A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-06-05 / 23. szám
MINERVA Magyarok Amerikában Egy rendhagyó Nobel-díjas: Békésy György A figyelmes olvasónak feltűnhetett, hogy a Magyar orvosok Amerikában című írásunkban (A Hét, 12. szám) nem említettük az 1961 -es év orvosi Nobel-díjasát: Békésy Györgyöt. Békésy nem feledékenységből maradt ki a neves, Amerikába szakadt magyar orvosok galériájából. Békésy ugyanis — nem volt orvos! "Orvosi" Nobel-díjának magyarázata: Nobel végrendelete nem egy szakma, hivatás — esetünkben az orvosi hivatás — képviselőjét kívánta jutalmazni, hanem az élettan és orvostudomány terén az emberiség haladása érdekében kifejtett munkásságot. így kaphatott "orvosi" Nobel-díjat a mikrobiológus Mecsnyikov, a vegyész Paul Müller — a DDT felfedezője — vagy a zoológus Konrad Lorenz. Ilyen értelemben Békésynek, a fizika doktorának orvosi Nobel-díja alig rendhagyó. Annál több rendhagyó vonás található azonban a Budapesttől Honoluluig ívelő életpályán. Doktori diplomával — laboráns "Rendes" körülmények közt az ember fia szülővárosában végzi alap-, közép- s netán még főiskolai tanulmányait is, különösen, ha ez a szülőváros Budapest. Itt látta meg ugyanis a napvilágot Békésy György 1899. június 3-án. Ám mivel a papa a Monarchia diplomatája, a család keresztül-kasul utazza a vén Európát. München, Konstantinápoly, Bern — egy-egy állomás a Békésy-család életében. E vándorlás előnye: a kis György már gyermekkorában megtanul az anyai magyar mellett németül, franciául, olaszul, sőt, még a svájci dialektust is elsajátítja. Hátránya: egyetlen nyelvet sem beszél tökéletesen! (Érdemes ezen a tényen elgondolkozni azoknak, akik engedve a divathóbortnak, gyermekeiket már óvodás kortól idegen nyelvű környezetben kívánják neveltetni!) Elsősorban a természettudományi tárgyak, a fizika, vegytan, matematika érdeklik. Már 17 éves fejjel érettségi vizsgát tesz, s mivel az egyetemre csak 18 éves korában mehet, a várakozási időt egy műszerész inasaként rövidíti le. A műszerészműhelyben eltöltött hónapok alatt kifinomult kézügyességre és műszaki érzékre tesz szert, melyet későbbi élete során kamatoztat. Bernben megkezdett egyetemi tanulmányait Budapesten fejezi be. Fizikából doktorál. Kutatóintézetben szeretne elhelyezkedni, ám ilyen a korabeli Magyarországon nem található. Létezik ugyan egy műszaki problémákkal foglalkozó intézet, a Postakísérleti Állomás, ám oda csak mérnöki képesítéssel lehet bejutni. Békésy kísérletező kedve azonban nagyobb mint hiúsága: sarokba dobva fizikai doktorátusát, egyszerű laboránsként kéri felvételét. A Postakísérleti Állomás fő kutatási területe a telefon tökéletesítésére irányult. Békésy is e problémakörben kutatva jut el a telefonbeszélgetés egyik "emberi tényezőjének", azaz hallásunk szervének, a fülnek vizsgálatához. Hamarosan rájön, hogy a hallás "titka" csak a közép-, illetve belsőfül szerkezetének s működésének az eddiginél alaposabb és fizikai szemléletet igénylő vizsgálatával fedhető fel. S mivel az orvosi kar anatómia professzora nem engedélyezi, hogy egy "laboráns" belépjen az orvosok szentélyébe, a boncterembe, Békésy ismét "rendhagyó" módon kénytelen magán segíteni: néhány pengő lefizetése ellenében a hullakamra gondnoka szemet huny egy-két emberi koponya "eltűnése" felett. Az így "ellopott" koponyákból kipreparált belsőfül vizsgálata foglalja le Békésy minden idejét. Most kamatoztatja az inasként megszerzett ismereteit: ötletes és eredeti vizsgálómódszereket eszel ki a belsőfülben lejátszódó parányi mozgások regisztrálására. 1928-ban jelenik meg első hallástani közleménye. Neve rövidesen ismertté válik külföldön is: a Siemens-cég meghívására Berlinben, a Philips jóvoltából Hollandiában szerez hasznos tapasztalatokat. Ennyi külföldi elismerés után a Posta is lépni kényszerül: altisztté (hivatalsegéddé) lépteti elő laboránsát, aki 1939-ig dolgozik a Posta alkalmazottjaként. Ekkor a budapesti egyetem bölcsészkarának tanára lesz — gyakorlati természettant ad elő. Már amikor előad, mert Békésy irtózik az egyetemi rutinmunkától. Előadás, vizsgáztatás, tankönyvírás helyett — összefoglaló munkát sosem ad majd ki, s a neve alatt megjelenő két angol szakkönyvet is egyik munkatársa szövegezi meg Békésy előadásai, lapokban megjelent dolgozatai alapján — inkább a laboratóriumban tölti idejét. Diákjai tudják, aki meg akarja nyerni a "tanár úr" kegyeit, annak nem az előadóteremben, hanem a laboratóriumban, a kutatásban kell jeleskednie. Carolina — Harvard — Honolulu Békésy 47 éves koráig élt s kísérletezett Budapesten. Ekkor, 1946- ban, hosszas vívódás után, elfogadja a stockholmi Karolínska Intézet meghívását s rövid ideig annak orvosi osztályán dolgozik. A közben Magyarországon bekövetkezett politikai változások miatt nincs kedve hazatérni. Bostonba költözik, ahol a híres Harvard Egyetem pszichoakusztikai laboratóriumában kutathat. Itt folytatja a Pesten megkezdett, s a belsőfülre vonatkozó úttörő jellegű kísérleteit. Amerikai korszaka alatt, 1961-ben kapja meg az orvosi Nobel-díjat. "A díj odaítélésében a legfőbb indokunk a belsőfül dinamikájára vonatkozó elemi fontosságú fölfedezései voltak. Nagy megelégedésünkre szolgál az is, hogy Nobel eredeti szándékának megfelelően a díjat olyan kiemelkedő értékű fölfedezésekért adhatjuk, amelyek teljes egészükben egyetlen tudós munkáját dicsérik" — hangzik el a díj átadásakor. Életrajzírói szerint a Nobel-díjat elsősorban azokért az eredményekért kapta, melyeket még Budapesten ért el. így jogosan tekinthetjük Békésyt Szent-Györgyi Albert méltó társának, magyar Nobel-díjasnak. Sem Svédországban, sem az Egyesült Államokban nem mondott le magyar állampolgárságáról. Sosem lett belőle "igazi” amerikai. A Nobel-díj megszerzése után még nyolc évig kutat Amerikában. Életének utolsó szakaszát a Hawaii-szigeteken 20 A HÉT
