A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)

1991-07-19 / 29. szám

GAZDASÁGI TANÁCSOK Vállalkozás jeligéjű olvasónk arra kér választ, végezhet-e egyenrangú partnerként vállalkozói tevékenysé­get házaspár ugyanazon a cégen (vállalkozói egységen) belül. A polgárok magánvállalkozását szabályozó törvény értelmében há­zastársak közt nem jöhet létre munka­jogi viszony. Házastársak vállalkoz­hatnak közösen mint társvállalkozók, mégpedig úgy, hogy tevékenységüket bejegyeztetik. Ez esetben a házastár­sak mindegyikének külön-külön adják ki a bejegyzésről szóló végzést. De létrehozhatnak kereskedelmi társasá­got, vagy más társaságot is — a novellizált gazdasági törvénykönyv ér­telmében —, esetleg vállalkozhat csak az egyik házastárs, aki be lesz jegyezve, s a másik ez esetben csendestársként vehet részt a tevé­kenységében. Cs. O. azt szeretné tudni, mit is jelent a leasing (magyarul: lízing). A lízing a nemzetközi együttműkö­dés nagyon előnyös módja, valami­lyen tartós fogyasztási cikk vagy ter­melőeszköz bérbevételét jelenti bérle­ti szerződés alapján. A bérbeadó — aki lehet agyártó, kereskedelmi vállal­kozó vagy lízingre szakosodott gazda­sági társulás — szerződésben kötele­zi magát arra, hogy átmeneti időre bérbe adja a bérlőnek a bérleti szerző­dés tárgyát, esetleg bizonyos szolgál­tatásokat is nyújt hozzá az egyez­ményben rögzített díj fejében. A lízing­nek két alapvető formáját különböztet­jük meg. A termelési egység bérbea­dását (plant leasing), amikor egész gyáregységeket lízingelnek, illetve a berendezésegységek lízingjét (equip­ment leasing), amikor egyes gépeket, gépi berendezéseket adnak bérbe (pl. építőipari gépek, számítástechnikai berendezések stb.). Napjainkban a lízing egyre gyako­ribb a nemzetközi kereskedelemben, mert lehetővé teszi, hogy bérlő a saját tőkéjét a legjövedelmezőbb vállalko­zási szférákban fektesse be. A bérlő ezenkívül így kipróbálhatja egy adott termék tulajdonságait, tapasztalatok birtokában dönthet annak megvásár­lása mellett, vagy kellő tőke hiánya esetén hitel igénybevétele nélkül is vállalkozhat. A lízing hátránya a finan­szírozási formája. A bérleti idő letelte után a bérlőnek ki kell fizetnie az egész tranzakció költségét, ugyanak­kor nem válik a bérleti tárgy tulajdono­sává. A csehszlovák gazdasági szerveze-TANÁCSAQÓ tek esetében az aktív lízing gyorsabb forgalomnövekedést eredményezhet, így az értékesítés jelentős eszköze lehet. Ennek feltétele azonban a kivá­ló szervizelés, a pótalkatrészek azon­nali szállítása, a rugalmas hibaelhárí­tás. A lízing az egyik módja, hogy magas technikai színvonalú, tökéletes szerv ízhálózatú gépeket és gépi be­rendezéseket szerezzünk. A passzív lízingoperációk azonban mind nagyon költségesek (a kölcsönzés, a javítás stb.), ezért alaposan meg kell fontolni a várható kiadások és a várható bevételek arányát. B.l. kérdezi Kassáról: Van-e jo­gom jövedelemadó-kedvezményre azon a címen, hogy megváltozott munkaképességű magánvállalkozó vagyok? A Tt. 389/1990. számú, a lakosság jövedelemadójáról szóló törvény 14. paragrafusa szerint a rokkantnyugdí­jat (vagy más nyugdíjat, de rokkantsá­gi alapon) kapó adóköteles szemé­lyek, akik kereseti tevékenységet foly­tatnak (mások segítsége nélkül, vagy legfeljebb egy alkalmazottal), az adó­hivataltól 50 százalékos adócsökken­tést kaphatnak, azonban ez az adó­csökkentés nem haladhatja meg az évi 10 000 koronát. Dr. Ú. L. JOGI TANÁCSOK B. B. nevű olvasónk 1985 júniusá­ban építkezési engedélyt kapott családi ház építésére, lakhatási (használatbavételi — kollaudációs) határozatuk még nincs. Férje 1986. április 16-án a munkaadójánál 35 000 korona stabilizációs hozzá­járulást kapott és kötelezte magát, hogy 10 évig a cégnél marad dol­gozni. Más hozzájárulást nem ka­pott. Most a sajtóban megjelent hírek alapján az 1991. évi 73. számú kiegészítő rendelet értelmében kér­te a járási hivataltól a 40 000 koronás további hozzájárulást, a­­melyet azok kaphatnak, akik az 1964. november 20. és 1985. de­cember 31. között kiadott építkezé­si engedély alapján kezdtek családi házat építeni. Kérelmét elutasítot­ták azzal, hogy erre nincs igényük, mert már kaptak hozzájárulást. Azt kérdezi, hogy helyesen jártak-e el? Az eredeti, 1985. évi 136/85. számú rendeletet, amely az egyéni lakás- és házépítők pénzügyi támogatásáról szól és amely az előző 1982. évi 1. sz. pénzügyminisztériumi rendelet helyé­be lépett, először az 1989. évi 74. számú, majd legutóbb az 1991. évi 73. számú egészítette ki, illetve lényege­sen módosította. E legújabb hirdetmény 62. pontjá­ban az eredeti 34. § kiegészítő rendel­kezései értelmében a 40 000 koronás állami hozzájárulásra csak akkor van igény, ha a rendelet egyéb feltételei is teljesítve vannak, vagyis az építkező az előző rendelkezések alapján még nem kapott semmiféle hozzájárulást. — Ilyen értelmű hivatalos magyaráza­tot és utasítást adott ki a Szlovák Pénzügyminisztérium is az alárendelt járási hivataloknak. így olvasónk ké­relmének ennek értelmében nem te­hettek eleget. "Kulák" jeligével olvasónk azt kér­dezi, hogy visszakaphatja-e a földjét, amit tőle az 1950-es években "kulák­­perben" a beadási kötelezettség el­mulasztása miatt büntető Ítélettel elko­boztak. Ha olvasónkat a bírósági rehabilitá­cióról szóló 1990. évi 119. számú törvény alapján a bíróság rehabilitálja és ennek során megsemmisíti az eredeti büntető Ítéletnek a vagyonel­kobzásra vonatkozó részét is, akkor a Szövetségi Gyűlés által 1991. május 21-én elfogadott földtörvény 6. §-ának 1. bekezdése a) pontja alapján kérheti az elkobzott mezőgazdasági földjének visszaadását, mégpedig az államtól, illetve attól a jogi személytől (szövet­kezettől, állami gazdaságtól stb.), amely az ingatlanát ma birtokolja. Az ingatlan visszaadására irányuló igényét a kötelezett személynél legké­sőbb 1992. december 31-ig kell érvé­nyesítenie, mert különben az igénye megszűnik. "Emigráns" jeligével olvasónk azt kérdezi, hogy visszakaphatja-e a föld­jét, amit 1971-ben elhagyott, amikor illegálisan külföldre távozott. Külföl­dön nem szerzett idegen állampolgár­ságot, és nem is kérte a csehszlovák állam kötelékéből való elbocsátását. A földtörvény 4. §-ának 1. bekezdé­se értelmében a föld visszakövetelé­sére jogosult az a személy, aki a Cseh és a Szlovák Köztársaság állampolgá­ra és ezek területén állandó lakhelye van, mégpedig a törvény 6. §-ának 1. bekezdése g) pontja alapján. Ha olvasónk hazatér és belföldön letelepedik, illetve itt állandó lakhelyre tesz szert, 1992. december 31-ig igényelheti a földje visszaadását. 1991. június 24. Dr. B. G. A HÉT 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom