A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)

1992-03-28 / 13. szám

ÉVFORDULÓ

Jan Amos Komenský tiszteletére

A londoni Tower 1641-ben

inti benne a "kedves magyarokat" az irigységtől és az ellenségeskedéstől: "Bizony, bölcs közöttetek az a férfiú, akinek ezen szavait saját fülemmel hallottam: — Aligha fordítanak bárhol a világon kevesebb gondot a közjóra, mint nálunk..."

Sárospatakról újra a lengyelországi Lesnóba megy, ahol óriási csapás éri. Az 1656-os tűzvészben megsemmisült egész vagyona: egyebek közt könyvtára s a Panszofia letisztázott kézirata. Ezután költözött "a hajótöröttek szigetére", Amszterdamba, s ott élt 14 éven át — haláláig. Keserves életútját a következőkben summázta: "... egész életem folytonos vándorlás volt, s hazára nem leltem sehol, szüntelen változtattam lakhelyemet, és sohasem volt igazi otthonom.”

Amikor Münster és Osnabrück urainak döntése után száműzötté lett, ezt írta Panegersia című művében: "Egyetlen világ állampolgárai vagyunk mindannyian, egy a vére az emberi nemnek. Ki akadályozhat meg bennünket abban, hogy egyetlen köztársaságban egyesüljünk? A szemünk előtt lebegő cél: az emberiség boldogulása, s nem vagyunk tekintettel sem magunkra, sem nemzetiségre, sem vallásra."

Comenius ellenpárjaként Galileo Galileit szokták emlegetni. Az asztronómiára és a fizikára való koncentrálást Comenius a maga korában hasznosnak tartotta, de az egyoldalúság veszélyeit is hamar felismerte. Galilei "scienza meccanica"-jával (mechanikus tudományával) a Panszofiát állította szembe. Hangsúlyozta: "Az igazi iskolák az emberség műhelyei... Mi a tudománynak, mégpedig az egyetemes bölcsességnek az iskoláját, a Panszofikus Iskolát kívánjuk... Azaz olyan műhelyt kívánunk, ahol a nevelésre átadott minden növendéket mindenre tanítják, ami (ennek és a jövendő) életnek számára szükséges, és pedig teljes mértékben... mi tehát azt kívánjuk, hogy mindenki részesüljön nevelésben... A tudnivalókhoz csatolni kell a tennivalókat, amikben gyakorolni kell a mi ifjainkat. Vagyis a dolgok ismeretéhez kapcsolni kell a feladatokban való cselekvökészséget (activitas), mert ha ezt nélkülözni fogják, hiába ismerik a dolgokat, gyámoltalanul fognak forgolódni az életben..."

Komenský gondolatai a korabeli Magyarország területén jó befogadó talajra találtak: a magyar és a szlovák pedagógusok — legalábbis a jelentősebbek — egyaránt Komenský Didacticájára támaszkodtak, mindenekelőtt két alapelvre: 1) minden gyermeket mindenre tanítani; 2) a műveltségszerzés legtermészetesebb eszköze az anyanyelvű oktatás, persze, más nyelvekre is kitekintve. Az olvasást és a betűvetést — litteras legere et pingere — a tanulók egyszerre tanulták anyanyelvükön és latinul.

Komenský eszméinek egyik legkövetkezetesebb megvalósítója egyébként a pozsonyi líceum rektora, Bél Mátyás volt.

Jellemző volt Comeniusra, hogy a megpróbáltatások ellen mindig

kreatív tettekkel védekezett. így írta meg egyik legszebb cseh nyelvű könyvét, A világ útvesztőjét (1623), amelyben reményteljes, optimisztikus utat mutat a mindenkori emberiségnek (magyar fordítása Dobossy László és Mayer Judit munkája).

Kétségtelen, hogy Comenius típusú cselekvő emberekre ma is, nekünk is szükségünk van. Olyanokra, akiknek van erejük — Dobossy László szavaival élve — "vállalkozni remény nélkül és kitartani siker nélkül".

12 A HÉT