A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-05-16 / 20. szám
LAPOZGATÓ — KINCSÜNK AZ ANYANYELV Becsületbeli vagy tiszteletbeli?--------------------------------------------------Válasszanak-e a kinti magyarok? Legyen választójoguk azoknak a magyar állampolgároknak is, akik tartósan külföldön élnek — nyilatkozta hazatérése után a magyar parlamenti küldöttség tagjaként Kanadában járt Kónya Imre. Az MDF frakcióvezetője egyetértett ezzel az elképzeléssel, amelyet elmondása szerint kanadai magyarok vetettek fel. Az államok többsége a helyben lakáshoz köti a választójogot, s inkább fordított kivételek léteznek, például, hogy a helyhatósági választáson szavazhasson az a külföldi állampolgár is, aki hosszabb ideje ott él. Pártpolitikai megfontolásokról van csupán szó vagy elképzelhető egyfajta kettős választójog, hogy mondjuk kettős állampolgárok mindkét hazájuk politikai életébe ilyen komolyan beleszólhassanak? — ezt kérdeztük Lövétei István jogászkutatótól. — Elvben igen, hiszen a választójog az állampolgárt megillető jog, s attól, hogy valaki külföldön ól, ez a jog még nem enyészik el. Más kérdés, hogy mi az indokoltsága egy ilyen megoldásnak. A hatályos magyar törvény a választójogot a magyar állampolgárságon túl ahhoz köti, hogy az illető állandó vagy ideiglenes lakhellyel rendelkezzék az országban. Valószínűleg nem volna célszerű nyakló nélkül megadni ezt a jogot minden külföldön élő magyar állampolgárnak, érdemes valamilyen kötődést megkívánni tőle az anyaországhoz. Hiszen a választójog tartalmába beleérthető, hogy azért választok meg valakit, hogy az a közügyekben, tehát végső soron az ón ügyeimben is döntsön, erről pedig egy olyan ember esetében nem lehet szó, akinek semmi kapcsolata a szülőföldjével. Ugyanakkor lehet egy külföldön élő magyar állampolgárnak is olyan ügye, kötődése, amely miatt neki nem közömbös, kik irányítják az országot. Egy ilyen változtatás más szabályok módosítását is maga után vonná, például azt az 1990-es választások előtt bekerült alkotmányos rendelkezést, amely akadályoztatottnak tekinti azokat a magyarországi lakhellyel rendelkező magyar állampolgárokat, akik a választások idején kiküldetésben vagy más okból külföldön tartózkodnak. De érintené egy ilyen szabály a jogorvoslati rendszert is, például, hogyan bírálhatók el a törvényességi kérdések egy külföldi joghatóság alá tartozó személynél. — Véletlen egybeesés, hogy a kisgazdák elnöke is követelte: legyen választójoga a határon túli magyarságnak. — Ez abszurdum, hiszen a választójognak a világon mindenütt alapfeltétele, hogy az illető az adott ország állampolgára legyen. Több ország megadja az állampolgárságot azoknak, akik mondjuk német, zsidó vagy más származásukat igazolni tudják, de állampolgárság nélkül senkinek sem lehet választójoga. (Magyar Nemzet) V_______________________________/ Egyik hazai hetilapunk beszámolót közölt Károly angol trónörökös csehszlovákiai látogatásáról. Ebben olvashattuk a következő mondatot: "...a természetvédők arany Brontoszauruszjelvényt ajándékoztak a trónörökösnek, aki egyébként a Jezefí Várkastély Felújításáért Társaságnak a 128. becsületbeli tagja lett." Nem volt módom ellenőrizni, helyes-e a cikkben említett társaság magyar megnevezése, de nem is ezzel akarok foglalkozni. Inkább az érdekelne, mit értsünk azon, hogy a trónörökös egy ilyen vagy olyan társaságnak a becsületbeli tagja lett. Nyilvánvaló, hogy szlovákul vagy csehül ezt így közölték: stal sa čestným členom. Illenék tudni, hogy a szlovák vagy cseh čestný melléknév, amely a becsület, tisztesség jelentésű čes(, illetve čest főnév származéka, mikor mit jelent. S főként azt illenék tudni, mit jelent a magyar becsületbeli melléknév, mert aki ezt tudja, az azt is tudja, hogy senki sem lehet semmiféle egyesület vagy társaság becsületbeli tagja. Kezdjük azon, melyek a čestný melléknév magyar jelentései! íme: 1. becsületes, becsületbeli vagy összetételek előtagjaként: becsület-. Például: čestný človek — becsületes ember, čestná povinnosť — becsületbeli kötelesség, čestné slovo — becsületszó. 2. tiszteletbeli, megtisztelő, vagy összetétel előtagjaként: tisztelet-. Például: čestný občan — tiszteletbeli polgár, čestné miesto — megtisztelő hely, esetleg: díszhely, čestná úloha — megtisztelő feladat, čestné kolo — tiszteletkor. 3. összetétel előtagjaként dísz-. Például: čestná rota — díszszázad, čestný diplom — díszoklevél, čestná stráž — diszőrség. 4. tisztes. Például: čestná porážka — tisztes vereség. Az elmondottakból láthattuk, hogy a čestný melléknévnek sok magyar megfelelője van, s hogy mindig az általa jelzett szótól függ, melyik jelentését kell használnunk. Hogy helyesen dönthessünk, ahhoz természetesen a magyar megfelelők pontos jelentését is kell ismernünk. Nézzük hát meg, mit jelent pontosan a becsületbeli melléknév, s miért nem lehet a tag, tagság főnév jelzője! Tehát: becsületbeli, azaz olyan, aminek teljesítését a becsület megkívánja, amitől a becsület, a jó hírnév függ: a becsületet érintő vagy illető. A becsületbeli adósság vagy tartozás tehát olyan adósság, tartozás, .amelynek biztosítékául csupán az adós becsülete szolgál, illetőleg olyan adósság, melynek meg nem fizetése az illető becsületének elvesztésével jár; a becsületbeli dolog, kötelesség olyan dolog, olyan kötelesség, amely valakinek a becsületét érinti, amelynek teljesítését a becsület megkívánja. A felsorolt jelentésekből világos, hogy a becsületbeli melléknév nem lehet az egyesületi tag vagy tagság jelzője. Akit érdemeire való tekintettel, tiszteletből, megbecsülésből választanak meg valamely társaság, egyesület tagjának, az nem becsületbeli tag lesz, hanem tiszteletbeli tag, esetleg dísztag. A rend kedvéért nézzük meg a tiszteletbeli melléknév jelentéseit is! Ezek a következők: 1. tiszteletből kapott, fizetéssel nem járó tisztség, cím — például: tiszteletbeli állás; 2. ilyen címet vagy tisztséget viselő személy — például: tiszteletbeli konzul; 3. valahova tiszteletből beválasztott, befogadott — például: tiszteletbeli doktor, tiszteletbeli tag stb. Annyit tehetünk még hozzá az elmondottakhoz, hogy a tiszteletbeli jelzős kifejezés helyett némely esetben használhatunk dísz- előtagú összetételt. Tehát: tiszteletbeli polgár vagy díszpolgár, tiszteletbeli elnök vagy díszelnök, tiszteletbeli doktor vagy díszdoktor stb. A mai nyelvhasználatban ritkábban fordul elő ezekben az esetekben a dlszelőtagú összetétel. Ugyanakkor azonban igen sok olyan dísz- előtagú összetételünk van, amelyeket nem helyettesíthetünk tiszteletbeli jelzővel ellátott főnévvel. Ilyen összetételek például: a díszkíséret, díszszázad, díszkapu, diszőrség, díszoklevél, díszlövés, díszszemle, díszmenet, díszlépés stb. MAYER JUDIT A HÉT 15
