A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-24 / 4. szám
MAGYAROK AMERIKÁBAN Az idén lesz ötszáz esztendeje annak, hogy Cristobal Colón — vagy ahogy mi magyarok jobban ismerjük: Kolumbusz Kristóf — kikötött Amerikában, és bebizonyította a kishitűeknek és az akadékoskodóknak: érdemes nyugat felé nekivágni a hatalmas óceánnak, mert az utazás viszontagságainak jutalmaként kies szépségű szárazföldre lelhet az ember, Ő még Ázsiának vélte ezeket a tájakat, és ebben a jámbor tudatlanságban is halt meg, de a XVI. század első évtizedében már nyilvánvalóvá vált, hogy Kolumbusz egy új kontinenst fedezett föl. Tragikus fintora a sorsnak, hogy Amerika őslakói katasztrófák és sorscsapások sorozataként élték meg mindazt, amit Európában mint dicső tettet és nemes küldetést üdvözöltek. Amerika fokozatos meghódítása némely tengerjáró európai nemzetnek — a spanyoloknak, a portugáloknak, az angoloknak, a franciáknak — a hatalmat és az anyagi gyarapodás lehetőségét jelentette, s bár nem kétséges, hogy Európa sok mindent nyújtott Amerikának, de mindezért Amerika kétszeresen is megfizetett. Kevésbé szerencsés nemzetek fiai és lányai inkább kényszerűségből vállalták a hajózás veszedelmeit; a szegénység, a nyomor elől menekültek, esetleg a hatalom megtorlása elől, mint az elbukott magyar szabadságharcokat követően sokezren. Az elmúlt évszázadok során nagyon sok magyar megfordult Amerikában, és tekintélyes azoknak a száma is, akik hazájuknak választották ezt a hatalmas, az Aleutszigetektől egészen a Tűzföldig terjedő kontinenst. Becslések szerint ma több mint egymilliókétszázezer magyar él Észak- és Dél-Amerikában. Ez a földrész befogadta őket, kenyeret, munkát és menedéket adott nekik. A legtöbbjük ma már otthon érzi magát választott hazájában; oda köti őket a családjuk, a munkájuk. Mégsem hiszem, hogy ne gondolnának olykor az odahagyott szülőföldre (vagy őseik szülőföldjére), hogy végleg megszűntek volna magyaroknak lenni. Szerkesztőségünkben elhatároztuk: Amerika fölfedezésének 500. évfordulója alkalmából nyomon követjük azoknak az amerikai magyaroknak a sorsát, akik Amerikában (magyarként) szereztek dicsőséget vagy munkálkodtak a köz javára. A seregszemle persze egyáltalán nem törekszik a teljességre, s még csak azt sem ígérhetjük, hogy eddig nem ismert tényekre derítünk fényt. Célunk mindenekelőtt a tájékoztatás és a figyelem felkeltése. Nyilván sok olyan olvasónk van, akit érdekel az Amerikába szakadt magyarok sorsa, de eddig nemigen nyílt alkalma rá, hogy többet megtudjon róluk. Gondoltunk aztán az iskolai tanulókra is. A történelemórákon nem nagyon van lehetőség az efféle speciális témákkal foglalkozni; még jó, ha Kossuth Lajos amerikai utazásáról szó esik. Pedig hány kiváló magyar jutott el rajta kívül Amerikába! Hányán lettek világhírűvé éppen itt! Néhányukról ma már egyre többet hallhatunk, mint például Teller Edéről, akinek a nevét korábban csak megbélyegző jelzők kíséretében volt szabad kiejteni. De voltak az elmúlt évszázadoknak is kiemelkedő magyar szereplői az amerikai szárazföldön. Róluk sem szeretnénk megfeledkezni. Akadtak persze olyanok is, akikről a nagy összefoglaló történelemkönyvek nem írnak, de ennek ellenére tudunk róluk, és úgy véljük, megérdemlik, hogy számon tartsuk őket. Közéjük tartozik az a derék magyar ember is, akinek a sors kegye folytán megadatott, hogy Miksa mexikói császár testőre lehetett, s akinek az emlékiratait éppen ebben a számban kezdjük közölni. A Csallóközi-mátyusföldi Régió Csemadok területi választmányai elhatározták, hogy Amerika felfedezésének félóvezredik évfordulója alkalmából Magyarok Amerikában címmel vetélkedőt hirdetnek alap- és középiskolai diákok számára, s amennyiben érdeklődés mutatkozik — felnőtt kategóriában is. A többfordulós vetélkedőre a tervek szerint áprilisban kerül sor, a részletekről majd az elkövetkező hetekben bővebben is tájékoztatunk. Szerkesztőségünk úgy döntött, hogy felvállalja azoknak a dolgozatoknak és cikkeknek a közlését, amelyek segíthetik a versenyzőket a felkészülésben. Egyúttal felkérjük azokat a toliforgatókat, akik a nevezett témában járatosak, hogy minél hamarabb jelentkezzenek nálunk, amennyiben írni szeretnének valamelyik híres amerikai magyarról. Lacza Tihamér Ml DO mído^ játék-nagykereskedés KÍNÁLATUNK: • több mint ezerféle játék a világ minden tájáról • hongkongi áru • nagyobb megrendelésnél kedvezményt nyújtunk • azonnali vásárlási lehetőség a nagyraktárainkban • árukínálati listánkat kérésére postázzuk • egyéb gyerekholmik Üzleti helyiségeket bérbe veszünk. Közelebbi információkat a következő címeken kaphatnak. Iroda: 612 64 Brno, Šumavská 33 tel.: (05) 71 12/529 fax: (05) 746 335 Raktárak: Brno, Vranovská 94, (05) 670 944 Jičín, Délnická 15, (0433) 23 889 Zvolen, Bakóvá Jana, (0855) 20 512
