A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-11-15 / 46. szám
MINERVA Struccfarm Európában A struccmadarak 1 méter és 40 centiméter magasak, néha 120 kilót is nyomnak, és a mástél kilós tojásaikból tizenöt személy részére lehet tojásrántottát készíteni. A Struzzi Halia Társaság farmján jelenleg 150 darab található belőlük, de számuk egyre nő. A farmot Pietro Salvi, olasz vállalkozó alapította, aki azt állítja, hogy tulajdonképpen csak azt akarja megvalósítani, amit a múltban a paradicsommal és a burgonyával tettek — betelepítették Európába. Párizsban például a struccbundát 38 millió líráért adják el. Minden felnőtt állatból 1,7 négyzetméter bőrt lehet nyerni, ezenkívül fel lehet használni a tollát, a nyakáról a pelyhet, és természetesen a melle és a combja húsát. Egy strucc 70—80 kg húst "ad", amelyből sonkát, bifszteket, kolbászt, pástétomot, pecsenyét és fagyasztott élelmiszereket készítenek. Pietro Salvi eddig több mint 70 darab madarat adott el a ma még nagyon drága "portékából". Kedves Olvasónk! El tud -képzelni egy 3 méter széles, 100 km hosszú, élő kígyókból álló szőnyeget? Ráadásul mérges kígyókból állót? Bármilyen meglepő, a Föld klímájának melegebbre fordulása ilyen és ehhez hasonló rémisztő képződmények elterjedését is okozhatja. Az elsősorban a fosszilis tüzelőanyagokból felszabaduló és a légkörbe jutó szén-dioxid hatására a Föld átlaghőmérséklete emelkedik. Ennek egyik leggyakrabban emlegetett következménye a sarki jég megolvadása, azaz a tengerek térhódítása a szárazföld rovására. Ugyanakkor, várhatóan a tengervíz átlagos hőmérséklete is emelkedni fog. A Pelamis platunus, nyílt tengeri kígyó elterjedésének egyértelműen a tengervíz hőmérséklete szab Például a cirkuszok részére behozott struccpár ára 10 millió lira, Pietro Salvi már "csak" 2—4 millióért árulja. Kitűzött programja, hogy öt-hat éven át egész Olaszországra kiterjessze a struccok tenyésztését, azután, ha már az eladási áruk csökken, a húsukat lehet értékesíteni — persze olcsóbban mint manapság. Ugyanis jelenleg például a struccbifszteket egy közönséges halandó képtelen megfizetni. A strucchús tápértéke megfelel a mai követelményeknek koleszterinmentes, 2 százalék a zsírtartalma (a pulykának 3) és proteintartalma hasonló, mint a borjúhúsnak. Pietro Salvi kezében bottal járkál a struccok között. Óvatosnak kell lennie, mert néha agresszívek is tudnak lenni, és olyankor a csőrükkel az ember fejét is képesek betörni. A farm hátsó részében vannak a felnőtt struccok: 20 szürke nőstény és 10 fekete hím. Ezek Afrikából származnak A többi állatnak már "olasz állampolgársága" van, és csak néhány hetesek, hónaposak. határt. Ahol az augusztusi vizhómérséklet 18°C-nál magasabb, ott — az Atlanti-óceán kivételével — mindenhol megtalálható, míg ahol hidegebb, ott sehol. (Az Atlanti-óceánt feltehetőleg az Észak- és Dél-Amerikát összekötő keskeny földnyelv, a Panama védi a kígyóktól.) A zoológusok attól tartanak hogy a tengervíz hőmérsékletének emelkedésével az európai partvidéken is megjelenhetnek Nem alaptalan a félelem tőlük mivel méreganyaguk a kobrákénál is erősebb. Délkelet-Ázsiában még napjainkban is számos halász hal meg a kígyómarástól — ha a megfelelő ellenméreg beadása késik. Meghökkentő tulajdonságuk, hogy csomót képesek kötni magukra. Erre szükségük is van, mivel A strucctenyésztés monopóliuma a dél-afrikai Klein Karoo Agricultural Cooperative Ltd. kezében van. Minden évben 140 ezer állatot dolgoznak fel. Amikor 1990 januárjában Namíbiában Pietro Salvi szerzett 30 struccot és Johannesburgon keresztül szállíttatta, le akarták állítani az egész rakományt, pedig csak tranzitútról volt szó. Csak a repülőgép bérelése 45 ezer dollárba került. Fordította: P.M.E. Fotó: archívum közel és távol a saját testük az egyetlen szilárd aljzat. Megkötik a csomót a fejüknél, majd a farkukig vándoroHatják azt, miközben a rájuk tapadt algák és kagylók ledörzsölódnek. Ugyanez a csomózás teszi lehetővé a vedlést, a régi bőr eltávolítását is. E kígyók tanulmányozása nagyon körülményes, mivel teljesen a nyílt vízhez alkalmazkodtak, akváriumba téve őket az üvegfalnak úszva gyakran halálra sebzik magukat. Vizsgálatukhoz ezért lágy anyagból készült berendezéseket kell kifejleszteni. Szerencsére vigasszal is szolgálhatunk: a szárazföldön életképtelenek a nyílt víz rémisztő szörnyei, mint partra vetett hal vergődnek, és képtelenek a támadásra. Mérgeskígyó-invázió fenyeget? Japán az atomenergiára szavaz A japán szigetvilágban nem található említésre méltó mennyiségű kőolaj vagy földgáz, csak kevés és csekély értékű szón. A nyolcvanas évek elején ennek bányászatát is megszüntették. A japán ipar és a polgári fogyasztás higgadtan reagált az Öböl-válságra. Az ország olajtól való függését az első olajválság óta mérsékelték. Az olajtartalékok 115 napi fogyasztásra elegendőek, az ország valutakószlete, valamint saját erős valutája biztosítékot nyújt arra, hogy bárkitől megvásárolhassák a megdrágult olajat. Ezenkívül az ország és az ipar vezetői az atomenergia meggyóződéses szószólói. Japán következetesen tervezi, építi és szélesíti atomenergia-kapacitását. Már jelenleg is 37 atomreaktor fedezi az ország áramszüksógletónek egynegyedét. Közben folyamatban van tizenegy további atomreaktor építése. Az atomreaktorok építési idejének lerövidítése céljából állandóan újabb technológiákat fejlesztenek ki. Míg az első reaktor 81 hónap alatt épült fel, a hatodik már 63 hónap alatt lett kész. Japán zord éghajlatú északkeleti részén hatalmas sátrak alatt, előre gyártott alkatrészek, építőipari robotok és külön erre a célra kifejlesztett szállítóeszközök felhasználásával folyik a munka. Szervezett atomenergia-ellenes mozgalom csak néhány éve van az országban. A kritizáló hangok 1988-ban váHak hangossá, miután megjelent Takahashi Hirose könyve: Veszélyes kaland — Csernobil és Japán jövője. A könyvet több százezer példányban adták ki és alkalmat adott a lakosságnak, főleg a háziasszonyoknak, hogy kifejezésre juttassák aggodalmaikat. A Föld melegének hasznosításával csak az utóbbi években kezdtek foglalkozni. A japán geometrikus erőművek összteljesítménye még csak 215 megawatt, míg pl. az Egyesült Államok geometrikus erőművei ennek a teljesítménynek tízszeresét bocsátják az elektromos hálózatba. Ez az elmaradásuk az egyetlen komolyan vehető hazai energiafajta hasznosításában, részben a fosszilis energiaforrások feltárása és hasznosítása terén való tapasztalatlanságukra vezethető vissza. A világ nagy olajkutató vállalatai között egyetlen japánt sem találunk. Egy nagy építőipari vállalat — a Fuzsita — csak 1986-ban kezdte a geotermikus energiaforrások felkutatását és gyors sikert ért el. Kiushun, Japán egyik déli szigetén 300°C-os vizet találtak olyan mennyiségben, ami lehetővé teszi egy 500 megawattos erőmű építését. A példán felbuzdulva más vállalatok is hozzáfogtak a kifizetődő geometrikus energia felkutatásához. A HÉT 21
