A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-05-02 / 18. szám
MINERVA Háztáji zöldségtermesztés az Ung-vidéken Kelet-Szlovákia városait és falvait járva a vásárló a zöldségpiacokon mindenütt hallja a magyar beszédet. Ezek a dolgos emberek az Ung vidékéről a Bodrogközből "járnak piacolni" ezekbe a városokba. Nézzük, hogyan alakult ki ez az életforma az Ung-vidéken? A vidék gazdasági fejlődésére kedvezően hatott az a tény, hogy a múlt század második felében ezen a tájon nem alakultak ki nagybirtokok. A földek a kisnemesek s főleg a gazdák kezén maradtak, akik 3—15 holdnyi birtokon gazdálkodtak. A kedvező időjárási és talajviszonyoknak köszönhetően ezen a vidéken sikeresen termesztették a mezőgazdasági termékek széles skáláját a dinnyétől a cukorrépáig. A közeli megyeszékhely: Ungvár biztos piacot jelentett a termelők részére. Ezt a kialakult életformát az 1945-53 közötti időszakban zajló események teljesen megszüntették. Az emberekben csak az emlékek és a töretlen munkakedv maradt meg. A meghurcoltatás és a szövetkezetbe kényszerítés félelme a 60-as évek közepén kezdett oldódni, és hamarosan megjelentek az első fóliasátrak a kertekben. A 70-es évek végére már tömegesen elterjedt a hajtatott zöldség háztáji termelése, és a 80-as évek közepére az efsz-ek gyakorlatilag megszüntették környékünkön a primőr zöldségek haj tatását. Kezdetben az uborka volt a sláger, de a többi zöldségfajtát is igényelték, így fokozatosan szélesedett az árukínálat. Ma már a januári fejessalátától a novemberi karfiolig minden kapható. Jelenleg a zöldégtermesztés különféle technológiái találhatók meg a környékünkön. Van, aki a legegyszerűbb "fóliaalagutakban" termel, de van földgáztüzelésű, meleg levegős fűtésű fóliaház is. A terület nagysága általában 3—6 ár, de akad, aki 30 ámyi fóliasátorral is rendelkezik. A leírtakból látjuk, hogy nagyon változóak a termesztési feltételek, így az egységnyi területen megtermelt zöldségmennyiség is. A legsikeresebb termelők uborkából 15—10 kg/m2, paradicsomból 8—10 kg/rn érnek el. Ezekből az adatokból könnyen kiszámítható az évi bevétel, amely általában eléri a munkaviszonyokból származó évi bevételt, de sok esetben túl is szárnyalja. A múltban sokszor támadták a "fóliásokat" hivatalos és nem hivatalos helyekről (munka nélküli jövedelemszerzés, harácsolás, nem tudják hol a határ, a társadalom ellenségei stb...). Most már — azt hiszem — mindenki beismeri, hogy ők voltak azok, akik az elmúlt rendszerben is a piacgazdálkodás kemény feltételei között dolgoztak. Nem szidás, hanem tisztelet illeti az ő munkájukat. Most új idők járnak, a föld újra visszanyeri igazi értékét. Az igazi érték pedig arra méltó emberek kezébe kerül. Kozsár Miklós A dél-európaiak egészségesen étkeznek Nemrégiben az amerikai Newsweek hírmagazin érdekes felmérést tett közzé. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint amíg százezer középkorú amerikai közül 315-en halnak meg érrendszeri megbetegedésekben, addig a franciák közül csupán 174-en, az olaszok közül pedig 218-an. Hogyan lehetséges ez? — teszik fel a kérdést a tudósok. Erre legalább annyi elmélet létezik, mint amennyi francia sajtot ismerünk (365-öt), számos nézetben azonban egyetértenek. Tehát például nagyon fontos az, hogyan eszünk. Mindenképpen mellőzni kell a gyorsevést! Továbbá: naponta háromszor étkezzünk, mert különben az agy nem tud jelzéseket küldeni a nyugodt gyomorról. így folyton éhesek vagyunk, és egyfolytában rágcsálnunk kell valamit. Ellenőrizzük, mit iszunk. A dél-európaiak az étkezéshez általában bort isznak, amelyről több tudós azt állítja, gátolja az érrendszeri megbetegedéseket. A WHO tanulmányában összehasonlították az amerikai Stanfordban és a franciaországi Lille-ben élő középkorú férfiakat, és megállapították, hogy nagyjából azonos a koleszterinszintjük. Ennek ellenére Lille-ben kevesebbet panaszkodnak szívbántalmakra, mint Stanfordban, s ezt valószínűleg annak köszönhetik, hogy a franciák megszokott pohár vörösbora csökkenti a koleszterin káros hatását. Mindent mértékletesen! Talán a franciák süteményei a legédesebbek, ők azonban csupán különleges alkalmakkor eszik őket, viszont minden étkezést friss gyümölccsel fejeznek be. -te-Bangkok süllyed — a Mount Everest nő A műholdas érzékelők, amelyek földünk kipárolgásától kezdve még a tengerfenék fémtárgyait is jelzik, bizonyos fix koordináták szerint működnek. A különféle terep- és műtárgyakról visszaverődő rádióhullámok képezik a számítások alapját. Elképzelhető tehát, hogy egy-egy adatelhívásnál milyen nagy volt a megdöbbenés, amikor kiderült, hogy csúcsok, tengeröblök és korallszigetek változtatni kezdték méreteiket. Megállapították például, hogy a pisai ferde torony tovább hajlott néhány milliméterrel, Velence cölöpházai "belemélyedtek" a lagúnákba. Bangkok évente tíz centiméterrel süllyed. Ezzel szemben a Mount Everest mind magasabbra nyújtózik a felhők fölé. Mivel korunk tengeri és légi közlekedésében mind nagyobb jelentőségű a szatellitnavigáció ("SAT-NAV"), ezeket az "apróságokat" nem lehet figyelmen kívül hagyni. Legutóbb a Dzsibuti térségében végbemenő változások hívták fel magukra a figyelmet. A napi 500-at is meghaladó szeizmikus lökéssorozat egyetlen hét alatt több millió köbméter lávát ömlesztett a bazaltfennsíkra. Ennek kapcsán a tudósok emlékeztetnek rá, hogy évmilliókkal ezelőtt, az akkor nem is létezett Atlanti-óceán helyén összeért Amerika, Európa és Afrika. Ez többé-kevésbé ismert, az azonban kevésbé, hogy azóta évszázadonként kétméteres "tempóban" távolodnak egymástól a kontinensek, olyan vulkanikus "tanúkat!" hagyva repedési sebhelyeiken, mint Izland, Ascensión és Szent Ilona. A tudósok úgy vélik, hogy a mai Dzsibutit övező Vörös-tenger — Adeni-öböl nem más, mint egy leendő tengerképződmény, mely méreteivel az Atlanti-óceánra fog hasonlítani — 200 millió év múlva. De addig is — állítják — Arábia mindjobban távolodik Afrikától, sőt: a Dakar—Washington távolság is évről évre ellenőrzésre vár. A HÉT 21
