzet. Pár éven belül a pedagógushiány megkérdőjelezheti az iskolák létét. Helyénvalónak ezért ítélték a szervezők, hogy a Mikszáth Napok keretében regionális oktagógusképzés? Ismertette a nyitrai pedagógiai kar létrejöttének körülményeit, szólt a jelen gondjairól és a jövő kilátásairól. A befejező résznek Esélyek és kételyek volt a címe. Ebben Szalánczay György Nógrád megyei előadó felajánlotta a megye segítségét a Nagykürtösi járásnak a pedagógushiány leküzdésében, Pukkai László SZMPSZ-elnök pedig a Szövetség előtt álló feladatokat ismertette. A fórumon állásfoglalás is született, mely szerint a résztvevők szükségesnek tartják a jelenlegi pedagógusképzés bővítését a nyitrai pedagógiai karon, szorgalmazzák az önálló magyar pedagógiai kar létrehozását s végül támogatják a szlovákiai magyar oktatásügy teljes önigazgatását. A regionális oktatásügyi fórum az SZMPSZ, az MKDM, az EPM, a Csemadok és a Palóc Társaság anyagi támogatásával valósult „meg. A nagykürtösi tanügyi igazgatóság (Školská správa) nem volt hajlandó az együttműködésre, pedig a fórum Comenius születésének 400. évfordulója jegyében zajlott. Igaz, mind a meghívóra, mind a terem falára, mind pedig a szívekbe ez a Fábryidézet íródott: "A szlovákiai magyarság csak nyelvével és nyelvében élhet emberhez méltó életet." A sorrendben harmadik említésre méltó rendezvény furamód valósult meg. Hosszú évek óta folyt a küzdelem hol nagyobb lendülettel, hol lecsendesedve azért, hogy egy tájainkon született, élt és alkotott, itt nyugvó festőművész, Kubányi Lajos neve a köztudatba kerüljön, művészete ismertté váljék. Csáky Károlyé az érdem, aki a nyolcvanas években járt utána, majd Szülőföldi vallomások c. könyvében közzé is tette kutatásai eredményét Kubányi képeit illetően. A festő halálának 80. évfordulója jó alkalomnak ígérkezett arra, hogy a téma ismét napirendre tűzessék s összefogva a járási honismereti múzeummal kiállítóterembe kerüljenek a Selmecbányái múzeum megfelelőnek éppen nem mondható raktárhelyiségeiből a Kubányi-kópek. Nos, a képek valóban előkerültek dr. Siváček művészettörténész, a kékkői múzeum igazgatóhelyettese jóvoltából s a vár (restaurálásra jócskán megérett) kápolnájában május végéig voltak megtekinthetők). (39 darab portré.) A Csemadok kezdeményezésének, ötletadó tevékenységének semmi nyoma sem maradt, a múzeum egyedüli saját érdemének tudja be a kiállítás létrejöttét. A közös rendezéstől mereven elzárkózott, mint ahogy az elől is, hogy a kiállítás-vezető és a képaláírások is kétnyelvűek legyenek... Kubányi Lajos alsóesztergályi (Dolné Streháre) sírját az évfordulón, május 5-én koszorúzták meg a múzeum és a Csemadok képviselői a helyi polgármester és plébános jelenlétében, míg a kiállítást két nappal később kétszer is megnyitották (délelőtt szlovák nyelven gimnazisták kivonultatásával, délután szerényen és magyarul a területi választmány jelenlevő tagjai előtt...) Mindezek ellenére vem okunk az örvendezésre is. Mert a lényeg mégiscsak az, hogy a raktárból kimenekültek a festmények, közönség láthatta őket, Kubányi Lajos neve gyakrabban hangzott el ezekben a napokban. Kezdjük magunkénak tudni azt az alkotót, aki megfestette mindazt, amit Mikszáth megírt: a palóc embert, a palóc tájat, csak éppen mikszáthi irónia és keserűség nélkül... URBÁN ALADÁR Balogh Gábor (a Csemadok TV elnöke, polgármester), Bodzsár Gyula (újságíró, múzeumi gondnok), Mics Károly (iskolaigazgató), Tóth Csaba (műv. központ igazgató — Salgótarján) és Tóth János (Balassagyarmat). A szakszervezetek házában megtartott emlékest irodalmi műsorának összeállítója arra törekedett, hogy felvillantsa a közönség előtt a táj történelmének irodalmi vetületét egyrészt, másrészt az elhangzó művek saját "előadóművészeink" tolmácsolásában szólaljanak meg, vagyis tiszta forrásból, saját erőből mentsünk hitet napi küzdelmeinkhez. Balassi Bálint, Madách 3 Imre, Zs. Nagy Lajos és Csáky Károly verse, 3 a klasszikus és a mai költészetet képviselte, Q de szóhoz jutottak a kezdő toliforgatók, s a < Nógrád megyei kortárs költők is. A prózát 5 Mikszáth karcolata Palócföld flórájáról (ebből < kölcsönzött címet a műsoösszeállító: Kedves ^ virágai a palócföldnek), s két elbeszélés n képviselte. A megszólaltatókTrevalecz Lász- -1 2 A HÉT tásügyi fórumot hívjanak össze, amelyen nyíltan és felelősséggel nyilatkozhatnak illetékesek, előadók és érintettek, pedagógusok és szülök. A tanácskozásnak az Ipolynyéki Alapiskola adott méltó otthont. A házigazdák alapiskolájuk fennállásának múltját reprezentálva korabeli dokumentumokkal, a tanulók kézügyességét és tehetségét bemutató kiállítással is kedveskedtek a résztvevőknek a tanácskozást köszöntő kultúrműsoron kívül. ízléses volt a terem díszítése, kifogástalan a szervezés. A fórum négy témakör kifejtésére vállalkozott. Az Iskolafejlesztési programok c. első téma előadója Trencsónyi László pedagógiai kutató, a budapesti Iskolafejlesztési Központ igazgatóhelyettese és Máté László, a Csemadok OV titkára volt. Bauer Edit képviselőnő és Princzkel József az MKDM megbízásából a Szlovákiai magyar oktatásügy helyzete c. tárgykörben osztották meg velünk gondolataikat. Mi lesz veled magyar peda-
