A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)

1991-12-20 / 51. szám

ZSIBVÁSÁR Kőszikla történelemkönyvek A Jüttland-félszigeten épült XII. szá­zadi templom feltárása során nap­fényre került történelmi emlékek érté­kes segítséget nyújtanak a dán nem­zeti múlt jobb megértéséhez. A norvég nyelvű, kőbe vésett feliratok arról ad­nak hírt, hogy az emlékoszlopot az egységes dán állam első királyának, Öreg Gormnak és hitvesének, Thyré­­nekfia, Kék Fogú Harald emelte szülei emlékére, akiknek a templom alatti sírkamrákból földi maradványaik is előkerültek. Miként díszítsünk? Karácsonyfa vagy feldíszített fenyőág nélkül talán nem is lenne karácsony a karácsony. Dísz is kapható bőven, de divat a házilag készített dísz is. Egyre nagyobb szerepet kap az egyéni ötlet, az egyéniség. Mind több mama süt otthon fára való habcsókot, mézeska­lácsot. A papa kis betlehemet farag, vagy papírból angyalokat, csillagokat szab. Persze a gyerekek sem marad­nak restek, pattogatott kukoricát fűz­nek cérnára karácsonyfafüzérnek, alufóliából hajtogatnak kis hajót fé­nyes dísznek; azt tartják, akkor a legszebb a karácsonyfa, ha olyan szí­nes, mint az öröm. Tud-e a magzat számolni? Ki hitte volna, hogy a magzat anyja méhében már tud számolni? Ez a szenzációs megfigyelés dr. René van den Carr Los Angeles-i nőgyógyásztól származik. Az ő ötlete volt, hogy a várandós anyák tetszés szerinti szá­mot kopogjanak le a hasukon. Amikor ezt néhányszor megismételték, mag­zatuk lábával ugyanennyiszer dob­bantott vissza. A magzat intelligenciá­ja fejleszthető úgy, hogy az anya minél gyakrabban és huzamosabban beszél magában hordott gyermekéhez. A nő­gyógyász azt állítja, hogy nemcsak kiegyensúlyozottat) és boldogabb, ha­nem jobb közérzetű gyerekek jönnek a világra, ha az anya foglalkozik mag­zatával, és sok zenét hallgat. Ha a magzat az ötödik hónaptól időnként nyugtalankodik, az anya lágy hangon csitítgassa. A magzatot megnyugtatja a zene (főleg a klasszikus), és fejlődé­sét is elősegíti. Az amerikai Vanderbilt Egyetem professzora, dr. W. V. Raffler-Enge szerint a hat hónapos magzat megis­meri anyja hangját. Ha a magzathoz rendszeresen beszélnek, fejlődik ké­sőbbi beszédkészsége és fejleszthető beszéd iránti érzéke. Dr. Franz Veldman holland tudós azt ajánlja a leendő anyáknak, hogy a hasfalon keresztül játszanak gyere­kükkel. Kezükkel karolják körül lágyan a magzatot, és gyengéd nyomó moz­dulatokkal hívják kapcsolatfelvételre. Ha még egy kis dalt is énekelnek, a gyermek érezhetően válaszol. Sza­bályszerűen az anya kezei felé mo­zog, mintha oda akarna befészkelőd­­ni. A leendő apáknak is ajánlott részt venni ebben a játékban, és naponta azonos időben kellene megismételni. Nemcsak a gyermek fejlődése segít­hető elő ezzel, hanem a szülés is könnyebb, és valószínűbb, hogy komplikációmentes lesz. Alvást tettető nagymacskák Mircea Pfleiderer innsbrucki zoológus, aki három éven át vizsgálta az állat­kertben őrzött hiúzok, oroszlánok, tig­risek és farkasok magatartását, arra a következtetésre jutott, hogy a ragado­zó állatok, s különösen a macskafélék, csak mímelik az alvást. Sok ragadozó a szabad természet­ben "szembe nézéssel" méri fel az erőviszonyokat, s amelyik állat ebben az erőpróbában alulmarad, az vissza­vonul, elbújik, hogy elkerülje az össze­ütközést. Fogságban, ketrecben ez lehetetlen. Ott a kutatónő szerint a bámészkodók tekintetének kitett álla­tok úgy védekeznek, hogy alvást szín­lelnek. Erre vall az, hogy miközben a szemük csukva van, a fülüket hegye­zik, s még ha fekszenek is, a fejüket feltartják. A kutatónő azt javasolja az állatkertek vezetőinek, hogy alakítsa­nak ki olyan helyet, ahová ezek az állatok visszavonulhatnak, redőnnyel különítsék el őket, vagy pedig úgy helyezzenek el megfelelő tükröket, hogy miközben a látogatók az állato­kat megszemlélhetik, mégsem kelte­nek bennük stresszt. Hogyan terítettek karácsonykor? Valaha külön szertartása volt a kará­csonyi asztal terítésének. Az asztalra ropogósra keményített, patyolatfehér abroszt tettek. Az abrosz közepére a betlehemi jászolra utaló kevéske szé­nát, szalmát, arra gabonamagvakat, hüvelyeseket, hagymát, diót, almát helyeztek, ez hivatott a jövő évi ter­mést biztosítani. Az egyik asztalsarok­ra Szent Józsefet jelképező parányi ácsszerszám került, mellé egy leve­lekkel körberakott cseréptálba néhány más, apróbb gazdasági eszköz meg gyertya, hogy a munka is jól menjen az új esztendőben. A gyertyával szemközti sarokra, a szalvétára kerek cipót raktak, ez jelképezte az áhított kerek szerencsét. A másik két asztal­sarkon pedig Luca-napkor hajtott bú­za zöldellt csuporban. Valóságos cso­da, hogy mindemellett még a vacsora is elfért az asztalon, és az minden házban bőségesebb volt a hétközna­pinál. Többnyire jutott belőle a házba bezörgető betlehemeseknek is. 26 A HÉT

Next

/
Oldalképek
Tartalom