A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-03-28 / 13. szám
AZ AFRIKAI GYERMEKEKRE SZOMORÚ JÖVŐ VÁR MINERVA "sugárzó" házak lakóinak körülbelül egy százalékánál ún. radiofóbia alakult ki. Annak ellenére, hogy a sugárzás normán belül van, a lakóknak mégis ki kell költözködniük, mert pszichikai zavarokkal, stresszel, félelemmel küszködnek." o o o A Cseh Köztársaságban már törvény szabályozza a maximálisan megengedett radonszintet a lakóházakban. Ott, ahol a falak "csak" radont sugároznak, es a gamma-sugárzás a megengedett határon belül mozog, állami költséggel óvintézkedéseket vezettek be. A leghatékonyabbnak az állandó levegöcsere bizonyult. A radonszint így a "külső környezet" szintjére csökkenthető. Azokban az épületekben azonban, ahol a gamma-sugárzás magasabb a megengedettnél (Start típusú családi házak), ezek az intézkedések már nem megfelelőek. A cseh kormány úgy döntött, hogy ezeket a házakat felvásárolja. Az állami költségvetésből lecsípett 150 millió korona talán elegendő lesz, hogy megvegye azt a több mint 150 családi házat, amelyeknek a tulajdonosai ezzel a döntéssel egyetértenek. o o o Binarné az elátkozott házzal kapcsolatosan eddig már mintegy félmázsányi kérvényt, levelet, végzést gyűjtött össze, írt a gyártónak, az illetékes minisztériumoknak, sőt, még Miloš Jakešnak is. A Cseh Építésügyi Minisztérium többek között ezt írta a válaszlevélben: "A Prefa Hýskov 1977—1983 között gyártott építőanyagokat. Ebben az időszakban nem volt érvényben semmilyen technikai norma, úgyhogy a gyártó az érvényes előírások szerint járt el. Mint az a fentiekből kitűnik, a hosszabb időeltolódás miatt a gyártó cég már nem vonható felelősségre az építőanyagok magasabb radioaktív szennyezettsége miatt, erkölcsileg viszont a legteljesebb mértékben igyekszik ezt a gondot kiküszöbölni." ügy vélem, a cinikus válasz nem kíván külön kommentárt. Azt gondolhatnánk, a Binar család kálváriája hamarosan megoldódik. "Annak ellenére, hogy a házra felvett kölcsönöket csak abban az évben törlesztettük, amikor ki kellett költözködnünk, újra akarjuk kezdeni. Persze ugyanitt, ugyanezen a telken, mert állatokat tartunk, hiszen a kettőnk fizetéséből nem sokra futná. Az állam viszont csak azzal a feltétellel hajlandó megvenni a házunkat, ha a telket is átengedjük vele. Úgy látszik, itt nem maradhatunk, elmenni meg nem akarunk. Amikor az emberek megtudták, hogy ez a ház radioaktív, teljesen elmaradtak tőlünk, már a barátaink sem járnak el hozzánk látogatóba" — mondja Binarné. o o o A Binar család tragédiája tehát még nem ért véget. A döntő felvonás még csak ezután következik. Hazafelé az autórádióban a Szövetségi Gyűlés közvetítését hallgattuk. A képviselők a felszólalásaikban szinte versengtek annak bizonygatásában, hogy melyiküket sújtotta a leginkább a múlt átkos rendszere... Feldolgozta: TÓTH EDIT Az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF 1946-ban alakult meg azzal a céllal, hogy enyhítse a gyermekek szenvedéseit a háború sújtotta Európában. Ma elsősorban a fejlődő országokban élő gyermekek helyzetének jobbítására vállalkozik. Gyermekmilliókon szeretne segíteni, ugyanis a világon naponta 38 ezer kisgyermek hal éhen, az A-vitamin hiányában pedig minden évben félezer kisgyermek veszti el a látását, és minden másodiknak nem jut tiszta ivóvíz. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közösen az UNICEF-fel úgy véli, hogy 2000-ben a világon mintegy 10 millió olyan árva gyermek lesz, akinek a szülei az AIDS következtében haltak, illetve halnak meg. Különösen veszélyeztetett terület Észak- és Közép-Afrika. Természetesen az árva gyermekek milliói nemcsak hatalmas egészségügyi és szociális gondot jelentenek majd az emberiségnek, hanem jelentősen fékezik ezeknek az országoknak a gazdasági fejlődését is. Afrikában az utóbbi években a csecsemők között is rengeteg a HIV-pozitív, illetve AIDS-es. Édesanyjuktól fertőződnek meg, ugyanis a hatmillió AIDS-beteg 50 százalékát Afrikában a nők teszik ki. Az árván maradt gyerekekről a nagyszülők és a többi rokon gondoskodik, de mivel az árvákból egyre több van, már nem tudják mindannyiukat megfelelően ellátni, hiszen Afrikában a 8—10 gyermekes család a megszokott. A gyermekek között — mint már említettük — nagyon sok a HIV-pozitív, illetve AIDS-es. Szervezetük gyenge, állandóan betegségekkel küszködnek, sokan közülük fertőző hasmenésben szenvednek, magas lázuk vagy hőemelkedésük van. Egyre több az olyan család is, ahol a legidősebb testvérnek kell átvennie a családfenntartó szerepét. Gondoskodnia kell testvéreiről, holott meglehet, hogy ő maga is alig tízéves. Nem kevés az olyan gyermekek száma sem, akik pszichikai és szociális szenvedéseknek vannak kitéve. Előfordul az is, hogy egyes gyermekeknél az AIDS pszichoszomatikus szindrómaként jelentkezik. Afrikában a szülők halála után nagyon sok gyermek kerül az utcára — koldulnak, bandába verődnek, kábítószerólvezőkké, bűnözőkké válnak. A gyermekekről jótékonysági, főként külföldi szervezetek — köztük az UNICEF — gondoskodnak, mivel az állam tehetetlen. Afrika történetében először létesülne^ gyermekotthonok, de sajnos .a beteg, HIV-pozitív gyermekek ellátása továbbra is óriási gond marad, mert az otthonok sem tudják őket megfelelően ellátni, és persze attól is félnek, hogy megfertőzik a többi gyermeket. (TÓTH) A HÉT 21
