A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)

1991-07-19 / 29. szám

HÍRMONDÓ Kellemes vasárnap délután Az is, aki a népművészet tiszta forrásából akart meríteni, az is, aki a nótákat és a cigányzenét kedveli és az is, aki megállt a "Sörgödör"-nól, kedvére szórakozhatott Bősön a Területi kulturális ünnepélyen, amelyet ez idén a Csemadok Dunaszerda­­helyi, Galántai, Pozsony Városi és Járási Választmányai, valamint a Jednota Duna­­szerdahelyi Fogysztási Szövetkezet és a Dunaszerdahelyi Területi Kulturális Köz­pont együtt rendezett meg. A közös rende­zésnek nem csak költségkímélő hatása Lehet, hogy jövőre már az ismerőseiket is magukkal hozzák... A különböző árusok bezzeg pontosan tudják, hol, mikor, milyen ünnepség vagy más olyan összejövetel van, ahol portéká­juk vevőre lelhet. Pulóver és blúz, akár csak a győri piacon, kötőfonal Bécsből, műanyag kisautó és csillogó hajfogó mü­tyürök idézték a "búcsús" hangulatot. "Kotlík guláš" Totyogott a nagyüstben és a magas kutúra termékei közül a könyv is kelendő áru volt. Sidó János élőben cifráz­ta a fapálcát, a Csépi házaspár — Zsuzsa és Mihály — tükrös szívet, mézeskalács lovacskát és bájos bábokat árult, mellettük kemónytósztából készített madárkát vásá­rolhatott, aki erre a különlegességre vá­gyott és persze a népművészeti sátrak sorából a Szabó-szuvenír sem hiányzott. A Jednotások érkezéskor mindenkivel választattak egy sorsjegyet — így lelt egymásra a szövetkezeti eszme és az üzleti szellem. A műsor szünetében kisor­solt nyertesek részvényesekké váltak, de A Kistiglinc nem Istiglinc, a stiglinc madárhoz meg már végképp semmi köze... bár lehet, hogy az is csallóközi lakos van, bár elismerem ez ma (sajnos) a legfontosabb szempont, hanem egyben fellépési lehetőség is három járás népmű­vészeti csoportjainak és szólistáinak. Az sem titok, hogy a közönséget is nagyobb területről várták, remélve, hogy így többen eljönnek, s nagyobb lesz a beléptidíjakból származó jövedelem. Jöttek is, most in­kább csak valamelyik csoportot kísérve, s mondták: — Nem is tudtuk, hogy itt évente ilyen ünnepség van. A "Szívesek" nem Csépi Zsuzsáék tükrös szívé­ben szépíthetnek Ez a legszebb tánc és a legjobb zenekar, akkor is, ha csak a vezetője látszik Hál' Istennek ezt is megértük! Itt gyermek­könyv, ott Biblia, s vevők mindenütt csak ha tagjai is a fogyasztási szövetke­zetnek. Én is nyertem egy ezer koronás részvényt, de be kell lépnem a tagság soraiba. Az alapdíj meg ötszáz korona, amely egyben részvénynek is számít. A megtermelt gazdasági nyereségből majd részesedem. Hm... Most már biztos, hogy ezentúl nem a Zdroj-üzletben vásárolok! A színpadon háromórás műsor zajlott. Időrendi sorrendben így követték egymást a fellépők: Fakó zenekar, Galánta; gellei népdalkor; Kistiglinc gyermektánccsoport, Dunaszerdahely; vágkirályfai népdalkor és a remek dterások; nagyabonyi népdal­kor; dunaszerdahelyi Vígh testvérek — citeraduóval; Ifjú Szívek Dal- és Tánc­­együttes és a Ghýmes zenekar; Vásárúti Vontszemű János és cigányzenekara, akik a nótaónekeseket is kísérték. Ahogy nyugodott le a nap és borította árnyék a nézőteret — gyalult deszka két gázbeton­kockára helyezve — úgy telt meg az immár árnyas park nézőkkel és szaporo­dott a vastaps. Volt, aki az utolsó dallam elszálltával hazament, így ón is. De a bejáraton ezzel nem egyirányosult a forgalom. Gyanítom, sokaknak még hosszan eltartott ez a kelle­mes vasárnap délután. F. M. Prikler László felvételei 8 A HÉT

Next

/
Oldalképek
Tartalom