A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-17 / 3. szám

A nyugtalan Vág gyakran öntötte el a völgy katlanjait. E rosszat mindig igyekeztek a környék lakói saját szolgálatukba állítani — jóra fordí­tani. így épültek, jöttek létre a vad víz védelme alatt a vidék vízivárai — Budetin, Illává, Nagybiccse — is. Igen, a mai nagybiccsei várkas­tély helyén is gótikus vízivár állott egykor. Amikor 1563-ban a gazdag Thurzó család kezére jutott a bics­­csei vár, Thurzó Ferenc a milánói Giovanni Kilián mesterrel építtette át. 1571—74 között épült fel az eléggé romos vár alapjain a várkas­tély. A NAGYBICCSEI VÁRKASTÉLY ÉS ~ MENYEGZŐI PALOTA Thurzó Ferenc halála után fia, György lett a vár ura. Azon túl, hogy György úr tevékenyen részt vett a török elleni harcokban, szerette volna Nagybiccsét a Vágvölgy kul­turális központjává tenni. Különö­sen iskolaalapító igyekezete mél­tánylandó. Nagy, népes családja, hót lánya és egy fia volt. Talán ennek köszön­heti Biccse második látványossá­gát, a menyegzői palotát, melyet sgraffito-díszek ékítenek. Thurzó György 1616-ban halt meg, a birtokról azonban még halá­la után is "gondoskodott". Végren­deletében meghagyta, hogy az örö­kösök csak a vagyon nyereségéből részesedjenek, a birtok egészben maradjon. A toron 10 ökröt sütöttek, 43 borjút vágtak, áldozatul esett ezenkívül 144 birka, 341 lúd és 691 tyúk. Mindezen zsíros falatokat 38 hektoliter jófajta borral öblítették le a "gyászolók". Ennél a "vigalomnál" azonban sokkal nagyobbak voltak a lányok esküvői. Ezeket a már említett menyegzői palotában tartották meg. A palota 1601-ben készült el, s feljegyezték, hogy az egyik lako­dalom 1 évig tartott. Szenczi Molnár Albert 1612-ben ajánlólevelet kap a pfalzi választó­­fejedelemtől (ill. a kiskorúsága miatt helyette kormányzó gyámjától) Ma­gyarország nádorához, a Liptó vár­megyében Biccsón lakó Thurzó Györgyhöz. Szeptember végén 21- ón érkezik Biccsére. A napló más­napi bejegyzése — Láttam egy komédiát — valószínűleg azt bizo­nyítja, hogy a lakodalmak különféle vígságokkal, ez esetben színészek fellépésével is jártak. Szenczi Mol­nár ugyanis rósztvett Thurzó Bor­bála és Erdődy Kristóf lakodalmán, ahol átnyújtotta a választófejede­lem gyámjának ajánlólevelét és 25-én elhagyta Biccsót. Ám nemcsak vígságok helye volt a biccsei várkastély. Itt ítélte örökös várfogságra a nádori törvényszék a csejtei úrnőt, Báthori Erzsébetet. Ebben ä várban szolgált katona­ként és innét szökött meg az 1688- ban született Jánošík, és lett be­tyárrá. A biccsei várkastély, Szlovákia egyik legszebb reneszánsz műem­léke ma levéltár. Bár a két háború jelentősen károsította, sikerült re­noválni. Még a híres falfestményei (Kilián mester alkotásai) is láthatók az árkádok alatt. (g őrtől)

Next

/
Oldalképek
Tartalom