A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-05-22 / 21. szám
LAPOZGATÓ asszonya Csilla Baronin von Boeselager nélkül az immár háromesztendős Magyar Máltai Szeretetszolgálat korántsem honosult volna meg olyan magától értetődően, amint azt tapasztalhattuk. A nemesi származású Fényes Csilla három és fél éves volt, mikor szüleivel 1941-ben kivándorolt Venezuelába. Egyetemi tanulmányait New York közelében végezte, s húsz éve él Németországban, miután a férje német. Már 1987-ben adományokat gyűjtött a magyarországi gyámolítandóknak, s nem egy esetben azzal a kamionnal érkezett, amely a gyógyszert, ruhaneműt, kórházi berendezéseket hozta az országba. Csilla von Boeselager az időközben kiépült kapcsolatai révén Németországon kívül Amerikából, Svédországból, Svájcból és Belgiumból is rendszeresen kap adományokat, hogy azokat eljuttassa a magyarországi szegényeknek, a romániai menekülteknek vagy éppenséggel Horvátországba. 1989-ben 155 kamion, 1990-ben 179 kamion és 1991-ben 344 kamion érkezett az országba. Az adományok értéke tavaly meghaladta a 40 millió márkát. Közben ő maga szép csendben Európa asszonya lett. Százharminc politikai párt, illetve társadalmi szervezet döntött így egyhangúlag Németországban, mondván, "oroszlánrésze van abban, hogy kinyílt Kelet felé Európa ajtaja”. Ez 1990. december 5-én történt, ám ő azt válaszolta, nem fogadhatja el. Másnap operálták ugyanis, amit további három műtét követett, s azzal érvelt, hogy egy ilyen titulus túl sok reprezentációval jár. A cím odaítélői azonban azt mondták: megvárják, amíg egészséges lesz. így aztán Csilla von Boeselager öt hónappal később, tavaly májusban lett végül a németek Európa asszonya, lényegében azért, amit a magyarságért tett. A Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak 67 városban van helyi szervezete, s ezekhez hozzávetőlegesen kilencezer önkéntes csatlakozott. Működtetnek népkonyhát (még cukorbetegeknek valót is), menekülttábort, hajléktalanszállást, számos intézményt, iskolát segítettek hozzá a kiegyensúlyozott működéshez. Számos tervük azonban bürokratikus akadályokba ütközik, s számos esetben a kormányzatilag támogatott elképzeléseiket sem valósíthatják meg. Legfájóbb ezek közül, hogy a katasztrófaelhárításban vállalt kötelezettségeiket nem teljesíthetik. A német kormány által adományozott katasztrófaelhárítási arzenál már jó ideje megérkezett, de nem jutnak hozzá azokhoz az épületekhez, ahol regionális központokat alakíthatnának ki. Nyolc ilyen központ létesülne, ahol a mindennapi szociális munka mellett lehetőség kínálkozna katasztrófák elhárítására is. A bárónő nem igazán érti a hazai gyakorlatot. Azt tapasztalja ugyanis, hogy a polgári védelemnek régiónként 20—25 jól fizetett főállású embere van, akik egész évben várnak a nagy katasztrófára. Ez ismeretei szerint milliókat von el a költségvetésből. Holott ugyanebből a pénzből egy szociális hálózatot is lehetne működtetni. Még a leggazdagabb nyugati országokban is úgy csinálják, hogy kis adminisztrációval, néhány főállású emberrel és sok önkéntessel készülnek az esetleges katasztrófák fogadására. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat — amely a különböző pályázatokon elnyert összegeken túl egy fillér állami támogatást sem kap — azt szeretné, ha a majdan kialakítandó regionális centrumok alkalmazottait az állam fizetné, ami a jelenlegi gyakorlathoz képest jelentős megtakarítással járna. Csilla asszony addig újabb "vállalkozásba" kezd. Kap ugyanis egy kitüntetést, ezúttal a német katolikus egyháztól, amelyet azok érdemelnek ki, akik "az egység és a békesség megteremtésén fáradoznak". Ilyen megtiszteltetésben eddig csak férfiak részesültek, köztük egy holland kardinális, a belga miniszterelnök és a strasbourgi polgármester — a bárónő az első asszony a sorban. Ezúttal nem adományról van szó, hanem egy olyan financiális bázisról, amelynek a kamataiból lehetne működtetni a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot. Ez pedig a gyakorlatban úgy valósítható meg, ha minden hívő katolikus egy márkával hozzájárul az ügyhöz... Ez idő szerint 18 millió katolikus ól Németországban... Csilla asszony fáradhatatlanul dolgozik, többnyire éjjel is, mert rossz alvó. Kialakult munkarendje szerint hajnali háromtól ötig adminisztrál a komputerbe, ha éppen otthon van és nem úton, hogy az így nyert két órát a gyermekeivel tölthesse. Ildikó 18, Ilona 15 és fél, a fogadott fia 15 és a "legkisebb", a szeretetszolgálat is elmúlt már hároméves — mert ez Csilla asszonynak ugyanúgy a gyermeke, mint a többi. Feldolgozta: -te- A HÉT 15