A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)

1991-08-02 / 31. szám

Kő hövön...

KIRÁLYHELMEC

Helységünk névadásában nagy szerepet játszott II. Endre király családi ügye. A király ugyanis 1213 őszén serege élén Halicsba indul, hogy a veszélybe került "Galícia és Ladomória" címét megvédje. Pihenőt tart Leleszen, a premontrei rend székházéban. Itt értesül róla, hogy feleségét, Gertrúdot a hazai főnemesek meggyilkolták. Rendelkezése szerint neje szívét Leleszen, a rend kriptájában temetik el. Ezen az okmányon szerepel először helységünk neve Hermely, Hermelyz alakban. A "Király" előnevet 1651 körül — mint királyi piac — veszi fel. A település földesura kétszáz évvel később a Pálóczi család. Ók építenek — Zsigmond király engedélye alapján — a mai várdombon várat. 1526-ban Pálóczi Antal Mohácsnál

elesik, és az új király, Zápolya János a várat helmed, góresi és ricsei várbirtokával együtt hívének, Perényi Péternek adományozza. Ő a várat olasz mesterekkel átépítteti, alagútrendszerrel látja el. A vár fénykora azonban rövid ideig tart. Perényit kétkulcsos politikája miatt Ferdinánd elfogatja és Bécsújhelyen börtönzi be. A várkapitányok ettől fogva korlátlanul basáskodhatnak. Rabolják az erre járó, lengyel-balkán útvonalon haladó kereskedőket. Perényi Péter halála után az országgyűlés határozata alapján Zemplén megye Helmec várát, mint rablófószket leromboltatja. Azóta pusztul, a nép Csonkavárként emlegeti.

Elkerülte viszont a rombolást és a pusztulást a várkastély. Ezt 1610-ben

II. Mátyás magyar király Nyáry Istvánnak, Nyáry Pál fiának adományozza 12 jobbágycsaláddal együtt. 1618-ban itt tartja fényes esküvőjét Nyári Krisztina Thurzó Imre nádoregyetlen fiával. A meghívottak között van II. Ferdinánd, Miksa főherceg és Zsigmond lengyel király is.

Itt fejezte be életét I. Rákóczi György özvegye, Lorántffy Zsuzsánna. Ittlétüket a két főnemesi családnak a bejárat felett elhelyezett és a közelmúltban restaurált címere bizonyítja. 1697-ben II. Rákóczi Ferenc a kastélyt birtokaival együtt 18 000 forintért és 100 aranyért eladja Schollinger leleszi prépostnak. 1888-ban a magyar állam vásárolta meg.

PÉTER IMRE — HAJDÓK GÉZA Fotó: Hogya Zoltán