A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-10-25 / 43. szám
Kő hö KÖRMÖCBÁNYA A középkorban már egész Európában ismerték és becsülték a körmöd aranyforintokat, melyeket az itt bányászott nemesfémből vertek. A hagyomány a város alapítását a Vili. század elejére teszi, amikor is a közeli hegyekben kisebb-nagyobb bányatelepeket létesítettek. Később IV. Béla német bányászokat hívott be a csaknem lakatlan vidékre. Az egyre gazdagodó polgárok falakkal vették körül a várost, és a várdombon épült ún. fellegvárat, melyhez a Szent Katalin templom is tartozott. Az eredetileg románkori templomot a XV. században gótikus stílusban átépítették, és erős bástyákkal vették körül. A magyar királyok, elsősorban Károly Róbert, aki a pénzverdét alapította, számos kiváltságokkal ruházták fel és 1328-ban már szabad királyi város volt Körmöcbánya. Várfalai azonban nem tudtak ellenállni a huszita seregeknek, Jiskra elfoglalta, csak Mátyás király a huszitákkal kötött béke értelmében kapta vissza, és újra Mátyásnak verték Körmöcön az aranyforintokat, meg az ezüst dénárt. II. Lajos nejének, Máriának adta a várost és a bányászati jogot, akitől Thurzó Elek vette bérbe. A Thurzó család a gazdag Fuggerekkel együtt csaknem egy századon át döntő befolyást gyakorolt a bányavárosokra, köztük a vezető helyen álló Körmöcbányára, melynek falait és várát egyre bővítették. A királyi várnak két kapuja és öt tornya volt. Áll még a lőrésekkel ellátott fél torony, az ún. Bányászbástya. A külső városfalnak kilenc tornya volt. Az egyik kaput csapóhíd védte, és amikor a hidat lebontották, az alatta folyó patakot befedték és most ezen juthatunk a város középkori hangulatot árasztó főterére. Itt látható a magyar királynék egykori lakóháza, a híres pénzverde és a Vöröstorony, amely börtön volt és egyben a városi hóhér lakásául is szolgált. 1678-ban Thököly Imre foglalta el a várost és az ott lefoglalt aranyból saját képével ellátott dukátokat verettetett. Rákóczi hadai is rövid időre megszállták a bányavárosok ékességét. Ezután Körmöcbánya vára és kőfalai már elvesztették jelentőségüket. De a pénzverde szinte megszakítás nélkül ontotta a fényes tallérokat, garasokat, forintokat, koronákat, és ma is a turisták egyik legvonzóbb látványossága. A régi épületeket, a megmaradt bástyákat renoválták és a Szent Katalin-templom is újra a régi fényében csillog. /OZSVALD/
