A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-04-18 / 16. szám
AZ IDŐ ÁRKAI Kialszik A Lévai járás az ország nemzetiségileg vegyesen lakott területéhez tartozik. Mindig is Léva közelében húzódott az etnikai határ, amelyet Csehszlovákia megalakulása óta folyamatosan Igyekeztek dél felé tolni. Ami a járás magyar lakosságával történt ebben az évszázadban, az elrettentő lehet az egész ország számára. A valamikori szinte tisztán magyar lakosság egységét előbb az északi megyékből érkező telepesek bontották meg, majd a csehországi deportálás, a szlovák—magyar lakosságcsere ritkította sorait. A második világháború után — köztudott — Szlovákiában nem voltak magyar iskolák. A szlovákul nem tudó gyermekeket egy nemcsak nyelvileg idegen, hanem agresszívan ellenséges környezetbe kónyszerítette a hatalom. Sok kis társammal együtt magam is végigszenvedtem ezt a kálváriát. Megváltásnak tűnt számunkra a hír: Csehszlovákiában ismét nyílnak magyar iskolák. Az alapiskolák mellett megalakultak az első középiskolák és végre magyar óvónőket, tanítókat, tanárokat is képeztek Komáromban, Pozsonyban, Nyitrán... Néhány év múlva azonban — ez is ismert fejezete iskoláink történetének — mind gyakrabban hallhattuk, magyar iskolák szűntek meg országszerte. Okot mindig találtak; hol a kevés tanulókra, hol az állítólag alacsony színvonalra hivatkozva, hol körzetesítéssel, áthelyezéssel sújtva bomlasztották a magyar iskolák hálózatát. Tervezni is tudtak az elvtársak! Rájöttek, rövidesen magyar tanítókra sem lesz szükség, tehát mind kevesebb hallgatót vettek fel a Nyitrai Pedagógiai Kar magyar tagozatára. Bizonyos szakokat évek óta nem indítottak magyar nyelven, esetenként engedélyeztek egy-egy szakpárosítást, de nagyon kis létszámmal. Eggyel azonban nem számoltak. Valami csoda (csoda?!) folytán a magyar iskolák — ha néhol agonizálva is, de — máig léteznek. Léteznek, de milyen körülmények között?! Járásunkban 11 teljes szervezettségű alapiskola és 11 kisiskola (1—4. évf.) van, valamint két magyar gimnázium és egy mezőgazdasági szakközépiskola. Volt ugyan Léván valaha magyar óvónőképző, szakmunkásképző és gépipari szakközépiskola magyar osztályokkal, de ez egy külön probléma. Most csak az alapiskolákról ejtsünk néhány szót. A napilapokban, de főleg szakmai körökben már évek óta kongatjuk a vészharangot: kevés a magyar pedagógus, nincs utánpótlás, elöregedettek, túlfeminizáltak a tantestületek. További általános megállapítások helyett íme egy konkrét adathalmaz a Lévai járás magyar iskoláiról. Hivatalos források (a Tanügyi Hivatal nyilvántartása) alapján dolgoztam ki a következő áttekintést: Az 1991/92-es tanévben a járás magyar alapiskoláiban tízen tanítanak képesítés 4 A HÉT a lámpás? nélkül (gimnáziumi érettségivel, óvónői, nevelőnői képesítéssel), 7 felső tagozatos tanító oktat kényszerből alsó tagozaton, 6 tanító már nyugdíjjogosult és további 9 még ez évben eléri a nyugdíjkorhatárt, így az 1992. óv végéig 32, 1—4. évfolyamokra képesített tanító hiányzik járásunkban. Nyitrán a Pedagógiai Kar magyar tagozatán összesen 40 alsó tagozatos hallgató végez ebben az évben! A következő években így alakul az 1—4. évfolyamban tanító pedagógusok helyzete: nyugdíjjogosult lesz 1993-ban 2 tanító 1998-ban 4 tanító 1995- ben 4 2000-ben 12 2005-ben 7 1996- ban 4 2001-ben 9 1997- ben 3 2002-ben 3 2005-ig 84 különböző szakos, 5—8. évfolyamra képesített tanítót igényel a járás. (Honnan?) Még elszomorítóbb a kép, ha megnézzük, milyen az egyes szakok képviselete. Legtöbben magyar nyelv—szlovák nyelv, magyar nyelv—orosz nyelv és matematika—más tantárgy szakpárosítással rendelkeznek. Tantárgyanként a következő a helyzet: magyar nyelv 41 tanító, szlovák nyelv 33 tanító, orosz nyelv 8 tanító, német 1994- ben 2 tanító 1995- ben 6 tanító 1996- ban 3 tanító 1997- ben 4 tanító 1999- ben 2 tanító 2000- ben 1 tanító 2001- ben 3 tanító 2005-ben 1 tanító 2005-ig 64-re emelkedik azok száma, akik az alapiskolák alsó tagozatán hiányoznak, s akkor még nem számoltunk azzal, hogy esetleg felújítunk egy-egy kisiskolát, több osztály nyílhatna egyes iskolákban. Az 5—8. évfolyamokban első látásra jobbnak tűnik a helyzet, hiszen csak két nyugdíjjogosult tanít, s további 3 megy ebben az évben nyugdíjba, valamint 4 tanít más képesítéssel, illetve képesítés nélkül. A nyugdíjkorhatárt elérők száma ezen a tagozaton azonban sokkal meredekebben nő: 1993- ban 4 1998-ban 10 2003-ban 4 1994- ben 4 1999-ben 7 2004-ben 4 nyelv 5 tanító, angol nyelv 2 tanító, matematika 23 tanító, fizika 18 tanító, kémia 12 tanító, biológia 1 "tanító, természetrajz 23 tanító, polgári nevelés 1 tanító, történelem 10 tanító, földrajz 14 tanító, testnevelés 13 tanító, képzőműv. név. 3 tanító, zenei nevelés 5 tanító, mezőgazdaság alapjai (növénytermesztés) 11 tanító, munkára való nevelés (technika alapjai) 8 tanító, spec, leánymunkák 1 tanító, könyvtáros 1 tanító A teljesség kedvéért hozzáteszem, hogy három 1—4. + testnevelés, egy 1—4. + zenei nevelés, két 1—4. + képzőművészeti nevelés és két 1—4. + történelem szakos tanító van a felsoroltak között. A 247 pedagógus közül 186 nő és csak 61 férfi, tehát az összes tanító 32,80 százaléka. Ez az arány tovább romlik, hiszen a jelenleg tanító pedagógusok FOTO: PRIKLER LÁSZLÓ
