A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-04-04 / 14. szám
GYERMEKSAROK Élt egy faluban két parasztember, két testvér, de egyik gazdag, másik szegény. A gazdag a városba költözött, szép nagy házat épített magának, kereskedett, nehéz munkával nem erőltette meg magát. A szegénynek meg semmije se volt, csak a sok gyereke, hiába vesződött látástól vakulásig. Egyszer találkozott a gazdag testvérbátyjával. A gazdag meghívta vendégségbe: — Gyertek el hozzám holnap a feleségeddel, nevem napját ünnepeljük. A szegény ember meg a felesége korán kelnek másnap, mert a város messze van, és kocsit nem küldtek értük. A gazdag házban már javában esznek-isznak a vendégek, mire ők megérkeznek. Leülnek az asztal végére, de a házigazda őket nem kínálja, elfeledkezik róluk. Ebéd után a vendégek felállnak, megköszönik a jóltartást, pityókosan, virágos kedvben indulnak hazafelé. A szegény testvér meg a felesége leghátul ballagnak a sorban. — Gyújtsunk rá mi is egy jó nótára, feleség! — mondja az ember, de az asszony felcsattan: — Bolond vagy? Ezek danolhatnak, teli hassal, boros fejjel! De mi éhenszomjam maradtunk. Mitől danolnánk? — Mindegy az, mégiscsak a bátyám neve napja van — így az ember. — No meg restellek is nóta nélkül baktatni a többi után. Ha ón is fújom, azt hiszik, engem is jóltartottak. — Hát akkor gyújts rá magad! Nótába kezd az ember, és két hangot hall. Megáll, kérdi az asszonyt: te danolsz velem olyan cérnahangon? — Én aztán nem! Éppen nótázókedvem van! — Hát akkor ki lehet? — Újra rákezdi, hegyezi a fülét. Csak maga danol, mégis két hangot hall. Megáll, kérdi: — Hé, Búbánat, tán bizony te danolsz velem? — Én, gazdám — hallik az üres levegőből —, és most már veled maradok. Hazaérnek, Búbánat kocsmába hívja a szegény embert, és mikor az szabadkozik, hogy nincs egy fillérje se, kicsúfolja: — Ejnye, te jámbor! Nem kell oda pénzl Elisszuk a bekecsedet. Úgyis itt a nyár. Elitták a bekecset, másnap meg a boronát, ekét, szánkót. Végül már felesége egyetlen ruháját is elitták. Akkor azt mondja Búbánat: — Kérd kölcsön a szomszédod szekerét, lovát, hazudd azt, hogy fát akarsz hazahordani az erdőből. Az ember megint csak szót fogad, de Búbánat most nem a kocsmába hajtat, hanem a mezőre. Egy nagy kőnél megállítja a szekeret, és azt mondja: — Hengerítsük le azt a nagy követ a helyéből! — Az ember lekászálódik, elhengeríti a követ — hát arannyal teli gödör van alatta! Lapáttal hányja a szekérre a pénzt. Aztán gondol egyet: — Nézd csak meg, mi csillog ott a gödör alján; ha arany, hát ne hagyjuk ott! — Búbánat lemászik a gödörbe, az ember meg — egy-kettő! — visszahengeríti a követ a helyére. — Jobb lesz így, komám, mert ha velem maradsz, ennek a kincsnek is nyakára hágunk. Hazahajt, a kincset a pincébe hordja, a szekeret visszaadja a szomszédjának, és most már azon töri a fejét, hogy szedje rendbe a gazdaságát. Fúr-farag, ácsol, fűrészel, szép házat épít, és gazdagabb lesz, mint a bátyja. (Norvég népmese) Előregyártott Barna Benő előregyártott részekből állította össze a képen látható házat, és a hozzávaló elemeket mind ugyanabból a raktárból szerezte be. A kérdés csak az, melyikből: az A, a B vagy a C betűvel jelzettből? r~.------------------------------------------------------------------n Ágh István ÉLETFA Tükrös tavasz közeledik, fám fölülről fényesedik, madár szól a felső ágán, koronája szivárványán, első szava bimbót hajt ki, nekem se szabad hallgatni, másik szavára virágok nyílnak, sípolok virágot, harmadik szavára gyöngyöt, serkentünk zöldpihés gömböt, gyöngyöcskét gömbbé, gyümölccsé, mintha tél se lenne többé. V_________________________________________ m ír r m. yy > m ír ír SZEMTORNA Az itt látható tíz rajz közül csupán kettő teljesen egyforma. Melyik két rajzról van szó? A HÉT 27
