A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)

1992-05-09 / 19. szám

v i M N A Pipagyújtó csárda helyén emelt hősi emlékmű az 1849. május 12-ón lezajlott csata emlékét őrzi. Somor­­jából Dunaszerdahely felé indulva rövidesen az utunkba kerül. 1849. május havában az osztrák császári hadak Csallóköz elfoglalá­sára vonultak fel. A honvédsereggel Az 54. honvédzászlóalj (Komárom őrsége) zászlaja l*. /k Á\ A Iía A I SÍRKERT AZ ÚT MELLETT 1861. sept. 8." Más szöveg nincs rajta, koszorú és kard jelzi, hogy kinek a tiszteletére emelték. Az egykori réztáblán, amelyet a Csal­lóközi Múzeumban őriznek, a kö-Somorja közelében ütköztek meg. Egy, a Kosztolányi Móric alezredes csapattesténél szolgáló katona, aki részt vett a harcokban, a követke­zőképpen írja le a csata lefolyását: "A néphadsereg alakulatai So­­morja, Bacsfa, Tárnok, lllésháza vonalát tartják megszállva. Május 12-ón reggel Bacsfa községben a 37. zászlóalj 3. százada Tejfalu irányába való előnyomulásra kapott parancsot, az ellenség felderítése céljából. Már túlhaladott a Pipagyúj­tó csárdán, mikor az ellenség golyózáport bocsátott a csapatra, majd Tejfalu keleti bejáratánál ágyúk is lőtték a szabad­ságharcosokat, akik közül heten az életüket vesztették." A hősi halottakat az elpusztult csárda melletti közös sírba temet­ték. A sírt három egyház: a római katolikus, a református és az uni­tárius lelkészei szentelték be, s mondtak a hősök sírja felett közös imát. A honvédek (Komárom hős védőjének, Klapkának a seregéből) fiatalon áldozták a haza és szabad­ság oltárán életüket. Csallóköz lelkes hölgyei még a kiegyezés előtt (kijátszva az osztrák hatóságok éberségét), 1861. szep­tember 8-án felavatták a Pipagyújtó csárda melletti csatában elesett hősök emlékművét. Erről tanúsko­dik az emlékmű keleti oldalán elhelyezett szöveg: "Felállíttatott Sf sy 0.1«, kon \ "'»Vfiáí K/IUtoKA Kráíovianky T&JrALii ! 11 vetkező szöveg volt olvasható: "Mó­zes József, Paumann Ferenc, Pog­­rányi József Komárom és Nógrád­­megyeiek a 37-ik honvéd zászlóalj 3-ik századától 1899. május hó 12. A Csallóközi honvéd emlék egylet." Alatta: "Az 1849. évi május hó 12. Elesett honvédek emlékére Csalló­köz hölgyei." A réztáblára 1899-ben csak há­rom honvéd nevét vésték. 1982-ben Marczell Béla, a Csallóközi Múze­um munkatársa felkutatta a négy hiányzó nevet is. Az emlékműre márványtábla került mind a hét elesett honvéd nevével. A négy új név: Csonka Pál, Hibó József, Kostyál Pál és Szilassy János. 1989-ben új vaskerítést kapott a sírkert. Az emlékművet szorgos kezek igyekeznek rendben tartani. A Csemadok tagjai a gondozáson túl az évfordulón ünnepséget ren­deznek az elesettek és a forradalom emlékére. Újabban azonban már nemcsak március 15-ón, hanem halottak napján is helyeznek el virágokat. A Tejfalu melletti Pipagyújtóhoz közeli királyfiai temetőben alussza örök álmát Laube Antal, a Révkört­­vélyesi Hajóállomás főnöke, 1848— 49-es tüzérhadnagy. A faluból ki­mutathatóan tizenegy férfi állt Kos­suth zászlaja alá. Tisztelet az ő emléküknek is. BÓDIS FERENC (A Somorja és Vidéke nyomán)

Next

/
Oldalképek
Tartalom