A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-05-02 / 18. szám
Gótikus portálé. Szemközt a falon Szt. György a sárkánnyal. Fresko a XV. századból. Akár Zólyom, akár Nagykürtös irányából érkezünk Losoncra, a város felé közeledve nem lehet nem észrevenni a gácsi várkastély jellegzetes sziluettjét. Kevesen tudják, még a környékbeliek közül is, hogy az ismert várhegy tövében, az Ipolyba siető Tugár-patak partján egy rendkívül érdekes és értékes látnivaló található, a gácsfalusi (Stará Halió) gótikus templom és reneszánsz harangláb. Érdemes letérni a zajos főútról, hogy megcsodálhassuk ezt a szép műemlékegyüttest. Gácstól (Halió) alig egy kilométerre van a szomszédos falu, melynek szélén, az út mellett, kőkerítéssel övezett, szépen gondozott kertben áll a Szent György plébániatemplom. Története a távoli századokba nyúlik vissza. Szt. Györgynek a képét. A sárkányt, tehát a Gonoszt megölő kis-ázsiai herceg kedvelt témája volt a középkori képzőművészetnek. Legismertebb ábrázolása a Kolozsvári testvérek szobra, mely a prágai vár udvarán áll. A gácsfalusi freskók közül a szakirodalom a legtöbb figyelmet a Szt. Miklós legendának szenteli. Ismeretlen alkotóját a veronai-déltiroli festőiskola képviselőjének tartják, csakúgy mint a dunaszerdahelyi templom Szt. Miklósáét, mellyel feltűnő hasonlóságot mutat. A IV. században élt myrai püspököt a bajba jutottak segítőjeként tisztelték. A gácsfalusi képsor egyik része azt a jelenetet ábrázolja, mely a közismert december 6-i Mikulás történet alapjául szolgált: a jóságos püspök az ablakon át megajándékoz 3 leányt. A szentély falain festett keresztek és felirattöredékek fedezhetők fel. Itt látható, az oltártól balra a már említett kőtábla, rajta a gótikus nagybetűs felirat a templom építésével kapcsolatos adatokkal. A falképek és feliratok megtekintése után érdemes felnézni a mennyezetre is. A hajót XVI. századi bordás hálóboltozat fedi. A szentély és a sekrestye felett az eredeti keresztboltozat látható. A boltívek záróköveit Krisztusfő. illetve A gácsfalusi muemléhegyüttes A besenyő eredetű Tomaj nemzetségbeli Dénes nádor II. Endréről kapta meg a kegyvesztett Kacsicsok losonci és környékbeli birtokait, így Gácsot is. Ő ütközött meg először a tatárokkal Vereckénél. Őse volt két nevezetes családnak, a Lossonczyaknak és a losonci Bánffyaknak. A gácsfalusi templomot Dénes nádor dédunokája, Tamás fia Tamás építtette 1350-ben. Erről, a templomban látható kőtábla felirata tanúskodik. A templom viszonylag kis méretű, nem magas, épített tornya nincs. A zsindellyel fedett tetőnyergen egy kis "huszártorony" ül. A szentélyhez csatlakozó sekrestye a templommal egyidős. Az épület fehér falait támpillérrek tagolják, robusztus jelleget adva a templomnak. A déli falban és a sokszögű szentélyzáródás falfelületeiben magas, keskeny, csúcsíves ablakok vannak. Gótikus, faragott kőkeretben lévő, vasalással erősített és egyben díszített masszív ajtó kinyitása után léphetünk be a templomba, ahol a sárkányölő Szt. György fogadja a vándort. Őt ábrázolja azon falképeknek egyike, melyek a bejárattal szemközti hatalmas falfelületet borítják. A középkor emberének a templomi falfestmények afféle képes Bibliaként szolgálnak. Nográdban nagyon kevés freskó maradt fenn, ezért különösen értékesek a gácsfalusi templomban lévők, melyeket 1967-ben tártak fel és restauráltak. A XIV. századból valók a Szent Miklós legenda jelenetei, a hét főbűn allegorikus ábrázolásai és az ún. Köpönyeges Madonna. A XV. század közepére datálják a templom védőszentjének, madárábrázolás díszíti. A templom berendezéséből figyelmet érdemel a nyugati bejárat felett lévő XVIII. századi, fából készült karzat, mellvédjén a 12 apostol festett képével. A műemlékegyüttes másik gyöngyszeme a templomot övező kőfal mellett, de azon kívül álló harangláb. A zsindellyel borított formás építmény a XVIII. századi ácsművészet remeke. Ez a "fából épült torony oly mesterséggel egymásba kapcsolt erősséggel készülve, hogy ezen egész alkotmányon semmi vas nem találtatik", írta Mocsáry Antal a XIX. század elején. Tőle tudjuk azt is, hogy amikor a zsindelyezést újították, a torony tetején lévő kereszt alatti gömbben találtak egy "ékes magyarsággal írt írást egy árkus papíron", melyből ki lehetett venni, hogy "Makfalvay János Gács vára gondja viselője saját aláírása mellett bizonyítja, hogy ő minekutánna a Török rabságából 1666. észt. kiszabadult, még fogságban tett fogadását 1674. észt. 13.-dik Nov. végre is hajtotta”, és Polónyi János molnármesterrel megépítette a harangtornyot. A több mint 300 éves tölgyfagerendák 4 harangot tartanak, közülük "egy olly nagy, mellyhez hasonló alig van a Vármegyében, ez szem-mértékre véve 10 másánál több, és régi harang, mellynek a tót lakosok Sztari Gyúró nevezetet adtak..." A harangláb emeletének árkádjai alól remek kilátás nyílik a környező tájra, elsősorban a közeli hegykúpot uraló gácsi várkastélyra, melyet Csontváry valahonnan innen, a gácsfalusi templom felől je stett meg. BÖSZÖRMÉNYI ISTVÁN A harangláb A szerzó felvételei
