A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-04-25 / 17. szám
KRONIKA BÉD (Podhorany) Először 1235-ben, a nyitrai vár birtokaként említik az okiratok Későbbi tulajdonosai az Elefántiak, a Forgáchok, majd a Bartakovichok voltak. A 19. században még színmagyar községnek számított. Katolikus templomát 1905-ben szentelték fel. A néphagyományok és a népdalok még nem haltak ki teljesen a faluban, amelyet már korábban további két településsel (Szalakúz, Menyhe) Podhorany név alatt összevontak. Magyar politikai mozgalmak és pártok nem működnek, a Csemadok is halódik a községben. A polgármester Jozef Bend'ák. Az 1980-as népszámlálás idején 1718-an laktak itt, ebből 157 személy (9,1%) valotta magát magyarnak. Az 1991-es népszámlálás 1476 lakost talált, ebből 236-an (15,99 %) vallották magukat magyarnak. A faluban a II. világháború után nem nyílt magyar iskola. BERENCS (Branč) A régészeti ásatások nagyon régi települések nyomait tárták fel Berencs határában. A honfoglalás után is jó ideig három önálló település létezett itt. Berencset 1156-ban említik először az okiratok, Nagyfalut (amely 1920- ban olvadt be végleg Berencsbe) 1127-ben, az időközben eltűnt Árkost pedig 1569-ben. Berencset a törökök 1559-ben felégették, de néhány évtizeddel később a település városi jogokat és kiváltságokat kapott, és rendszeresen vásárokat is tartottak itt. Címerében Szűz Mária látható. Gótikus templomát a 14. században emelték, ezt a 18. században bővítették, és barokk stílusban átépítették. Jézus szent nevét magyar sorok dicsérik Béden Az 1991-es népszámlálás már csak 625 személyt talált a községben, ebből 334 (53,44 %) vallotta magát magyar nemzetiségűnek. FELSÓAHA (Horný Óhaj) A községet először 1265-ből származó oklevelek említik mint az Esztergomi Érsekség birtokát. A település később a Hont-Pázmány nemzetség tulajdona lett. Az egyházi nemesség megalapításakor néhány "prédialista", érseki nemes is letelepedett itt. A törökök 1564-ben földig rombolták a falut, de egy 1601-ből való feljegyzés szerint már 55 ház állt itt. A 18. században 36 adófizető polgára volt, vízimalom működött itt, és hentesboltja is volt. Katolikus temploma, illetve kis barokk kápolmája 1749-ben épült, amit 1958-ban átépítettek és bővítettek. A hetvenes évek elején Felsőahát Verebélyhez csatolták, magyar iskolája már az előtt megszűnt. Áz óvoda utolsó igazgatónője Rendás Mária volt, aki sokat tett a helyi kultúra fellendítéséért is. Verebély alpolgármestere, Bujalkó Zoltán felsőahai lakos. A település statisztikai adatai nem ismertek. A magyarság számaránya kb. 50 százalék. FELSŐKIRÁLYI (Horná Král'ová) A település nevét mint királyi birtokot 1113-ban említik először az oklevelek. A 15. században a Nyitrai Püspökség tulajdona lett. 1601-ben egy török portyázó sereg felégette, de a 18. században már 35 ház állt a faluban, és a 19. század elején 800 lakost számoltak össze. A község népviselete és népszokásai a mátyusföldi TELEPÜLÉSLEXIKON MAGYAROK NYOMÁBAN — NYITRAI JÁRÁS Mostani formáját 1943-ban kapta. A község magyar óvodája és iskolája a hetvenes években megszűnt. A falu polgármestere dr. Gulka Ede, a Csemadok a. sz. elnöke Csámpay Ferenc. Az egykor többségben élő magyarság ma kisebbségben van. Az 1980-as népszámlálás szerint 2263 személy élt a községben, ebből 577 (25,50 %) volt a magyar nemzetiségű. Az 1991-es népszámlálás szerint az 1999 lakosból 763-an (38,17 %) vallották magukat magyarnak. CSIFFÁR (Őifáre) Az okiratok 1209-ben említik először. 1332-ben már plébániája is volt. Mindvégig egyházi birtok volt (Garamszentgyörgyi Apátság, Esztergomi Érsekség, Budai Nagyprépostság, Egri Püspökség). A törökök két ízben is feldúlták. A falu magyar óvodája és iskolája a hetvenes évek elején megszűnt. A magyar politikai mozgalmak és pártok nem vertek itt gyökeret, a Csemadok is haldoklik. Időnként Koczák Margitnak sikerül összeverbuválnia a folklórcsoportot. A község polgármestere Czapola Gyula. Az 1980-as népszámlálás szerint 1139 személy élt itt, ebből 527 (46,3 %) volt a magyar. települések hagyományaival rokoníthatók. Sajnos a településen — ahol mélyen vallásos emberek élnek — nincs templom. Élénk a falu sportélete. Jól működik a Csemadok alapszervezete is (elnöke Soka József), de gyökeret vertek a magyar politikai mozgalmak és pártok is. A község polgármestere dr. Veres János. Sajnos a magyar iskola a nyolcvanas években megszűnt. Az 1991-es népszámlálás szerint az 1932 lakosból 508-an (26,29 %) vallották magukat magyar nemzetiségűnek. Összeállította: —mote— (Folytatjuk) A HÉT 13
