A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-05-29 / 22. szám
ÉVFORDULÓ WŽMŽŠ mim. Négy évtized r 40 éves a Losonci Építőipari Középiskola Negyven évvel ezelőtt megalakult egy intézmény Losoncon, létrejött egy középiskola, amelyre nagy szüksége volt Csehszlovákiának, ezt igazolja a négy évtizedes lét, a tanárok, diákok munkájának sok-sok eredménye. 1992. május 7-én jelentős évfordulót ünnepelt Mag Zoltán, a Losonci Építőipari Középiskola igazgatója, Ľubomír Mišút és Kontor Tibor igazgatóhelyettesek, valamint 26 tanár és 386 diák. Szívükben velük együtt ünnepelt az a 4600 érettségizett diák szerte az országban Kassától Pozsonyig, Csehországban és az országhatárokon túl is, akiknek az "építészeti" jelenti az alma matert, az ifjúságot és a szakmai felkészülés színhelyét. Kezdeti nehézségek 1951. szeptember 1-én Nógrád központjában, Losoncon megalakult az "építészeti" iskola, a B. Némcová utca 1. szám alatt, a volt "gyalogkaszárnyák" épületében. A tanárok és diákok minden erejüket befektették a fizikai munkába is, hogy megteremtsék a régi épület termeiben a tanulás, a tanítás, az alkotó munka feltételeit. Időközben új tornatermet, műhelyeket, fűtőházat is építettek. A 70-es években, ugyancsak önerőből, az épületet egy oldalszárnynyal kibővítették, ami szaktantermek "üzemeltetését" tette lehetővé. Az első évfolyamokba idősebb diákok, kitanult kőművesek is jelentkeztek, ami nagyon hasznos volt a kezdeti szervezési, szakmai és anyagi nehézségek leküzdésére. Iskolánk arculata A megalakulástól kezdve két nyelven folyik az oktatás iskolánkban. A szlovák és magyar nemzetiségű diákok, tanárok együttélése példaadó volt a múltban és ma is az, ugyanis Nógrád vidéke mindig is jeleskedett a másik nemzet iránti türelmében. Jelenleg is párhuzamosan, évenként indítunk 2 magyar és 2 szlovák osztályt: magasepítészet és geodézia (földmérés) szakon. Iskolánk jellegzetessége, hogy jelenleg 10 volt diák működik szaktanári minőségben. A szüleiktől távollévő diákok az iskola közelében épült kollégiumban találnak elszállásolást. Az "építészek" építettek, terveztek Felsorolni is nehéz, hány építkezésen vettek részt diákjaink a szakgyakorlat alatt és a tanításon túl is. Emlékeztetőül: a detvai, besztercebányai, losonci és füleki lakónegyedek... Diákjaink részt vettek ipari üzemek építésében is Podbrezován, a losonci Poľana gyárnál, továbbá a podrečanyi, závadai, varbói, hrachoví, divíni, poliankai alapiskolák és a rimaszombati, losonci középiskolák építésén is. Az említett szakmunkákon kívül iskolánk diákjai készítették a Losonci Városi Nemzeti Bizottság épülettervét, a nyári mozi Tugár patak fölötti áthidalásos tervét, a varbói bevásárlóközpontot, a Kokava-Háj-i sífelvonó állomás tervét, és még sorolhatnánk... Az építő tevékenységért iskolánk már több kitüntetést is kapott, sőt, a petrovcei — alapjaitól általunk épített — iskoláért a legnagyobb kitüntetést is megkaptuk Prágában az Iskolaügyi Minisztériumtól. Iskolánk sportéletéből Már a kezdet kezdetén is, amikor a volt "lovasistálló" és a természet szolgáltak legmegfelelőbb helynek a testnevelés számára, jó eredményeket értek el diákjaink. A 60-as években az érdeklődés középpontjába a kézilabda és könnyű atlétika került, 1961-ben kerületi győztesek lettek a kézilabdázók Mišút mérnök vezetésével. A legnagyobb sikert Pataky László kétszeres országos ifjúsági bajnok érte el súlylökésben, aki aktív sporttevékenysége után sikeres edző lett (jelenleg Németországban működik). Országos versenyeken érmeket szereztek Wiedermann és Straka gyaloglásban, utóbb Baculik tanár vezetésével Huszti és Vígh jeleskedtek futásban. Szalai János tanár a gimnasztikában halmozott sikert-sikerre diákjainkkal. Iskolánk büszke azokra az egyénekre, akik öregbítették hírnevét. Kulturális tevékenységünk Az 50-es és 60-as években a környező falvak lakosságát is szórakoztattak diákjaink műsoros fellépéseikkel. Ugye mennyi fáradságos munka rejlik egy-egy siker mögött?! A tanárok nagy igyekezettel vezették az érdekköröket, es alapos munkával készítették fel a különböző versenyekre diákjainkat. Szép emlékeket őriznek az Építész tánc- és zenekari együttes volt tagjai, akik az iskola megalakulásától a 70-es évekig működtek. 1970-től énekkar is működött iskolánkban. Legnagyobb sikerük a Tavaszi szól népdalversenyen elért 2. helyezésük. A szavalóverseny már hagyomány, évenként eseményt jelent iskolánkon a diákok körében. Mintegy 20—30 diák kapcsolódik be a versenybe, s minden évben eljutnak a győztesek a kerületi, sőt, időnként az országos versenyre is. A 70-es években aktívan működött a Korunk irodalmi színpad. A sok fellépés közül legnagyobb sikert, a kerületi versenyen való első helyezést, a csoport Vörösmarty: Csongor és Tünde c. mesedrámájának előadásával érte el. Magyar diákjaink a 80-as évektől kezdődően a Poznaj slovenskú reč versenybe is rendszeresen bekapcsolódnak. Gazdag élményt és szellemi gyarapodást jelentettek diákjaink számára az író-olvasó találkozók. A 70-es évektől kezdve minden évben eljutott egy-egy író iskolánkba. 1970-től rendszeresen megjelent a Mladý stavbár — Ifjú Építész — iskolaújság. 1971-ben díjat is nyertek diákjaink az iskolaújságok versenyén. A sok irodalmi verseny, nyelvi és történelmi vetélkedő, rádiós verseny győzteseinek a nevét is sorolhatnám... Említésre méltó iskolánk együttműködése a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium- és Szakközépiskolával — köl-10 A HÉT
