A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-17 / 3. szám
HÍRMONDÓ Nehéz helyzetben a komolyzene Röviden így lehetne megfogalmazni annak a sajtótájékoztatónak a lényegét, melyet dr. Ladislav Mokrý, a Slovkoncert igazgatója tartott, aki többek között elmondta, az ügynökség az idén csupán a Pozsonyi Zenei Ünnepségekre és az ún. iskolai, a konzervatórium, illetve a Zeneművészeti Főiskola diákjainak koncertjeire kap állami támogatást. A Slovkoncert egyéb rendezvényeinek kiadásait, az alkalmazottak fizetését, valamint az ügynökség fennállásának és működésének költségeit a Slovkoncert önállóan fedezi. Ami az ügynökség idei terveit illeti, az igazgató elmondta, a Slovkoncert a Pozsonyi Zenei Ünnepségek mellett még a Pozsonyi Kulturális Nyárnak, a Trencsónteplid Zenei Nyárnak, a Pöstyéni Fesztiválnak, A XX. századi zene nemzetközi fesztiváljának, a Lelos- Etosnak, a szlovák kultúra első nemzetközi seregszemléjének, a Szlovák Nyitrának, a régi zene első fesztiváljának, az első nemzetközi Hummel zongoraversenynek, valamint a pöstyóni III. nemzetközi előadóversenynek a rendezését vállalja. (kamoncza) Helyreigazítás: A Hét 49. számában a 44-es című cikkben tévesen közöltük az alistáli Kukorica csárda tulajdonosának a nevét. A Kukorica csárda tulajdonosa a Jednota Fogyasztási Szövetkezet, jelenlegi bérlője Pápai Zoltán. M/JDver/rést Jöhet még bármi. Persze, csak akkor, ha az 1991-es évet záró számunk elnyerte az olvasó tetszését. Akkor, ha levólözön árasztja el a szerkesztőséget, amelyben az olvasók támogatják a kísérletet. Abban az esetben valamelyik óv eleji számunk (próbaszám) majd fekete alapon fekete betűkkel vagy fehér alapon fehér betűkkel, netán sárga alapon sárga betűkkel (a jövőre is gondolni kell) jelenik meg. A próbaszámok sikere után rövidesen eljöhet az az idő, amikor majd folyamatosan kapja az olvasó kézhez a teljesen fekete lapot. Persze ez így nem lehet, mert színes lap vagyunk. Tehát egyszer zöld, máskor piros, majd kék lesz az A Hót. Vagy kék első és hátsó borítóban zöld belső, fehérben fekete... Ennek a megoldásnak több jó oldala is lenne. Például: nem lenne többé jó felvétel meg rossz felvétel. Nem lenne rövid írás meg hosszú írás. Változatosabb (mert teljesen az olvasó fantáziájára bíznánk) lenne a tartalom. Nem volna több nyelvi baki, és eltűnne a sajtóhiba. Talpig gyászban vennének részt a szerkesztőség tagjai Leiter Jakab temetésén. Koszorút is vinnénk — mi végeztük ki. A gyerekek pedig — természetesen a lap áttanulmányozása után — színes ragasztó, kivágó papírként használhatnák a lapot. Elnézést kérek, nem akarok viccelődni. A szerkesztőség jövőre vonatkozó terveit meg pláne nem szeretném kifecsegni. Amint írtam már, jelenleg csak a kísérletezés stádiumában tartunk. Ami azért nem akadályoz bennünket abban, hogy — a mindent az olvasóért elv alapján — vetélkedőt hirdessünk az 52. számunk alapján. Szemészi igazolással rendelkező csökkent látású olvasóink már a lap 2. oldalán megjelent "lobby" című írás tartalmával is vetélkedhetnek. Aki a 4. oldal "Másik történelmének" "bokros" részeit megfejti, szintén nevezhet. A Ferenczy Anna hajtincseibe burkolt mondanivaló reprodukálói is indulhatnak. Sok jelentkező esetében is egyenesen a döntőbe kerülnek azok, akik szó szerint leírják, elmondják azt, amit Rajczi Adri írt a Tháliáról. A vetélkedőben sikeresen szereplők a grafikai szerkesztők és a nyomda különdíját (lehet az sok-sok fekete festék is) kapják. De tényleg ne tréfálkozzunk, nem olyan évnek nézünk elébe, hogy erre különösebb okunk legyen. Az 52-es szám második oldalán, a "Mi jöhet még" című főszerkesztői fejtegetés alatt szerényen meghúzódva "Kedves olvasóink" megszólítással a lap árának emeléséről voltunk kénytelenek tájékoztatni az olvasót. Tulajdonképpen nemcsak ez a rövid tájékoztató, hanem az egész szám burkoltan azt példázza, hogy 5 koronáért már nem lehet hetilapot készíteni. Illetve lehet — de csak olyat, mint az 52-es volt. Hát nem jobb akkor hatért, de olvashatót? Utóirat: Reméljük, hogy a Thália Színház igazgatója ötletünket lekoppintva nem küldi egyik színészét sem sötét színpadon szöveg nélküli szerepben a nagyérdemű elé. Találmányunkat ugyanis a törvény védi. (9) A HÉT 9