A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)

1992-06-05 / 23. szám

MINERVA Magyarok Amerikában Egy rendhagyó Nobel-díjas: Békésy György A figyelmes olvasónak feltűnhetett, hogy a Magyar orvosok Amerikában című írásunkban (A Hét, 12. szám) nem említettük az 1961 -es év orvosi Nobel-díjasát: Békésy Györgyöt. Bé­késy nem feledékenységből maradt ki a neves, Amerikába szakadt ma­gyar orvosok galériájából. Békésy ugyanis — nem volt orvos! "Orvosi" Nobel-díjának magyarázata: Nobel végrendelete nem egy szakma, hiva­tás — esetünkben az orvosi hivatás — képviselőjét kívánta jutalmazni, hanem az élettan és orvostudomány terén az emberiség haladása érde­kében kifejtett munkásságot. így kap­hatott "orvosi" Nobel-díjat a mikrobi­ológus Mecsnyikov, a vegyész Paul Müller — a DDT felfedezője — vagy a zoológus Konrad Lorenz. Ilyen értelemben Békésynek, a fizika dok­torának orvosi Nobel-díja alig rend­hagyó. Annál több rendhagyó vonás található azonban a Budapesttől Ho­noluluig ívelő életpályán. Doktori diplomával — laboráns "Rendes" körülmények közt az em­ber fia szülővárosában végzi alap-, közép- s netán még főiskolai tanul­mányait is, különösen, ha ez a szülőváros Budapest. Itt látta meg ugyanis a napvilágot Békésy György 1899. június 3-án. Ám mivel a papa a Monarchia diplomatája, a család keresztül-kasul utazza a vén Európát. München, Konstantinápoly, Bern — egy-egy állomás a Békésy-család életében. E vándorlás előnye: a kis György már gyermekkorában megta­nul az anyai magyar mellett németül, franciául, olaszul, sőt, még a svájci dialektust is elsajátítja. Hátránya: egyetlen nyelvet sem beszél tökéle­tesen! (Érdemes ezen a tényen elgondolkozni azoknak, akik engedve a divathóbortnak, gyermekeiket már óvodás kortól idegen nyelvű környe­zetben kívánják neveltetni!) Elsősorban a természettudományi tárgyak, a fizika, vegytan, matematika érdeklik. Már 17 éves fejjel érettségi vizsgát tesz, s mivel az egyetemre csak 18 éves korában mehet, a várakozási időt egy műszerész ina­saként rövidíti le. A műszerészmű­helyben eltöltött hónapok alatt kifino­mult kézügyességre és műszaki ér­zékre tesz szert, melyet későbbi élete során kamatoztat. Bernben megkez­dett egyetemi tanulmányait Budapes­ten fejezi be. Fizikából doktorál. Kutatóintézetben szeretne elhelyez­kedni, ám ilyen a korabeli Magyaror­szágon nem található. Létezik ugyan egy műszaki problémákkal foglalkozó intézet, a Postakísérleti Állomás, ám oda csak mérnöki képesítéssel lehet bejutni. Békésy kísérletező kedve azonban nagyobb mint hiúsága: sa­rokba dobva fizikai doktorátusát, egy­szerű laboránsként kéri felvételét. A Postakísérleti Állomás fő kutatási területe a telefon tökéletesítésére irányult. Békésy is e problémakörben kutatva jut el a telefonbeszélgetés egyik "emberi tényezőjének", azaz hallásunk szervének, a fülnek vizs­gálatához. Hamarosan rájön, hogy a hallás "titka" csak a közép-, illetve belsőfül szerkezetének s működésé­nek az eddiginél alaposabb és fizikai szemléletet igénylő vizsgálatával fed­hető fel. S mivel az orvosi kar anatómia professzora nem engedé­lyezi, hogy egy "laboráns" belépjen az orvosok szentélyébe, a boncte­rembe, Békésy ismét "rendhagyó" módon kénytelen magán segíteni: néhány pengő lefizetése ellenében a hullakamra gondnoka szemet huny egy-két emberi koponya "eltűnése" felett. Az így "ellopott" koponyákból kipreparált belsőfül vizsgálata foglalja le Békésy minden idejét. Most kama­toztatja az inasként megszerzett is­mereteit: ötletes és eredeti vizsgáló­módszereket eszel ki a belsőfülben lejátszódó parányi mozgások regiszt­rálására. 1928-ban jelenik meg első hallástani közleménye. Neve rövidesen ismertté válik külföldön is: a Siemens-cég meghívására Berlinben, a Philips jóvoltából Hollandiában szerez hasz­nos tapasztalatokat. Ennyi külföldi elismerés után a Posta is lépni kényszerül: altisztté (hivatalsegéddé) lépteti elő laboránsát, aki 1939-ig dolgozik a Posta alkalmazottjaként. Ekkor a budapesti egyetem böl­csészkarának tanára lesz — gyakor­lati természettant ad elő. Már amikor előad, mert Békésy irtózik az egye­temi rutinmunkától. Előadás, vizsgáz­tatás, tankönyvírás helyett — össze­foglaló munkát sosem ad majd ki, s a neve alatt megjelenő két angol szakkönyvet is egyik munkatársa szövegezi meg Békésy előadásai, lapokban megjelent dolgozatai alap­ján — inkább a laboratóriumban tölti idejét. Diákjai tudják, aki meg akarja nyerni a "tanár úr" kegyeit, annak nem az előadóteremben, hanem a laboratóriumban, a kutatásban kell jeleskednie. Carolina — Harvard — Honolulu Békésy 47 éves koráig élt s kísér­letezett Budapesten. Ekkor, 1946- ban, hosszas vívódás után, elfogadja a stockholmi Karolínska Intézet meg­hívását s rövid ideig annak orvosi osztályán dolgozik. A közben Magyar­­országon bekövetkezett politikai vál­tozások miatt nincs kedve hazatérni. Bostonba költözik, ahol a híres Har­vard Egyetem pszichoakusztikai la­boratóriumában kutathat. Itt folytatja a Pesten megkezdett, s a belsőfülre vonatkozó úttörő jellegű kísérleteit. Amerikai korszaka alatt, 1961-ben kapja meg az orvosi Nobel-díjat. "A díj odaítélésében a legfőbb indokunk a belsőfül dinamikájára vonatkozó elemi fontosságú fölfede­zései voltak. Nagy megelégedésünkre szolgál az is, hogy Nobel eredeti szándékának megfelelően a díjat olyan kiemelkedő értékű fölfedezése­kért adhatjuk, amelyek teljes egészük­ben egyetlen tudós munkáját dicsérik" — hangzik el a díj átadásakor. Életrajzírói szerint a Nobel-díjat elsősorban azokért az eredményekért kapta, melyeket még Budapesten ért el. így jogosan tekinthetjük Békésyt Szent-Györgyi Albert méltó társának, magyar Nobel-díjasnak. Sem Svéd­országban, sem az Egyesült Államok­ban nem mondott le magyar állam­­polgárságáról. Sosem lett belőle "iga­zi” amerikai. A Nobel-díj megszerzése után még nyolc évig kutat Amerikában. Életének utolsó szakaszát a Hawaii-szigeteken 20 A HÉT

Next

/
Oldalképek
Tartalom