A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-06-05 / 23. szám
INTERJÚ Dr. Hornyák István a PAM-ról Ismét megnyílnak a népfőiskolák A magyar nyelvterületen a két világháború között már működtek népfőiskolák. 1945-ben aztán teljesen megszüntették ezeket az intézményeket. Úgy látszik, az idén ismét megnyílnak a népfőiskolák kapui. Mikor, milyen szakokon képezhetik tovább magukat az érdeklődők, erről és a népfőiskolákkal kapcsolatos egyéb kérdésekről dr. Hornyák István, a PAM (Peoples Academy for Minorities — Nemzeti Kisebbségek Népfőiskolája) Társaság Előkészítő Bizottságának tagja ad részletes tájékoztatást. — Elsőízben Budapesten az Ifjúsági Demokrata Fórum egyik összejövetelén vetődött fel a nemzeti kisebbségek felnőttoktatása átalakításának gondolata. Ez 1990 őszén volt. 1991 januátjában létrejött egy alapítvány erre a célra, amely később szervezetté alakult át. Ebben a szervezetben született az ötlet, hogy Közép-Európa posztkommunista országaiban élő kisebbségek számára a felnőtt továbbképzés céljából hálózatot alakítson ki. így jött létre a Nemzeti Kisebbségek Népfőiskolája, amelynek Budapesten van a székhelye. • Az érdeklődők milyen szakokon jelentkezhetnek, és mikorra tervezik a népfőiskola megnyitását itt Szlovákiában? — Nálunk a felnőttoktatás újszerű problémáinak megoldására és a népfőiskolák szervezésére egy társaság alakult, a PAM Társaság, amely jelenleg Pozsonyban a Csemadok székházában (Május 1 tér 10-12) érhető el. Az a tervünk, hogy a központi népfőiskola mellett regionális csoportokat is alakítunk. A tanfolyamokat úgy próbáljuk majd megszervezni, hogy olyan szakembereket képezzünk, amelyekre az adott régiónak szüksége van. Az első tanfolyamainkat talán már az idén ősszel be tudjuk indítani. Erről természetesen a sajtó útján tájékoztatjuk a lakosságot. • Kik jelentkezhetnek a népfőiskolára, és milyen időtartamú tanfolyamokat szerveznek? — A népfőiskolára azok a fiatalok jelentkezhetnek, akik elvégeztek egy középiskolát vagy szaktanintézetet, tehát nem feltétlenül szükséges az érettségi bizonyítvány. Többféle időtartamú kurzus indítását tervezzük. Lesznek féléves, egyéves és hároméves tanfolyamaink is. Ezek témáit az igények szerint fogjuk összeállítani. A lényege azonban valamenynyinek az lesz, hogy nagyon erős idegen nyelvi képzésen, az identitástudat erősítésén, a saját és a velünk élő népek történelmének megismerésén és olyan korszerű ismeretek (pl. menedzserképzés, számítógépes kezelés, alapvető jogi és közgazdasági ismeretek stb.) elsajátításán alapszanak, amelyek eredményeképpen a piacgazdaság dzsungelében eligazodni tudó, ugyanakkor a nemzetiségüket is büszkén vállaló embereket nevelnek. 0 A közelmúltban megjelent egy pályázati felhívás a lapokban egyéves amerikai ösztöndíjra, amelyet a PAM és egy amerikai akadémia közösen szervezett. Mondana erről valamit? — Ezt a tanulmányutat a budapesti PAM szervezte a Magyarországon, Csehszlovákiában és Romániában élő nemzeti kisebbségek számára. Minden országból tíz jelentkezőt választanak ki, akik a nyár folyamán előkészítő megbeszéléseken vesznek részt Budapesten. Mint ahogy az a pályázati felhívásban is fel volt tüntetve, az érdeklődők három szakra — üzlet és közigazgatás, alapfokú angol nyelvoktatás és adminisztráció, az angol mint idegen vagy második nyelv oktatása — jelentkezhettek. Ez az első külföldi továbbképzés, amelynek a szervezésében részt veszünk. Természetesen a jövőben is a szándékunkban áll hasonló tanulmányutak szervezése. • A bevezetőben szó volt róla, hogy a népfőiskola intézményéről igencsak keveset tudunk. Milyen országban működnek népfőiskolák és milyen jellegűek? — A népfőiskolák — találóbb szót nem tudok mondani — bölcsője Dániában van. Szép számmal működnek népfőiskolák a többi skandináviai országban és Nyugat-Európában is. Dániában például több mint száz népfőiskola működik. A jellegük, felépítésük nagyjából megegyezik azzal a modellel, amely szerint a mi népfőiskoláink is működni fognak. KAMONCZA MÁRTA Fotó: I'rikler László ÖNKÖLTSÉGEN Mezőgazdasági szakemberek képzése felsőfokon Komáromban Egy magyar nyelvű felsőoktatási intézmény hiányát valamennyien érezzük. A létrehozására irányuló kísérletek mind ez ideig nem jártak sikerrel. Elsőrangú feladat a pedagógusképzés megoldása lenne. Mivel azonban Dél-Szlovákiában mezőgazdasági szakemberek magyar nyelvű képzésére is nagy szükség van, örömmel adunk hírt egy olyan próbálkozásról, amely hamarosan megvalósulhat. Szeptemberben ugyanis Komáromban megnyílik a Kecskeméti Kertészeti Főiskola levelező tagozatának kihelyezett konzultációs központja. A tantermeket és a laboratóriumokat a Komáromi Mezőgazdasági Középiskola bocsátja a hallgatók rendelkezésére, s a szervezés oroszlánrészét is az iskola tanára, Torna Rudolf mérnök vállalta magára. — Kiket találunk az érdeklődők között? — Elsősorban olyanok jelentkeztek, akik már korábban érettségiztek, illetve az idén érettségiznek. Három érdeklődőnek van már diplomája, ők bővíteni szeretnék eddigi ismereteiket. Az oktatás levelező tagozaton folyik majd. Ez azt jelenti, hogy havonta két napra, péntekre és szombatra ide utaznak a kecskeméti oktatók, de néhány itteni kolléga is tart majd konzultációkat. Egy-egy félévet vizsga zár. — Hány szakot nyitnak? — A négyéves tanulmányi idő alatt üzemmérnöki képesítést lehet szerezni kertészet—dísznövény, illetve szőlészet— gyümölcsészet szakon. Úgy tervezzük azonban, hogy az első évben általános képzésben részesülnek a hallgatók, majd a szakokat tetszés szerint kombinálhatják. — Mikor lesznek a felvételik, és mik a követelmények? — Kémiából és biológiából kell majd felvételizni június 13-án és 14-ón. A vizsgáztatást a magyarországi tanárok végzik, természetesen az ottani követelményrendszert véve alapul. Ezért iskolánkban tanfolyamon készítjük fel a jelentkezőket. Egyébként az érdeklődök száma jóval nagyobb, mint amire számítottunk, így felvételt csak a legjobb negyven nyerhet. A tanévnyitó szeptember 15-én Kecskeméten lesz. Ott valósul meg az anyakönyvezés is, és négy év múlva a végzősök kecskeméti diplomát kapnak. — Milyen pénzből fedezik a költségeket? — Egy évre a tandíj 1500 korona. Ezenkívül a hallgatóknak kell kifizetniük az osztály bérleti díját, és fizetniük kell a kollégiumi elszállásolásért és a kosztért is. Természetesen ez az összeg korántsem elég a költségek fedezésére. Nagy segítséget kapunk a városi tanácstól, amely alapítványt hozott létre Schola Comaromiensis néven. Eddig már több tízezer korona gyűlt össze. Erre a számlára fizetik a hallgatók is a tandíjat és a többi költséget. A magyarországi előadók díjazását ottani alapítványokból biztosítják. — Mit nyújt a mi államunk? — A mi államunk négy év múlva kész szakembereket kap, gyakorlatilag teljesen ingyen. (th) A HÉT 7
