A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-05-02 / 18. szám
OTT JÁRTUNK A LOVAG PRIKLER LÁSZLÓ FELVÉTELE A Johannita lovagrend a legrégibb és legjelentékenyebb egyházi lovagrend. Eredetét homájy fedi. Az 1960-ban kiadott Új Magyar Lexikon szerint kb. 1048- ban alakult. A rend tagjai a kezdet kezdetén jeruzsálemi vendégházukban, melynek kápolnája Keresztelő Szent Jánosnak volt dedikálva, zarándokok ellátásával és gondozásával foglalatoskodtak. Első elöljárójuk, Gerard, Jeruzsálem bevétele után, 1099- ben Boullion Gottfriedtől nagy földterületeket kapott áldásos intézménye számára, melyeknek jövedelméből a Földközi-tenger néhány kikötővárosában fiókházakat alapított a Keresztelő Szent Jánosról elnevezett ispotályos testvérek számára. A rend második elöljárója, Du Puy Raymond a Johannita kongregációt lovagi renddé alakította át, s a beteg zarándokok ápolása mellett a félhold terjeszkedő hatalma ellen való küzdelmet, vagyis a katonáskodást is kötelességévé tette. A johanniták, akiknek működésében a hadi szolgálat a betegápolást lassan háttérbe szorította, idővel a keresztény hit legelszántabb, leghősiesebb védői lettek. Történetükben három fő korszakot különböztethetünk meg: a Palesztináit (1291-ig), a ródusit (1309—1522) és a máltait (1530—1798). A világban jelenleg a Johannita lovagok száma több százra tehető. Ebből mintegy száztízen a Budapesti Tagozathoz tartoznak, akik közül tizenketten Magyarország területén élnek, a többiek pedig szerte a világban. Közülük egyetlenegy Dr.Soldos Béla Rozsnyón él. — Soldos úr, Ön 1943-ban kérte a felvételét a lovagrendbe. Milyen megfontolásból? — Elsősorban családi tradíciók miatt. Egyébként Felvidékről nem ón vagyok az egyetlen Johannita lovag. Csízből származik dr. Szakái István barátom, aki jelenleg Svájcban ól. — A Révai Nagy Lexikonban olvastam; a jövendő jelölttől megkívánták, hogy vallásos legyen, nyolc apai és nyolc anyai nemes őst tudjon kimutatni. Ez most is így van? — A vallásos életet és a nemesi származást visszamenőleg a XV. századig akkor, amikor ón kértem a felvételemet a rendbe, még megkívánták. Őszintén szólva most nem tudom, hogy egészen pontosan ragaszkodnak-e ezekhez a feltételekhez. Egyébként majd utánanézek a rendbe való belépés jelenlegi követelményeinek, mert Szlovákia területén szeretnénk létrehozni egy itteni tagozatot. Ugyanis, a török uralom alatt Magyarországról sokan a Felvidékre húzódtak. Akkor egész falvak jöttek létre. Olyanok is, melyeknek a nevébe bele volt foglalva a nemes szó. Tehát ez azt jelentette, hogy a falu valamennyi lakosa nemesi származású volt. A leszármazottaik igazolni tudják nemesi voltukat, és elméletileg beléphetnek a rendbe. Természetesen ehhez az szükségeltetik, hogy az illető hívő legyen, és lehetőleg aktívan részt vegyen az egyházi életben. — Mit jelent a gyakorlatban, ha valaki a Johannita lovagrend tagja? — A rend most már kezd egyházias, szamaritánus jelleget felvenni. A rendnek vannak szeretetszolgálatai. A Magyar Tagozat szeretetszolgálata budapesti székhellyel működik. Tehát aki akar és tud segíteni, az kiveheti a részét a szeretszolgálat munkájából. Egyébként a gyakorlatban annak, hogy valaki valamilyen lovagrendnek a tagja, semmi jelentősége sincs. — A közelmúltban sokat hallottunk a máltai lovagrendről, főleg a szeretetszolgálatának a tevékenységéről. Mi a különbség a két rend között? — A máltai rend szuverén rend, megtartotta a vagyonát, követeket küld a világ szinte valamennyi országába. Ez a Johannitáknál nincsen. Most a két rend közeledik egymáshoz, kezdünk együttműködni. — Hogyan tartják a kapcsolatot egymás között? — A rend székhelye Németországban, Bonnban van, ahonnan rendszeresen küldenek tájékoztatót a lovagrend minden tagjának. Ebből a tájékoztatóból megtudjuk, mi minden történt a rendben, hol mindenütt fejtett ki tevékenységet a szeretetszolgálatunk, kik haltak meg a lovagok közül, hány új tagot vettek fel a rendbe. Csak érdekességként említem, legutóbb, tehát 1991-ben, többek között Tőkés Lászlót vettük fel a Johannita rend tagjai sorába. KAMONCZA MÁRTA 2 A HÉT
