A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-06-19 / 25. szám
teleneve itteni rovásemlék révén vált szélesebb körben ismertté. A figyelemre méltó epigráfiai emléket a templomhajó oldalfalában fennmaradt késő gótikus kőportálé őrzi. A portálé templomhajóját és a kapu felső részét elválasztó díszített kőgerendába vésett írásról már a múlt században is készült néhány publikáció. A Magyar Sión 1865-ös számaiban megjelent dolgozatokban többek közt arról is olvashatunk, hogy Szemeréden egy XV. századi szláv feliratról van szó. Ezt aztán Römer Flóris cáfolta meg, aki a lapban közölt "fametszetvény" alapján állította, hogy a szöveg magyar, olvasata szerint az 1485-ös évszámot és az akkori lelkész, IACO(BP)LEBANVS nevét tartalmazza. Néhány mai leírásban s a műemlékek nyilvántatásában is ezt a A felsőszemerédi rovásírásos templom dátumot fogadják el a templom építésének időpontjaként, holott Püspöki Nagy Péter már 1968-ban közölte a rovásírásra vonatkozó tudományos kutatómunkájának eredményét. Eszerint a kőgerendán az építés dátuma s kilenc egyéb rovásjel látható. A szöveg pedig, melyet a kutató megfejtett, így hangzik: "1482. Kűrakó János mester." Dr. Püspöki Nagy Péter szerint "Ez a felirat jelenleg a magyar rovásírás legrégibb, pontosan datált, hiteles emléke. (...) Jelentőségében felülmúlja az ez ideig nyilvántartott feliratok értékét." A XV. században emelt mai templomépület egyébként az átalakítások következtében "csaknem teljesen elveszítette eredeti alakját". Megmaradt viszont eredeti helyén, a régi hajó XIV. századi falrészében a portálé. Tehát az első szemerédi templom még előbb épülhetett. Hőke Lajos Hont megye egyházi archeológiájáról értekezve említi, hogy Felsőszemeréden feltehetőleg 1417-ben épült templom. A ma látható templom egyhajós, egyenes záródású szentéllyel. A torony szinte beépült a templom hajórészébe, a nyugati homlokzatból egy kis kiszögeléssel. A szentély boltozata XVIII. századi, a hajó 1935-ben kapott sima mennyezetet. A külső átalakítások után az épület barokk-klasszicista jellegűvé vált. A római katolikus templom legértékesebb része a már említett déli portálé, illetve annak horonyos és csavaros pálcatagokkal díszített rovásírásos kőgerendája és a szamárhátíves timpanon, amelyen még látható volt egy középkori freskó maradványa sötétkék alapon. A templomban a szentély jobboldali falában egy 60 x 45 cm-es gótikus, kápolna alakú szentségtartó van. A Mindenszentek templom oltárképét gróf Wilczek Mária és gróf Wilczek Franciska festette a múlt század közepén Bécsben, Hemmerlein Károllyal. Erről az egykori plébános, Fábián János írt 1865- ben cikket a Magyar Sionban. Ő említi, hogy a hölgyek az oltárképet "azon gyermeki kegyeletből" festették, hogy "Istenben boldogult édesanyjuk egykor itt F. Szemeréden egy súlyos nyavalyából szerencsésen feléledt". A mester a festményt "keresztény műízléssel állította össze; bemutatva az angyalok köréből előlépdelő bold, szűz Máriát, mint szószólót, továbbá kér. sznt. Jánost, sz. Péter és Pál apostolokat, sz. Márk és sz. János evangélistákat, sz. Gergely pápát, sz. István Királyt, szűz sz. Borbálát stb.". Gróf Steinlein Zsófia 1857-ben egy Madonna-képet ajándékozott a templomnak. Az itteni grófi család gyermekei pedig elsőáldozásuk alkalmából miseruhákat adományoztak a templomnak. Aki Szemeréden jár, feltétlen álljon meg a főút menti kis t.emplomnál, s hajtson fejet a szent hely s rovásírásunk emléke előtt. A község egyébként további gazdag művelődéstörténeti emlékekkel és műemlékekkel büszkélkedhet. Ezek ismertetéséhez egy másik írásban még visszatérünk. CSÁKY KÁROLY A Selmec-patak völgyében pült Felsőszemeréd község az utóbbi évtizedekben az