A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-03 / 1. szám
HÍRMONDÓ EGÉSZSÉG, BETEGSÉG, ÉLETMÓD • Dr. Bauer Ferenc előadás közben A csehszlovákiai magyarságot nyelve, kulturális hagyományai, történelmi tudata, szokásai megkülönböztetik a vele együttélő más népektől és népcsoportoktól. Ezeket a sajátosságokat és különbözőségeket az egyes szakterületek művelői több-kevesebb rendszerességgel tanulmányozták, bár kutatni való akad még bőségesen. Sokkal kevesebbet tudunk viszont arról, hogy a kisebbségi helyzetünkből adódó stresszhatások, életmódbeli sajátosságaink hogyan befolyásolják egészségünket, mit mutatnak az egyes régiók statisztikái, tükröződik-e ezekből is a másságunk. Sajnálatos módon ezidáig senki nem foglalkozott módszeresen ezzel a problémával, így kétségtelenül az újszerűség erejével hatott mindaz, amit azon a szakmai tanácskozáson hallhattunk, amelyet a Csehszlovákiai Magyar Tudományos Társaság és a Csallóközi Értelmiségi Fórum közösen szervezett 1991. december 14-én Dunaszredahelyen. A tervezett négy előadásból csupán kettő hangzott el: Dr. Bauer Ferenc gyermekgyógyász az újszülött- és csecsemőkori elhalálozásokról, dr. Baculák Veronika kardiológus a szív- és érrendszeri megbetegedésekről, illetve helytelen táplálkozási szokásainkról beszélt. Dr. Bauer Ferenc szerint az újszülött- és csecsemőkori elhalálozások statisztikai adatai azt mutatják, hogy a Nyugat-szlovákiai kerületben élő magyarság sokkal jobb helyzetben van, mint a Duna jobb partján elterülő régiók magyarsága. Ez részben talán összefügg azzal, hogy a magyarországi nők többet dohányoznak, egészségtelenebből élnek, de a vitában néhányan rámutattak arra is, hogy Csehszlovákiában a hatvanas-hetvenes években magasabb szintre jutott az egészségvédelem is. Sajnos az utóbbi időben a fejlődés lelassult. A teljesség kedvéért azt is el kell mondani, hogy Dól-Szlovákia keleti régióiban a statisztikai adatok kevésbé kedvezőek, ennek okait azonban egy alapos vizsgálatnak kellene feltárnia. Dr. Baculák Veronika kardiológus szerint a csallóközi magyarok étkezési szokásai hátrányosan változtak meg az elmúlt évtizedekben; a szükségesnél több kalóriát kap a szervezet, ráadásul túlsúlyba kerültek a zsíros és füstölt húsok, s ami a leginkább elképesztő — rendívüli mértékben megnőtt a sörfogyasztás. Az orvosnő szerint a könnyű asztali bor vagy a fröccs mértéktartó fogyasztása nem káros, viszont manapság a Csallóközben — és persze másutt is — a férfiak inkább a sört isszák, égetett szesszel "feldúsítva". Ennek megfelelően a statisztikák is lehangolóak. Mivel a hallgatóság soraiban sok orvoskolléga is ült, így aligha meglepő, hogy rendívül élénk és érdekes vita bontakozott ki nemcsak az előadásokban elhangzottak kapcsán, hanem arról is, milyen gondokkal viaskodik a rendszerváltást követően az egészségügy. Egyöntetű volt az a megállapítás, hogy fel kell készíteni mind az orvosokat, mind pedig a betegeket arra, hogy átalakulnak az egószsegvódelem eddig megszokott formai keretei (a szabad orvosválasztás lehetősége, a betegsegélyzés új módjai stb.). Ugyanakkor továbbra is fontos lesz a szakmai felvilágosítás és az orvosi ismeretterjesztés, amit az elmúlt években mintha elhanyagoltak volna. Talán a pénzhiány teszi, de az sem kizárt, hogy a szerencsetlen nyelvtörvóny az oka annak, hogy újabban nem készülnek magyar nyelvű szórólapok és tájékoztató-felvilágosító kiadványok. A csehszlovákiai magyar sajtó címére is elhangzott ezzel kapcsolatban jónéhány bíráló megjegyzés. Lapjaink viszonylag nagy teret adnak a természetgyógyászati módszerek, az alternatív eljárások bemutatásának, szinte versengve vadásznak a divatos, olvasócsalogató témákra, eközben elhanyagolják az egészségügyi felvilágosítást és ismeretterjesztést. Hogy nem egészséges a társadalmi légkör sem, arra csak egy megdöbbentő példát. Az egyik kórházi főorvos elpanaszolta, hogy a műtétre Pozsonyba beutalt pácienst azzal küldték haza (operálatlanul): mivel nem beszéli az államnyelvet, nincs garancia rá, hogy szakszerűen tudják őt ellátni és megmuteni. S hogy nyomatékot adjanak a diagnózisnak, még a kórlapon is feltüntették ezt. Őszintén remélem, hogy egyedi esetről van szó, s hasonló ügyekben nem kell majd a parlamentben interpellálni az egészségügyi minisztert. A tanácskozást a résztvevők sikeresnek tartották. Megfogalmazódott az az igény, hogy a csehszlovákiai magyar orvosok rendszeresebben találkozzanak és vitassák meg a mindnyájukat foglalkoztató roblémákat. A Csehszlovákiai Magyar udományos Társaság a tervek szerint nyáron szabadegyetemet szervez, ahol egyebek között az orvosok szakmai tanácskozására is lehetőség nyílik. • A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja 8 A HÉT Lacza Tihamér (Fogas Ferenc felvételei)
