A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-06-12 / 24. szám
v Postyén tájékán a Vág völgye még valódi síkság. A folyó is úgy viselkedik itt, mint aki kijutott a hegyek közül, s végre megpihenhet. Össze-vissza kanyargóit termékeny lapályon, míg meg nem szabályozták. Most már szigorú gátak közé szorítva, másféle munkán törheti a fejét. Vágújhely és Pöstyén közt, nagyjából félúton találjuk Brunócot, a Bercsényi-család ősi fészkét. A történelemből tudjuk, hogy eredetileg nem itt volt a család lakhelye, hanem a közeli, szomorú sorsú Temetvény várában, amelynek romjai most elhagyatottan árválkodnak a Vág és a Nyitra közt húzódó Inóc erdő rengetegében. A brunóci kastély azonban ma is létezik. A Vág partján lévő falut 1374-ben említi először hiteles okirat mint Temetvény várának birtokát. Később Forgách-család birtokába került, amely a mai várkastély helyén egy fából épült vadászházat emelt. A Hunt-Pázmán nemzetségből eredő Forgách-család tagjai igen szerteágazó, fontos szerepet játszottak a régi Magyarország politikai, művelődésügyi és katonai életében. Birtokaik legfőképp az egykori Nyitra vármegyében voltak, s így egy időben Brunóc is a vagyonukhoz tartozott. Amikor 1663-ban Forgách Ádám Érsekújvár várát a töröknek feladta, hadbíróság elé állították, de a bíróság nem találta vétkesnek. A család hatalma ennek ellenére megingott. Ekkor került Brunóc a Bercsényiek kezébe. A Bercsényi-család Brunócot a család birtokának központjává fejlesztette. Ennek megfelelően a fából épült vadászkastély helyén erős, mutatós várkastélyt emeltek, amely lakályosabb volt a rideg Temetvény váránál, de szükség esetén védelmet is nyújthatott egy esetleges török támadás ellen. Ennek megfelelően a Vág vizével vették körül, a kastély négy sarkára pedig egyegy védőtornyot emeltek ágyúkkal és más fegyverekkel. A sikeres védekezést fokozta, hogy a kastély négy szárnya teljesen körülzárta az udvart. Később a kastély egyik szárnyát lebontották, s így az udvart az épület bejáratának díszes előterévé tették. A Bercsényi család ősi fészke Mondanunk sem kell, hogy a török sohasem jutott el Brunócig, s így a várkastély védőszerepe semmivé vált, egyre mutatósabb, reprezentatív lakhellyé tehették. Ennek ellenére a kastély jellegzetes erődszerű formája mindmáig megmaradt. Igen mutatós a hagymakupolás négy bástya és a kastély tetőszerkezete. A brunóci kastély 1710-ig maradt a Bercsényiek tulajdonában. Bercsényi Miklós, a kuruc háborúk legendás alakja igen kalandos körülmények közt innen menekült Lengyelországba. A legenda szerint álruhába öltözött, s így a császári seregek tisztjei nem ismerték fel. Azt hitték, hogy ott van a körülzárt Temetvény várában, miközben ő a család egész kincstárával, parasztnak öltözve szekerezett Brúnóéról Lengyelország felé. Temetvény várával ellentétben, a bosszúra szomjas császári seregek Brunóc várkastélyát nem rombolták le. A kultúrát és művészetet kedvelő Mednyánszky-család kezére jutott, amely a már említett negyedik szárny lebontásával nyitottá tette az egész épületet, a kastély körül létesített szépséges angolpark felé. Annak ellenére, hogy az épület évek óta tartó renoválása teljesen még nem fejeződött be, a kastély sok látogatót vonz Brúnóéra, hiszen a park szépsége, romantikus építményei is mutatósak, és a Bercsényiek ősi fészkének külső megtekintése is örömöt szerez. SZŐKE JÓZSEF
