A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)

1992-04-25 / 17. szám

MINERVA tene fel, arról nem is beszélve, hogy hosszú hetekre, hónapokra egy-egy fon­tos utca, közlekedési csomópont lezárása gyakorlatilag elképzelhetetlen. A Sanipor eljárással a csatorna felbontása nélkül elvégezhető a csövek felújítása, így a forgalom korlátozására sincs szükség, ráadásul fél-egy nap múltán már újra használható a csatorna. Ami a költségté­nyezőket illeti — mint minden modern eljárásnál —, ez a megoldás ugyan nem a legolcsóbb, viszont rendkívül gyors. Természetesen a csatorna cseréjénél sokkal gazdaságosabb — a sérülések nagyságától, a csövek állapotától függően —, a csatornaépítés költségeinek 20—60 százalékába kerül. Az eddigi tapasz­talatok szerint — hét éve alkalmazzák a világ nagyvárosaiban — feltételezhető, hogy a Saniporral kezelt csatornacsövek legalább ötven évig működőképesek ma­radnak, tehát élettartamuk nagyjából azo­nos az újonnan fektetett csövekével. Relatíve alacsony ára, és a felújítás gyorsasága mellett elsősorban környezet­barát vegyi összetételének köszönheti a Sanipor gyors karrierjét szerte a világban, eddig az öt földrész több tucat városában alkalmazták. A kétkomponensű, egymás­sal vegyi reakcióba lepő, ezt követően megszilárduló vegyszer szilikátalapú fo­lyadék, tehát olyan kovasav származé­kokból áll, amely a földkéreg leggyakrab­ban előforduló ásványai közé tartozik. így amennyiben a csatornacső feltöitésekor a sérült helyeken keresztül átszivárgás történik a talajba, ott nem szennyeződés­ként van jelen, hanem mint a talaj természetes alkotóeleme. A csőfelújítás a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy a lezárt csőszakaszból előzőleg kiszivatyúz­­zák a szennyvizet, majd azt feltöltik a szilikátos vegyszerrel. A megfelelő tech­nológiai idő elteltével a folyadékot kiszi­vattyúzzák, majd másik vegyszerrel töltik fel. Azokon a helyeken, ahol a csőfalon repedés, sérülés, törés fordul elő, a két vegyszer érintkezésével kialakul a vízzá­ró, rugalmas tömítés. A második vegyszer kiszivattyúzásával a csőfelújítás befeje­zettnek tekinthető. A két vegyszer pontos összetételéről a fogalmazó közelebbit nem kíván elárulni. Viszont a megrende­lőnek fel tudja mutatni az amerikai, angliai, németországi és a japán szabadalmi hivatal igazolását, amely tanúsítja a vegyszerek hatékonyságát és környezet­barát jellegét. A technológia és az anyagok minősítését a magyar VITUKI, a holland TNO, a berlini Műegyetem és a varsói vízügyi hatóságok végezték el. Tudatosítva azt a tényt, hogy a jelenlegi tőkeszegény időkben a hazai önkormány­zatok még a legnagyobb városokban sem tudják megvásárolni a csatomafelújítás­­hoz szükséges összes berendezést, a TKD Elektronik-Sanipor vegyesvállalat azt tervezi, hogy részben saját kivitelezésben, részben újabb vegyesvállalatok útján — amelyeket a hazai, náluk jelentkező vállalatokkal kívánnak létrehozni — végzi el majd a felújítási munkálatokat. A jelenlegi tervek szerint elsősorban Po­zsony, Brünn és Prága belvárosa jöhet számításba, de szívesen felújítják vala­mennyi nagy- és kisváros megsérült csatornahálózatát. Különösebb beruhá­­záselméleti ismeretek nélkül is könnyen kiszámítható, hogy gyorsasága mellett mindenképpen sokkal olcsóbb ez az eljárás a csatornacsövek cseréjénél. Bár önkormányzataink nincsenek irigylésre méltó anyagi helyzetben, viszont tény, az egyre romló állagú csatornahálózat felújí­tása elodázhatatlan feladat. A sérült alagcsövekből elszivárgó szennyvíz nem­csak az épületeket, utakat moshatja alá, jelentős anyagi károkat okozva, de a pincékbe, talajvízbe, föld alatti ivóvízkész­letbe is beszivároghat, fertőzés-, sőt, járványveszólyt jelentve. Ahhoz, hogy városaink jövőbeni fejlődése és a lakos­ság egészséges élete biztosítva lehessen, szükségszerűen hamarosan el kell végez­ni a több évtizedes, sérült csatornák felújítását. Erre kínál egyszerű és haté­kony megoldást a TKD Elektronik-Sanipor szabadalommal védett eljárás. Ozogány Ernő Ügyeljünk jobban egészségünkre! A WHO minden év április 7-én — az egészségügyi világnapon felhívja az emberek figyelmét a legégetőbb egészségügyi gondokra. 1992-ben az Egyószségügyi Világszervezet a szív- és érrendszeri betegségek problémá­ját választotta A szív dobbanása — az egészség ritmusa jelszó jegyében. A szervezet célja tehát, hogy infor­málja a közvéleményt a szív- és érrendszeri megbetegedésekről, ugyanakkor pedig, hogy figyelmeztes­se az embereket az egészséges életmód, az aktív mozgás és a korszerű táplálkozás fontosságára. A WHO által közzétett adatok szerint a szív- és érrendszeri meg­betegedések az egész világon az "első számú közellenségnek" számí­tanak — ami évente 12 millió ember­életet Jelent, de nagyon sokan válnak rokkanttá is. A fejlett nyugati államok­ban a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása évek óta csökkenő ten­denciát mutat, de még így is ebben a betegségben hal meg a legtöbb ember. Kelet-Európában sajnos nö­vekszik a szív- és érrendszeri meg­betegedések száma és nő a halálo­zási arány is. Hazai szakembereink hangsúlyoz­zák, hogy még mindig nem tudato­sítjuk a veszélyt, alig vagy semmit nem teszünk egészségünk érdeké­ben. Sajnos az elmúlt évek során hazánk és a többi volt szocialista ország is csak szóban harcolt a betegségek, köztük a szív- és érrend­szeri megbetegedések ellen, úgyhogy a közzétett adatok valóban lehango­lóak. Dr. Viliam Fischer kandidátus, a pozsonyi Kardiológiai Intézet igaz­gatója többek között elmpndta, hogy az Amerikai Egyesült Államokban 1990-ben az egymillió lakosra eső szívműtétek száma 1076 volt, Euró­pában pedig mindössze 354 műtétre került sor. Szlovákiában például 1991 - ben 371 műtétet végezhettek csak el, de nem az anyagi okok (noha egy műtét ára körülbelül 400 000 korona), hanem a helyhiány miatt több beteget nem tudnak megműteni. A közeljövő­ben talán javul a helyzet, hiszen már épül az új pozsonyi szívsebészet. Az új szívsebészetre bizony nagy szükség lesz, hiszen Szlovákiában csak egy működik (így erre az intézetre 5 millió lakos jut), Csehor­szágban pedig hat. Fischer doktor úr felhívta a figyelmet arra az adatra is, hogy az összes elhalálozás 52 szá­zalékát éppen a szív- és érrendszeri betegségek teszik ki, ezt követi a rákos megbetegedések száma 27 százalékkal. A betegségek megelőzéséről dr. Robert Šimončič docens, a pozsonyi Élelmezésügyi Intézet igazgatója szólt. A fejlett országokban az évekkel ezelőtt beindított egészségvédelmi kampánynak köszönhetően (pl. do­hányzásellenes kampány) csökken a szív- és érrendszeri megbetegedé­sekben elhalálozók száma. Mi még mindig nem étkezünk megfelelően (ráadásul sok a dohányos isi), túlsú­lyosak vagyunk, magas a vérnyomá­sunk, magas a vórzsírszintünk, vagy cukorbetegségben szenvedünk. Ép­pen ezek a rizikófaktorok az előidézői az érelmeszesedésnek és a többi szív- és érrendszeri betegségnek. Mindehhez társul még a kevés moz­gás. Igaz ugyan, hogy a húsfogyasz­tás nálunk is csökkent, viszont a hús és tejtermékeink jóval magasabb zsírtartalmúak. A tojásfogyasztásban a statisztika szerint az élen járunk, pedig a tojás rengeteg koleszterint tartalmaz! Tervezet már létezik, de arra hogy az egészséges élelmi­szerek (alacsony zsírtartalmú, illetve növényi zsírokat tartalmazó élelmi­szerek) állami támogatással olcsób­bak legyenek, sajnos még várni kell. A stressz káros hatásaira és az aktív pihenés hiányára Lukášová doktornő mutatott rá. Egész egysze­rűen meg kell tanítani az emberekkel, miért szükséges törődniük az egész­ségükkel. Ha ezt sikerül elérnünk — a megbetegedések száma is csökkeni fog — tette még hozzá a doktornő. Tóth Edit _________________________I A HÉT 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom