A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-02-07 / 6. szám
SZABADIDŐ semmi baj. Most az én kezemben vagy, édes. Az ón drága hitvesem végre megkönyörült rajtam. Elsegített a liftig, mert alig álltam a lábamon. A térdeim össze-összekoccantak az átélt rémülettől, lépni sem bírtam. Mabel lent a hallban élénken magyarázgatott a vendégeknek. — Nem történt semmi. Megárthatott neki a whisky... Ó, Michelle, milyen szép a ruhája. Nem láttam már egy esztendeje... Ó, ne aggódjon Frankért, megyünk haza. Én vagyok az ön főnökének az őrangyala. — Mi történt? — kérdezte Michelle másnap. — Semmi, semmi. — Tudom, tudom, de miért nem történik már végre valami? Mindent elmeséltem. Michelle-nek elszürkült az arca. — Neked segítségre volna szükséged, Frank. — Mi... mire gondolsz? — Mabei még mindig festeget a hegyi lakban? — Igen. Miért? — Ne törődj semmivel, majd ón elintézeml Michelle már kilenc után elhagyta az épületet. Gondolataim elrévedeztek. Mabeinek van egy ócska kétüléses tragacsa. Michelle-nek egy áramvonalas, hatalmas sportkocsija. Megvan, megvanI Mabei, ütött az órai Egész nap elégedetten vigyorogtam. Még akkor is, amikor beléptem a nappaliba. Majd... majd... Michelle majd elintézi. — Mi újság, szívem, mi újság! — Semmi, édes... azokon a napokon, amikor festegetek nem történik semmi... Azaz, mondd csak, Frank, Michelle piros színű sportkocsit vezet? — Igen. — Szép... Mi volt az a "szép", akkor tudtam meg, amikor este meghallgattam a híreket. Michelle gépkocsija belezuhant az út menti szakadékba. A vezető azonnal szörnyethalt. — Velem is megtörténhetett volna, Frank — mondta Mabei szelíden —, de nekem szerencsém volt, édes. — Szerencséd? — Elfelejtetted, Frank? A bátyám valamikor kaszkadőrként dolgozott a filmszakmában. Csodára volt képes az autókkal. Nekem is megmutatott néhány trükköt. Ez mentett meg, édes. Sokáig hallgattunk. Nagy sokára szólaltam meg. — Gyere, beszélgessünk, drágám. Nos, elmondhatom önöknek, hogy azóta viszonylagos békességben élünk. Gyakran egy olasz vendéglőben vacsorázunk. Mabei azt mondja, hogy az a bizonyos "kritikus fázis" elmúlott. Elmúlott? Tegnap is összevesztünk. Én szokásomhoz híven úgy ordítoztam, mint egy sakál, mire ő azt súgta a fülembe halkan, hogy nem ártana egy csöppnyi arzént keverni abba a vajba, amit a pirítós kenyérre kenek. Elvégre neki is lehet kritikus fázisa. Gyorsan összebókültünk. Ma reggel azonban, mint mindig, leültem az asztalhoz, rámosolyogtam Mabelre, és a vajas pirítós kenyeret a kutyának dobtam. Bobby megette. Minden rendben. Egyelőre. Föld alatti város TITO volt villája alatt Valaha Elisabeth Taylor is ott lakott Egy valaha Tito jugoszláv elnöknek épített pazar márványvilláról cikkezik mostanában a belgrádi Politika. A fejedelmi építmény alatt, amely még a hatvanas években létesült az adriai Kupariban, valóságos föld alatti várost fedeztek fel. Hogy Titónak hány villája, kastélya és más udvartartása volt szerte Jugoszláviában, arról már egyszer beszámolt a sajtó, csak palotáinak számát negyvenkettőre becsülik. Elegendő volt a kommunista főtitkárnak egyetlen intése, vállrándítása, már körülfogták a talpnyalók. S ha kijelentette, hogy például Brioniban kissé nyirkosak az esték, akkor máris szaladt tucatnyi hízelgő, hogy az ország más tájain keressen számára megfelelő helyet, ahol építkezni lehet. Ott aztán nyomban megkezdték a munkát, s nemcsak Titónak épült fel rövidesen az új palota, hanem mellette az udvartartás naplopóinak is futotta egy-egy nagyobb kúriára a költségekből. A kupari villa különlegessége nemcsak az, hogy annak minden bútora, csillára, kárpitja kézimunka és egyedi darab, a felfedezésben inkább az a szenzáció, hogy egy egész városrész épült ki alatta állítólag márványfolyosókkal, éttermekkel, kávézókkal, fürdőmedencékkel, borpincékkel, teakonyhákkal, és ami még szükséges a luxushoz. Voja Aradszki tartalékos ezredes is megszólalt a Politika hasábjain a felfedezéssel kapcsolatban. Ó azt állítja, hogy a föld alatti folyosórendszer még a háború után épült azért, hogy oda szükség esetén a tengeralattjárók is befuthassanak. Később a rendszert leválasztották, a folyosókat átépítették, termeket alakítottak ki, s azokat lakályossá tették, a legértékesebb brácsi márvánnyal borították. Egy tengervizes medence is tartozik a villához, amelyet a tengerszint felett kellett kialakítani, de úgy, hogy a tengert közben mesterségesen elkerítették. Ez okozta a hadsereg építészeinek a legtöbb problémát, a tenger ereje ötször szétfeszítette a falakat. Itt lakott valaha Richard Burton és Elisabeth Taylor, amikor a Sutjeska című filmet forgatták: Zsablyákon. A filmben Burton alakította Titót. Mindennap helikopter vitte és hozta a színészt. A katonai építkezés egyik parancsnoka, Puharics ezredes a leleplező cikk megjelenése után helyreigazító nyilatkozatot küldött a Politikának, s abban azt állítja, hogy Tito nagyon keveset tartózkodott ebben a pazar villában, mert ott inkább az országba érkező magas rangú vendégeket szállásolták el. Szerinte a föld alatti alagútrendszert sem lehet városméretűnek nevezni. Nyilatkozatára a legilletékesebbtől érkezett válasz, attól az újságírótól, aki végigjárta az alag utakat, és saját szemével győződött meg, milyen hatalmas a föld alatt épített folyosórendszer. A villa előtt őrt álló egyik katona, aki többször is járt benne, azt állítja, hogy több mint ötezer métert tesz ki a folyosók hossza. A HÉT 31
