A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-12-20 / 51. szám
TANÁCSADÓ JOGI TANÁCSOK "Négycsaládos anya" jeligével olvasónk három kérdést tesz fel: 1. A férjem éveken át több pénzhez jutott a tudtom nélkül. Van-e jogom követelni ebből a pénzből? 2. Egy fontos ügyben panaszt tettem a tanácsnál, amiről három példányban írást állítottak ki. Kértem belőle egy példányt, de az elnök elutasította kérelmemet. Mit tehetek? 3. Mennyi bírósági illetéket kell fizetni válóper esetén? 1. A házastársak között a vagyon elszámolására csak a házasság jogerős megszűnése (bírósági válás) esetén kerül sor, amikor a közösen szerzett vagyon megosztását vagy közös megegyezéssel, vagy a bírósági perben hozott ítélettel ejtik meg. A házasság tartama alatt — minthogy minden szerzett vagyon közös (így a kereset is) — nincs a házastársak között elszámolási kötelezettség, ha a férje be nem vallott "pénzhez" vagy "keresethez" jutott, és ezt — az ön tudta nélkül el is költötte, ez ellen nem tehet már semmit. Ha azonban ezt a pénzt befektette (valami tartós berendezési tárgyat vagy értéket vett, illetve betétkönyvbe helyezte el a pénzt), akkor ez már a közös tulajdonukat képezi, amellyel már csak közösen rendelkezhetnek, és ami a házasság felbontása esetén a vagyonmegosztás tárgyát képezi majd. 2. A panasza megírása előtt kellett volna kérnie, hogy egy példányt magának is készítsenek. Most is kérheti, hogy leírhassa, vagy a költségére egy másolatot készítsenek. 3. A válóperi indítvány bírósági illetéke 400 Kčs értékű okmánybélyeg. Dr. B. G. A vagyonjegyes privatizációról Egy példanélküli, nemzetközi viszonylatban is a figyelem középpontjában álló vagyonszerzési alkalom résztvevői vagy szemlélői lehetünk. Attól függően, hogy rászánjuk-e magunkat az ún. vagyonjegyes könyvecske megvételére, az ezzel járó további teendők elvégzésére, vagy pedig egy kézlegyintéssel elintézzük ezt is. A vagyonjegyes privatizációról Szomolay Ferencet, az EPM gazdaságpolitikai tanácsadóját kérdeztük. Mi a lényege a vagyonjegyes (kuponos) privatizációnak? — A privatizáció az állami vagyon egyéni tulajdonosokra való áttranszformálása. Ennek egyik legkézenfekvőbb és talán legérthetőbb módja az árverés vagy az egyszerű eladás. Mivel ilyen módon legalábbis évtizedekig tartana az áliami tulajdon nevesítése, olyan központi döntés született nálunk, hogy e vagyon jelentős részét át kell ruházni az állampolgárokra. A jelenlegi állami vagyon jelentős hányada, amely különben is az itt élő embérek tevékenysége folytán jött létre, részvények formájában kerül állampolgáraink tulajdonába — ez a jogszabályok által irányított vagyonjegyes privatizáció. Miért van erre szükség? — A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy működő piacgazdaság csak ott létezik, ahol a termelőeszközöknek valódi tulajdonosai vannak. Olyan tulajdonosai, akiknek elsődleges édekük, hogy a gyárak, üzemek nyereségesen működjenek. Egy deformált gazdasági rendszer gyors talpraállítása a cél, ennek egyik kulcsfontosságú része a vagyonjegyes privatizáció. Az állam tehát visszaadja jogos tulajdonosainak vagyonát. Mennyire igazságos ez a visszaruházás? — Nem tudom megítélni, hogy mennyire igazságos, viszont úgy érzem ez a lehető legdemokratikusabb és legcélravezetőbb módszer. Demokratikus, mert mindenkinek egyforma esélyt és lehetőséget ad, célravezető, mert a jelenlegi állami vállalatok jogutódjainak egy új értékrendjét fogja kialakítani. Mit nyerhet és mit veszíthet a vagyonjegyes privatizációban részt vevő állampolgár? — A különféle számítások és szakmai becslések azt mutatják, hogy az egy polgár, vagyonjegy által megszerezhető részvényeinek értéke átlagosan 40—50 000 Kčs lesz. Ezek évente kifizetésre kerülő nyereségrészesedése 1 000—5 000 korona. Veszíteni az fog, aki ebben nem vesz részt. Mik a teendői a résztvevőknek? — December végéig meg kell vásárolni a vagyonjegyes könyvecskét, amit a lakóhelyünkhöz legközelebbi, erre a célra létrehozott hivatalban be kell jegyeztetni. A könyvecske ára 35 Kčs, a minden ezzel kapcsolatos tudnivalót tartalmazó füzet 15 Kčs-ba (50 000 példányban magyarul is kinyomtattak) és az okmánybélyegszerű "kuponjegy" 1 000 Kčs-ba kerül. Ez minden postán megvásárolható — ugyanitt megtudhatjuk a bejegyzési (regisztrációs) hivatalok pontos címét. Ezután tájékozódnunk kell a beruházási lehetőségekről — több mint kétezer vállalat és legalább száz beruházási privatizációs alap között lehet választani, részvényt igényelni. Döntésüket a jövő év első hónapjaiban szükséges meghozni, az ehhez kapcsolódó tudnivalók menet közben elsajátíthatók. Mi a jelentősége a részvételnek a nemzeti kisebbségek szempontjából? — Ha a nemzeti kisebbségek tagjai nem vesznek részt a vagyonjegyes privatizációban olyan arányban, amilyenben államplgárai ennek az országnak, az elkövetkező időszaban inkább csak alkalmazottai, mint tulajdonosai lehetnek a jövő munkalehetőségeit biztosító cégeknek. Amilyen arányban részvényeik lesznek, olyan mértékben lesz beleszólási és irányítási joguk a gazdaság gerincét alkotó részvénytársaságokba. Mint az átlagembernél jobban informált szakember már biztosan tudja, hogy saját vagyonjegyei segítségével hol fog részvényt igényelni. Elárulná nekünk is? — Egy olyan, magyar nemzetiségű magánszemélyek által létrehozott beruházási privatizációs alapnál fogok részvényeket igényelni, amelynek jómagam is alapító tagja vagyok. Mivel ez nem a r'eklám helye, nem tartom helyesnek ennek az alapnak a nevét és nyilvántartási számát közölni. A megfelelő helyen és módon ez is eljut az olvasóhoz. Természetesen mindenkit, aki hozzám fordul tanácsért, erre biztatom, miközben hangsúlyozom, hogy ez csak egy a sok lehetőség közül. Egyfajta egészséges önbizalom viszont azt mondatja velem, hogy ez az alap egyike a legbiztatóbbaknak, és nem fog csalódni senki, aki ide helyezi vagyonjegyét.- szer -A HÉT 23
