A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-06-05 / 23. szám
HÍRMONDÓ elmennek, a kicsik pedig "belenőnek" a csoportba. Műsorukat otthon, Léván már bemutatták, most "tájolni" készülnek: Ipolyságra meg a környező falvakba. Ahol fellépnek, a művelődési házak mindig megtelnek — mondják büszkén. A nagymegyeri alapiskola CSIGABIGA színjátszó együttesének két tagjával, Kurdi Jánossal és Both Lásztóval úgy ismerkedtem meg, hogy egy elhagyott piros kisautónak a tulajdonosát keresték-kutatták elszántan. Rövid keresgélés után a "tulajdonos", egy icurka-picurka legényke boldogan ölelte magához a kisautót. Az elégedetten mosolygó fiúkat benyomásaikról, a csoportban való munkáról, fellépéseikről kérdezem. Talpraesett válaszaikból megtudom, hogy együttesük öt éve működik, bár ők még csak nemrégen kerülték be. Ezidáig nem is kaptak nagyobb szerepet, de a csoportnak ugyanolyan rangú tagjai, mint a többiek. Örülnek, hogy a színjátszó együttes tagjai lehetnek, és Kurdi Jancsi elárulja, hogy jövőre a barátja is nagyon szeretne közéjük kerülni. A fiúk örülnek, hogy ismeretséget köthetnek a többi csoport tagjaival. Fájlalják azonban, hogy nem lehetnek kint a táborban. Mivel Nagymegyer közel van, őket naponta autóbusz "fuvarozza" Dunaszerdahelyre. A közelmúltban Mosonmagyaróváron léptek fel egy seregszemlén, s ott meghívást kaptak Novákpusztára, egy nyári táborozásra. Persze a csoport vezetői, Bodnár Mária és Szalay Katalin attól tették függővé a részvételt, hogy mennyire lesznek sikeresek ezen a seregszemlén; no meg a jó magaviselettől... íme, egy kis kóstoló a Duna Menti Tavasz hangulatából. Sok mindenről nem esett, nem eshetett szó, hiszen meglehetősen rövid időt töltöttem ott; átfogó értékelésre nem vállaikozhatom. Azt azonban észrevettem, hogy nincs minden rendben a rendezvény háza táján (sem). Aki megpróbálja tisztázni a dolgokat, az darázsfészekbe nyúl. Egy, a seregszemlén nézőként jelen levő, tapasztalt pedagógus szerint jobb, ha a háttérrel nem is foglalkozunk. A lényeg az, hogy a gyerekek lelkesednek, örülnek. A felnőtt számára az az igazi sikerélmény, ha mosolygó, értelmes, érdeklődő gyerekarcokat lát maga körül. A problémákról azonban beszélni kell. Remélem, hogy a Csemadokról e lap hasábjain indított vitában hamarosan erre is sor kerül. SZOMBATHY VIKTOR emlékest — Budapesten Szombathy Viktor íróról, születésének 90. évfordulója alkalmából írásban több helyen emlékeztek meg az idei esztendőben. Április 24-én, Szent György napján a budai várban, a Hadtörténeti Múzeum színháztermében rendeztek emlékestet a tiszteletére, amelyen több mint száz érdeklődő, Budapesten élő felvidéki magyar és szlovákiai — gömöri, nógrádi, mátyusföldi és csallóközi — magyar vett részt. Rimaszombat — Szombathy Viktor szülővárosa — népes küldöttséggel rótta le kegyeletét Gömör szülötte előtt. Az emlékestet őr. Szíj Rezső ró nyitotta meg. Előadásában méltatta Szombathy Viktor életét, munkásságát, szólt a gyökerekről s az anyaországbeli tevékenységéről. Ezután, a műsorban fellépett Szvorák Katalin, aki csodálatos népdalokat énekelt, valamint a Komáromi Jókai Színház művészei, Boráros Imre, Dráfi Mátyás, Kovács Ildikó és Varsányi Mária tolmácsolták szlovákiai magyar költők verseit és Szombathy Viktor írásaiból szólaltattak meg részleteket. A műsort Kulcsár Katalin szerkesztette és Selmeczi Elek rendezte. Az emlékest rendezését a Magyar Hadtörténeti Múzeum, a Rákóczi Szövetség, a Magyar Demokrata Fórum I. és XII. kerületi Nemzetiségi Köre, a Herman Ottó Társaság és Ligeti Imre, az I. kerület polgármestere támogatták. Elhangzott, hogy közadakozásból emléktáblát szeretnének készíttetni, s elhe-A nézők soraiban Sidó Zoltán, Duray Miklós és Szabó Rezső lyezni annak a budapesti háznak a falán, ahol az író át és alkotott. A rendezvényen a Csemadok Országos Választmányát Sidó Zoltán főtitkár és dr. Szabó Rezső aleinök képviselte. A tartalmas emlékest nyomán élénken kirajzolódott bennünk Szombathy Viktor alakja, aki Szalatnai Rezsőhöz hasonlóan a kényszerű anyaországi élete során haláláig szűkebb pátriája, a Felvidék, annak hőn szeretett tájai, hegyei, emberei felé tekintett, azt elfeledni soha nem tudta... SZAMÁK MIHÁLY (FOTÓ: A SZERZŐ) A XVII. Duna Menti Tavasz győztesei A színjátszócsoportok mezőnyében a nagymegyeri Csigabiga és a szádalmási alapiskola színjátszócsoportja kapta a két fődíjat. A bábjátszók közül a komáromi Napsugár és a nagyszarvai Csibészek együttes kapott nívódíjat. A gyermekzsűri díjait a dunaszerdahelyi Mókázok színjátszói és a komáromi Napsugár bábozói vehették át. MELAJ ERZSEBET FOTÓ: GYÖKERES GYÖRGY A HÉT 9
