A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-07-12 / 28. szám
nek ablakából szemmel tarthattam a bankot. Négy tisztviselő nyavalygott az ügyfelekkel. Az órámra pillantottam. Még csak 11 óra volt. Déltájban a bank elnéptelenedett. Ekkor a városka seriffje gyors léptekkel bevágódott az épületbe és eltűnt az egyik iroda ajtaja mögött. A hivatalnokok mindegyike — a kisasszony kivételével — elhagyta az előcsarnokot. A seriff nem tért vissza. Hiába várakoztam. Tizenöt perccel kettő előtt takarodót fújtam és visszavonultam. Lógott az orrom, amikor visszatértem a hotelszobába, ahol egy revolver csövével kellett szembenéznem. A seriff a fotelben ült, és vigyorogva szivarozott. — Tudtam, hogy visszalép, valami nem tetszett önnek az egész ügyben — mondta a látogató csöndesen. — Gyerekjáték volt megtalálni önt. A szállodában egyetlenegy vendég van. — Mindent tud? Tulajdonképpen ki ez a Chapman? — A mi soron következő polgármesterünk. Van esze a fickónak. Hősként akart bemutatkozni a polgárok előtt. Ezért felbérelte, hogy végezzen vele, de magára öltötte a páncélinget. A lövés eldördülése után Chapman lefekszik a földre, majd megérkezik a seriff és letartóztatja a "gyilkost", akinek lövése szerencsére — célt tévesztett. Chapman az évszázad hőse. Legalábbis Mahagóny Cityben. — Honnan szedte Chapman ezt a képtelen ötletet? — A sógor valóságos zseni. Stephen Goldsmith a neve. Valamikor matematika tanár volt Oregonban, a nevét megváltoztatta. Azelőtt Arnold Blackmannak SZABADIDŐ hívták. Hasonló trükkel egyszer éppen magát ejtette át. Chapman nővére a felesége. A másik nővérét én vettem feleségül. Gyakran összejárunk. Arnold sokat iszik, és ilyenkor mindig eljár a pofája Önről is elmesélt mindent. Az oregoni igazgató lányáról ... mindent. Megtöröltem izzadó homlokomat és leültem. — Viszont magának fogalma sincs arról, hogy miért vagyok most itt — folytatta a seriff. — Ez magánbeszélgetés. A feleségemről van szó. Egyszerűen pokollá tette az életemet. A bankban 4000 dollárom fekszik. A pénzt annak adom oda, aki megszabadít attól a bestiától. Tehát Hannah segítsége nélkül is találtam új ügyfelet. Kutyakiállítás Nyitrán Június legelején két napon át négylábú barátainktól volt hangos Nyitra. Az Agrokomplex területén nemzetközi kutyakiállítást rendeztek, amelyen a hazai ebtenyósztőkön kívül még 13 országból hozták el kedvenceiket. A két fődíj mellett, amely a tenyésztéshez szükséges küllemvizsgáórt járt, különdíjakat is osztottak, például a Kiállítás Szépe, a Gyermek és a Kutya, a Legszebb Pár díjat. A kiállításon több ismerőssel is találkoztunk. Ott volt Gál Andris Somozából, Balkó Imre Kolonból, Lukász Péter bácsi Galántáról és dr. Mészáros Sándor a magyarvizsla-tenyésztók klubelnöke Oroszkáról, ezúttal azonban mint néző vett részt a kiállításon. A gombai Horváth János viszont öt vadászebet is hozott a bemutatóra. A drótszőrű magyar vizslája mellett, német drótszőrűt, weimari rövidszőrű vizslát és két koromfekete Labrador retrivert fogott pórázra. Az utóbbi vadászkutyafajta kezd teret hódítani Szlovákia vadászberkeiben is. A "Gyermek és a Kutya" versenyben nagyon szép nevű magyar kislánnyal, Vad Virággal találkoztunk, de kutyusának nevét: Bajanduri Kun Temiz White Bird, amely anatóliai juhászkutyafajta, aligha fogja megjegyezni valaki, de a kutyusokat imádó Vad Virágot biztosan látjuk még a kutyakiállításon a Zoboralján. A "küllemvizsga" tétje, célja az, hogy a legmegfelelőbb külső tulajdonsá-Coliť, shit juhiisjüitya gokkal, adottságokkal bíró kutyák jussanak be a tenyésztés vérkeringésének forgatagába. Nyilván a kutya tudása, munkabírása, mondhatnám szellemi adottsága is döntő, különösen a vadászebeknél, de a kiállításon ezeket nem firtatja a versenybíró. Ámde versenybírák sem szeretnénk lenni, az ebek küllemvizsgáinál, mert sajnos azt tapasztaljuk, hogy sok ebtenyésztő és rátarti gazdi csak egy jegyet ismer a "kitűnőt"! A "nagyon jó" minősítést rangon alulinak tartja, pedig ennek az elismerésnek is megvan a maga tisztessége és becsülete. A vérbeli ebtenyésztő, kutyagazda és vadász tudja, hogy minden minősítésnek megvan a maga rangja, értéke, mivel a csupa kitűnővel saját magunkat vezethetnénk félre. Egy-egy kiállításon kell eldöntenünk, milyenek lesznek egyes kutyafajták húsz vagy harminc év múlva. Azt pedig csak szigorral és szakértelemmel végzett küllemvizsgák határozhatják meg. A kiállításról nem hiányoztak a könyv- és zsibárusok sem. A vásárló különféle pórázok, bőrtárgyak között válogathatott, de akadt kutyapapi is bőven. Egy figyelmes könyv különböző vitamindús ételeket kínált. A receptje szerint a "kukoricapelyhes sertésgógót" az alábbi módon készíthetjük el: "A sertésgégét megfelelő nagyságúra daraboljuk. Bő vízben jól megmossuk, majd az így előkészített húst hideg vízben tesszük fel főni. Enyhén sózzuk, belereszelünk 1-2 közepes nagyságú, négyfelé vágott vöröshagymát. Amikor a gége puhára főtt, a főzőbői kiszedjük. A fózőlevet ismét felforraljuk, és annyi kukoricapelyhet öntünk bele, amennyi felissza a főzőlevet. Végül belekeverjük a főtt sertésgégét." Jó étvágyat kutyusok... Motesíky Árpád Fotó: a szerző A HÉT 31 Agyarvizit a ringben
