A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)

1991-07-19 / 29. szám

KÉPRIPORT hangzott magyar ima. Szégyellni kezdte a nyelvét, szégyellni kezdte nemzetét. E természetellenes állapot kialakulásához az is hozzájárult, hogy a burgenlandi magyarságnak 1938 óta nem volt az eleminél magasabb fokú iskolája, hogy nincsenek magyar nyelvű helységnévtáblák, hogy a bur­genlandi rádió magyar nyelvű adása is pont akkor hallható, mikor az osztrák TV-n a híradó megy. A nyelv, a közvetítő ér a lakások falai közé szorult, s a magyar kultúrát a magyar otthonokból egyre inkább kiszorítja a német nyelv és az osztrák kultúra. Az a nyelv és az a kultúra, amely a gyakorlatban sokkal jobban haszno­sítható és eladhatóbb. Mert azzal már a burgenlandi lurkó is tisztában van, hogy ha átugrik Magyarországra, ak­kor érdemesebb neki németül beszél­nie — gyorsabban és előzékenyebben szolgálják ki. S ha mindehhez még tapasztalja a magyarok kulturálatlan­­ságát, akkor ne csodálkozzunk, ha hazájában szégyellj bevallani nemze­tiségét. Most, hogy a kapcsolatok útjába nem áll többé vasfüggöny, talán újra van remény arra, hogy a burgenlandi magyarok visszataláljanak nemzetük­höz, hogy erősödjön bennük a ma­gyarsághoz való tartozás tudata, hogy érezzék, szükség van rájuk, s érde­mes magyarnak maradniuk. Mert ugye érdemes... S. Forgon Szilvia Fotók: Prikler László A HÉT 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom