A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-11-22 / 47. szám
OTT JÁRTUNK Hagyjanak minket dolgozni és élni A csehszlovák mezőgazdaság helyzete a rendszerváltás óta eltelt két esztendőben sokat romlott, s ma már válságosnak mondható. Talán meglepően hangzik, de ennek nem a rossz időjárás vagy netán az állatállományt megtizedelő járvány az oka, hanem az ágazat kedvezőtlen politikai megítélése. Sokan vélekednek úgy, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek a kommunista diktatúra elfuserált szüleményei, ezért fel kell őket számolni, s a tulajdonviszonyok rendezésével egyidejűleg meg kell kezdeni egy hatékony farmergazdálkodás kialakítását Mások húzóágazatnak — magyarán: fejőstehénnek — tartják a mezőgazdaságot, ahol jelentős pénztartalékok halmozódtak föl; ezeket az adók növelésével, a felvásárlási árak visszatartásával és a központi támogatások csökkentésével vagy megvonásával fel lehet szabadítani és más területekre el lehet vezetni. Jóllehet, az élelmiszerárak megduplázódtak, a mezőgazdasági üzemek bevételei alig emelkedtek, sőt, az értékesítés lehetőségei mind a belföldi, mind pedig a külföldi piacokon egyre rosszabbodtak. A gondokat csak tetézi, hogy míg a csehszlovák mezőgazdasági termékek nyugati exportját különböző védővámok nehezítik vagy gátolják, addig hozzánk szinte akadály nélkül áramlik a külföldi áru. Nem csoda, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek nagy része ilyen körülmények között az anyagi csőd rémével viaskodik, s még a nyereséges üzemekben is aggodalommal figyelik, mit hoz a holnap. A túlélés stratégiája Móricz Zoltán, a somorjai Kék Duna Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke az idén töltötte be 45. életévét. A Bodrogközből, Kisgéresről került a Csallóközbe húsz évvel ezelőtt, s ma már olyan otthonosan mozog e tájon, mintha gyerekkora óta itt élne. Igaz, sík vidék ez is, akárcsak a szűkebb pátriája, de erre felé azért mások a talajviszonyok. Ha a Bodrog mentén szárazság van, akkor ott a kapa vasa megugrik a szikkadt agyagon, olyan kemény és tömött a föld. A csallóközi talaj lazább, homokosabb; állandóan öntözni kell, kivált mostanában, hogy a bősi erőmű építése miatt jelentősen csökkent a talajvíz szintje. Mérgelődik is az elnök, mivel ezzel is csak a kiadások növekedtek; drágább lett a villanyáram és a fűtőolaj, ráadásul a kutakat is mélyíteni kellett, mert a víz kiszaladt belőlük. Sürgősen lépni kellene már a vízierőmű ügyében — mondja —, akár így, akár úgy, mert ez a mostani bizonytalanság a lehető legrosz- FRISS TEJET VEGYENEKI szabb. Később kiderül, hogy a bizonytalanság gyakran használt szava Móricz Zoltánnak. Ez a szó, vagy a szinonimája minden harmadik-negyedik mondatában elhangzik, pedig aki ismeri a szövetkezet eredményeit, úgy vélhetné, mi sem áll távolabb tőle, mint ez az érzés. Csakhogy a kérdést szélesebb összefüggésekben kell látni. A gazdasági szerkezetváltást úgy kell végrehajtani, hogy közben azért működjön is a termelés, s minden szinten lépni kell, mert a felülről jövő utasítások (és támogatások) ideje lejárt. Ebben az átmeneti időszakban mindenki magára van utalva, ha nem tud több lábbal is megkapaszkodni, akkor menthetetlenül elbukik. Mikor felvetem, hogy a szakosodás a jövő útja, az elnök nem tiltakozik ugyan, de elmagyarázza, hogy jelenleg a túlélés stratégiája határozza meg a lépések irányát. Amíg nem tisztázódik, mi lesz a mezőgazdasági szövetkezetekkel, amíg a kormány agrárellenes adópolitikát folytat, addig óvatosan kell bánni a beruházásokkal és a szakosodással is, mert nem tudhatjuk előre, milyen gazdasági elképzelések kerülnek ki győztesen a politikai csatározásokból. Móricz Zoltán szerint az agrárágazatot azért is érte annyi csapás az elmúlt két évben, mert nincs hatékony parlamenti képviselete. A mezőgazdasági párt a parlamenten kívül rekedt, a parlamanti képviselők között pedig csak elvétve akadnak agrár szakemberek, akiket könnyen leszavaznak a többiek. Ilyen körülmények között még nagyobb szükség volna az érdekvédelemre, de mindenütt csak a széthúzás tapasztalható. Szerencsére a Kék Duna nem esett szét darabjaira, pedig eredetileg vagy nyolc kis szövetkezet egyesítésével jött létre. Az elnök úgy látja, hogy a felaprózódás tragikus következményekkel járna, mivel a kis parcellákon, korszerű gépek nélkül csak drágán és fáradságos munkával lehetne megtermelni a megélhetéshez szükséges javakat. Az sem mellékes, mikor jut hozzá a szövetkezet a pénzéhez. Hiába nyereséges a termelés, ha a vásárló csak késve tud fizetni. Hogy a szüvetkezet pénzhez jusson, hitelt vesz fel, ezt viszont 22 százalékos kamattal kell visszafizetni, ami nemcsak a nyereséget viszi el, hanem még az adósságállo-MÓRICZ ZOLTÁN mányt is növeli. Ezeket a fölösleges veszteségeket elkerülendő nyitotta meg a szövetkezet Somorján a saját élelmiszerboltját, ahol azonnal pénzzé tudja tenni a megtermelt értékek egy részét. 52 húsipari készítmény árusítására kaptak engedélyt, ezeket a termékeket — szalámik, felvágottak, prágai sonka, házi kolbász, füstölt húsok stb. — saját húsfeldolgozó üzemükben állítják elő. A vevők lassan megszokják azt is, hogy naponta friss tőkehús kerül a boltba, ráadásul olcsóbban, mint másutt. Az üzletben jó ha száz liter zacskós tej fogy el; a vásárlók inkább a "csapolt tejet" keresik. Ezt előző este fejik, helyben pasztörizálják, és lehűtve szállítják az üzletbe. Teljes értékű, nem lefölözött tej ez, az ára csak húsz fillérrel több, mint a zacskós tejé. Domonkos Juditnak, az üzletvezető helyettesének az elmondása szerint itt nagyobb a választék más áruféleségekből is. Az elárusítókat jobban megfizetik, mint másutt, igaz,-a dobozokat és a ládákat is maguk cipelik. A szövetkezeté a Csülök Csali büfé is, de mozgó hentesboltjuk is járja a környező falvakat. A korábbi években az állattenyésztés veszteséges volt; most először várható az óv végén nyereség, nem is csekély. Egyébként 28 részlege van a szövetkezetnek, ennek mind nyereséggel kell gazdálkodnia, mert máskülönben felszámolják. Móricz Zoltán na2 A HÉT
