A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-09-27 / 39. szám
Kő hövön... A FÜLEKI VÁR Fülek vára meredek sziklahegyen épült. Az egyik legenda szerint egy juhász építtette (akárcsak Krasznahorkát), akinek komondora nagy mennyiségű kincset kapart ki a földből, és a szegény juhász így meggazdagodva a közelben épülő várát kutyájáról (Füles) Füleknek nevezte el. Az okiratok 1246-ban említik először. Fulcus (Fülküs) rablólovag volt a vár ura, aki a tatárjárás viharos évei utáni időszakot arra használta fel, hogy maga is kirabolja szomszédait és a környék falvait. Pray György híres történetírónk említi, hogy a székesfehérvári országgyűlés (1246-ban) hamis pénzverésért arra ítélte, hogy ruhátlanul s fegyvertelenül egy felfegyverzett harcossal vívjon meg, de Fulcus a szigorú ítélet elől megszökött, és így mint felségsértőt fej- és jószágvesztés várta. IV. Béla Füleket fiának, Istvánnak adta, és ezután adományozás útján Csák Máté, a Perényiek, Ráskayiak, majd a Ráskay családba benősült pelsőci Bebek birtokába jutott, aki az alsó várat rendbehozta, és egy erős falú ágyútornyot építtetett hozzá. A vár kapuján latin nyelvű írás hirdette Bebek Ferenc nagyarányú építkezéseit. Fülek fontos végvár volt a törökök elleni harcban, de a török (állítólag csellel) mégis bevette, és a füleki bég negyven évig innen irányította a járást (szandzsák) gazdasági és politikai életét. Fülekről számtalanszor mentek a török martalócok rablókalandra, felgyújtották, fosztogatták a környék falvait. Bocskai fejedelem 1605-ben foglalta el a császáriaktól, akik erélyesen védték a várat, de a vízhiány miatt az a fejedelem hatalmába jutott. De nem sokáig, mert a bécsi békekötéskor visszaadta a királynak. 1615-ben hatalmas tűzvész pusztított a várban, és az alatta lévő külváros nagy részét megsemmisítette. Három év múlva rendbe hozták a várat, mógjobban megerősítették, és a várost is fallal vették körül. A XVII. század folyamán Bosnyák Tamás, Rhédey Ferenc és Wesselényi Ferenc voltak a vár kapitányai; Wesselényi Széchy Mária, a "Murányi Vénus" szerelme által megszerezte a királynak Murány várát is. 1682-ben Thököly Imre a törökök segítségével elfoglalta Füleket, és itt kiáltották ki Magyarország királyává. Koháry István hiába védte hősiesen a várat, katonái átálltak Thököly oldalára, ő maga pedig fogságban sínylődött, először Ungváron, onnan Sárospatakra, majd a munkácsi vár sötét börtönébe vitték, ahol csak vízen és kenyéren tengette életét. Itt írta hosszú barokkos szemléletű verseit fogságáról és szenvedéseiről. A törökök az átadott várat földúlták, három napig égett. A lőportorony a levegőbe repült és az egész vár romhalmazzá vált. Benne égett el a vármegye értékes levéltára is. Fülek várának kulcsait állítólag sokáig a Ferenc-rendiek zárdájában őrizték, egy nagy erős lakat a múzeumban ma is látható. Koháry István kiszabadulás után Füleken egy szép templomot és zárdát építtetett a ferences szerzetesek számára. Ma a füleki várban hosszú évek óta ásatási munkálatok folynak, falainak nagy részét restaurálják, és a látogatók könnyen megközelíthetik vonaton vagy autóbuszon. Egykor szép park vette körül. A magas dombról gyönyörű kilátás nyílik a történelmi levegőt árasztó kis városra és környékére. (ozsvald)
