A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-05-29 / 22. szám
DALBÓL kötöttek csokrot hagyománytiszt etettet ANYÁK NAPJÁRA. Fotó: Prlktór megjelenő magyar lapokat. Ezt nyomban visszautasítottam, és másnap tiltakozó levelet küldtem a KMKSZ elnökségének Ungvárra. Ebben kilátásba helyeztem: ha az elnökség nem vonja vissza az alapszabálynak a lapra vonatkozó módosítását, akkor a fejlécről levesszük: "A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség lapja". A továbbiakban kulturális és közéleti lapként jelenünk meg, és ezután sem leszünk KMKSZ-ellenesek, de hasonlóan, mint eddig is, beszámolunk a szövetség tevékenységéről^..) Miután a március 16-án tartott KMKSZ-elnökségi ülésen kinevezték a médiafelelőst, a lap minden munkatársa úgy döntött — nem a médiafelelős személyét, hanem "irányító" szerepét kifogásolva, ami károsan hatna a lap szellemére —, hogy a továbbiakban független lapként jelenünk meg. Tény, hogy a Kárpátalja március 24-én már új fejléccel — "Közéleti és kulturális lap" — jelent meg. A Magyar Nemzet március 26-i számában a KMKSZ elnöke Födő Sándor válaszol az őt ért vádakra. Szerinte a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget nem egy szűk érdekcsoport vezeti, hanem olyan hiteles emberek, akik joggal képviselik Kárpátalja kétszázezres magyarságát. A többi kárpátaljai kisebbségi-nemzetiségi szövetséggel — állítása szerint — jók a személyes kapcsolatai, csakhogy ő nem híve az egyoldalú ruszin-orientációnak, mivel a Ruszin Szövetség vezetői gyakran megkérdőjelezik Ukrajna szuverenitását, a KMKSZ viszont egyértelműen támogatja azt. Ráadásul a ruszin vezetők időnként felröppentik, hogy a ruszinság Csehszlovákiához akarja csatolni Kárpátalját. "Önmenedzselő" utazásaival kapcsolatban csak annyit tartott fontosnak megjegyezni, hogy a külföldi kapcsolatok kialakítása és ápolása utazások nélkül nem megy. A Kárpátalja dmű lappal kapcsolatban kifejtette, hogy a médiafelelősi tisztség nem jelent veszélyt a sajtószabadságra, mivel "a KMKSZ — ahogy eddig is — nem akarja cenzúrázni az ott megjelenő magyar lapokat. Szó sincsen a sajtó bolsevista, kézi vezérlésre való átállításáról. Ez rágalom, és határozottan visszautasítom. Remélem, hogy a Kárpátalja dmű lap és a KMKSZ viszonya minél előbb rendeződik". (-bet) SZÓL A RÁDIÓ KIT KÁRPÓTOL BUDAPEST? Beszélgetés Taba Lajossal, a Magyar Köztársaság pozsonyi Főkonzulátusának konzuljával — Konzul úr, különböző állítások és hírek keringenek arról, hogy kiket is kárpótol a magyar kormány. Több úgymond alappéldával állítottam be Önhöz. Kezdjük máris egy vagyonüggyel. München után magyar állampolgárként ingatlanhoz jutott a felvidéki ember a mai Magyarország területén. A béketárgyalásokat kővetően a polgár itt maradt, ma csehszlovák állampolgár, ingatlanja viszont a határ túlsó oldalán. Számtthat-e kárpótlásra, ha 1991. december 16-ig bejelentette Budapesten az illetékes hivatalban az igényét? — Ha elküldte, nagyon jól tette. A kárrendezési hivatal minden egyes kérelmet megvizsgál, és a szakemberekből álló bizottság mindegyikkel külön-külön foglalkozik. Az Ön által említett konkrét esetre természetesen nem adhatok pontos választ, hisz nem ismerem a dokumentumokat, csak ezek ismeretében nyilatkozhatnék. Egy dologra viszont felhívnám a figyelmet: különbséget kell tenni az állampolgárság kérdésében és a tulajdonos kérdésében. Tehát ha valaki 39 után ingatlant szerzett Magyarország területén, vagy vásárolt, vagy más formában jutott hozzá, és ha ezt ő bizonyítani tudja, akkor 6 tulajdonos. Az eredeti állapot már nehezen állítható vissza, viszont kárpótlás lehetséges. A kárpótlás Magyarországon folyamatos. A magyar kormányzat elve az, hogy megpróbálja enyhíteni az állampolgárokat ért sérelmeket. Sajnos az anyagi helyzet nem teszi lehetővé a teljeskörű kárpótlást, csak a részlegest. — Ezek szerint nem teltétel az, hogy a kárpótolandó személy magyar állampolgár legyen? — Erre is ki akarok térni, a magyar kárpótlási törvény sajátossága az, hogy nem ragaszkodik ahhoz, hogy az illető jelenleg Magyarország területén éljen, vagy hogy magyar állampolgár legyen. Azt vizsgálja, hogy amikor a sérelem érte, akkor magyar állampolgár volt-e, vagy tartósan az ország területén ólt-e. — Ön nyilván nem nyilatkozhat a Kárrendezési Hivatal nevében, de azért megkérdezem: Jelent-e valamit az, hogy a Hivatal a bejelentett igényre mind a mai napig nem válaszolt? — Az ügyfél szempontjából persze sokat jelent, mert ő türelmetlenül várja a választ. El kell viszont mondani, hogy rengeteg igény érkezett be, feldolgozásuk folyamatos. Ez azt jelenti, hogy egy-egy ügyet elővesznek, megvizsgálják, és mindenkivel közük, hogy az elbíráláshoz még milyen iratok, dokumentumok szükségesek, mit kell még igazolni. Meg kell jegyeznem, hogy voltak sokan, akik később adták be kérelmüket, ám ezeket méltányosságból elfogadták. Sajnos, van akire előbb sor kerül, van akire később, türelmet kell kérnem minden érintettől. — Nyilván sokkal bonyolultabb kérdés az elhurcoltak és hadifoglyok ügye. Ebben is ismerek konkrét esetet, ma csehszlovák állampolgár, a háború alatt természetesen magyar katona amerikai hadifogságba esett. Jár-e neki kárpótlás a magyar állam részéről? — Az elhurcoltak, illetve a hadifoglyok ügyében eltérő a szabályozás, mint a vagyoni kárpótlás esetében. Természetesen mindenkinek kiadják az igazolást e tényről, ha igazolni tudja, hogy abban a bizonyos időszakban katona volt, vagy fogságba esett. Az igazolás kiadásának tehát nincs különösebb akadálya csehszlovák állampolgárok esetében sem. Ez azért lehet fontos, hogy beszámíthassák a nyugdíjába ezeket az éveket. Hangsúlyozni szeretném, hogy a ma Magyarországon élő állampolgárokat, illetve mindazokat, akik Magyarországon vagy Magyarországról nyugdíjat kapnak, a magyar állam olyan formában kárpótolja, hogy felemeli illetve már felemelte az illető nyugdíját. Az Ön által említett konkrét esetben tehát tudnom kellene, honnan kapja az illető a nyugdiját... — Csehszlovák nyugdijat kap... — Ebben az esetben a jelenlegi szabályozás szerint részére pénzbeni kárpótlást megítélni nem lehet. Ezzel kapcsolatban viszont még el szeretném mondani, hogy a parlamentben foglalkoznak még ezzel a kérdéssel, tudomásom szerint előkészületben van egy törvényjavaslat, ezen még dolgoznak a képviselők, tehát van kilátás arra, hogy ezt a problémát is valamilyen módon rendezzék. A jelenlegi szabályozás egyértelmű: ebben a konkrét esetben nincs lehetőség az illető kárpótlására magyar részről. — Nem tudom mennyire ismeri a megkötésre váró csehszlovák—magyar államközi szerződés tervezetét, de azért megkérdezem: ebben nem lesz szó ezeknek a közös gondoknak a rendezéséről? — Az új alapszerződés jellegét tekintve teljesen más, az alapvető és fő kérdésben foglal majd állást. Alapelveket rögzít, az együttműködésnek a kereteit határozza meg, és további egyezmények sorozatával töltik meg tartalommal ezt a szerződést. — Fordulnak-e mostanában, napjainkban a Magyar Köztársaság pozsonyi Fökonzulátusához csehszlovák állampolgárok kárpótlási ügyekben? — Nap mint nap kopogtatnak be hozzánk, láthatta, mikor idejött, hárman is várakoztak itt kárpótlási ügyben, sokan fordulnak hozzánk, mi igyekszünk mindenkinek a szükséges információt, illetve a segítséget megadni. Meg kell mondanom, hogy nagyon sokszor csak a postás szerepét vállalhatjuk, hisz csehszlovák állampolgárok fordulnak hozzánk olyan ügyekben, amelyeket nekik a csehszlovák hatóságokkal kellene rendezniük. A Főkonzulátus alapvető feladata a magyar állampolgárok és a magyar érdekek képviselete és védelme. Persze, azokban az esetekben is segítünk, amelyekben nem vagyunk illetékesek. Mi nem utasítjuk vissza a hozzánk fordulókat, és készek vagyunk megadni a szükséges felvilágosítást, s ha kell, akkor jogi segítséget adunk, szóval lehetőségeink szerint segítünk. — Köszönöm a tájékoztatást. POLÁK LÁSZLÓ A HÉT 9
